2024.03.27. 20:00
Verseny, amely száz százalékban magyar
A Magyarország étele elnevezésű versenyben kiderült, mely csapatok kerültek a fináléba. Az elődöntő zsűritagja volt a dunaújvárosi Szabó György is.
Szabó György séf
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő
Egy hatalmas presztízsű, százszázalékban hazai szakácsverseny életre hívása volt a célunk, amelynek során kiváló szakácsok prezentálásában olyan ételek születhetnek majd, amelyben a vidék és a hazai termelés is visszaköszön. Emellett természetesen az identitás megőrzése, és a hagyományaink átmentése is a céljaink között szerepelt. Így született meg mára a verseny, amelynek legnagyobb presztízsét az adja, hogy az adott évben a győztes étel lesz Magyarország étele.
Mindezt a Magyarország étele honlapon fogalmazta meg Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (Séfklub) elnöke.
Nézzük először azt, mi is a Magyarország étele? 2016 tavaszán született az ötlet a verseny létrehozásáról, majd 2017 őszén együttműködési szerződést írtak alá a Budapesti Gazdasági Egyetem és a viadal szervezői, ekkor eldőlt, hogy az egyetem tankonyháján rendezik meg. Azután 2018. május 26-án lebonyolították a Magyarország étele melegkonyhás szakácsversenyt.
Tavaly Nyergelj fordulj! volt a verseny szlogenje, az idén pedig Csak tiszta forrásból! az erőpróba elnevezése.
A Magyarország étele verseny zsűrijének három éve tagja a dunaújvárosi Szabó György,
akit a Séfklub kért fel (ő is tagja a szakmai szervezetnek – a szerk.) a közreműködésre. Róla érdemes tudni, hogy tanulmányait Dunaújvárosban és Budapesten végezte. Dolgozott Budapesten, Tihanyban majd a kilencvenes években visszatért Dunaújvárosba. Sorrendben a Klub Hotelben, a rácalmási Jankovich-kúriában és a Kis Kohász étteremben végzett kitűnő munkát. Napjainkban a Liberty Dunaújváros (volt Dunaferr Zrt.) vállalaton belül található Vaskohász éttermet irányítja. Mesterszakács, executive chef.
Szabó Györggyel az egykori Fészek étteremben, ma Centrum tanétterem találkoztunk, ahol a jövő szakácsait oktatja.
A Magyarország ételéről első kézből kaphattunk információkat. Először is azt tisztáztuk, mit is jelent a Csak tiszta forrásból! elnevezés.
– A lényeg, hogy az ételek elkészítéséhez kötelezően hazai alapanyagokat kell felhasználni, a kis és őstermelőket is bevonva. Kötelezően használandó alapanyagok a Pilze Nagy Kft. által termelt és forgalomba hozott laskagomba, a Naszálytej Zrt. Magic Milk laktózmentes tejföle, valamint egy szabadon választott helyi vagy magyar értéktárban szereplő termék. Ezen túlmenően a recepthez használandó, hazai kereskedelemben beszerezhető alapanyagok tetszés szerint megválaszthatók. Az is fontos kitétel, hogy olyan ételek készüljenek, amelyeket bármelyik, egyszerű konyhában is megfőzhetőek. Figyeljük a konyhafőnökök kreativitását.
A résztvevőknek törekedniük kell arra, hogy minden alapanyagot felhasználjanak, eközben értékeljük a feldolgozás módját, a konyhai technikákat a verseny célja az is, hogy új, de magyaros ételek szülessenek.
A közelmúltban (február 24.) Szolnokon volt az elődöntő, innen tizenkét csapat jutott a fináléba. A dunaújvárosiak által is kedvelt Solt környéki Kígyósi Csárda csapata a második helyen biztosította a helyét a legjobbak között. (Egyébként ők a tavalyi győztesek – erről bővebben itt olvashatnak)
Szabó Györgyöt arról is kérdeztük, milyen rangja lehet a Magyarország ételének, amikor a médiából, elsősorban az elektronikusból, főzőversenydömping zúdul az emberekre.
– Külön kell venni a két dolgot.
A televíziós főzős műsorok, versenyek közönség kiszolgálóak, míg például a Magyarország étele szakmai viadal.
De általában, aki egy versenyen elindul, az már nyer. Az, hogy hol, kinek, milyen a tudása, az már más kérdés. A Magyarország étele versenyen egymástól tanulnak a résztvevők. Eszmecseréket folytatnak, megbeszélik a tapasztaltakat. Nekem is nagyon jó lehetőség egy ilyen rendezvény a tanulásra, arról nem is beszélve, hogy új szakmai kapcsolatokat tudok kialakítani.
Ha már Asztalos István elnök szavaival kezdtük az írásunkat, fejezzük be a Magyarország étele küldetése kapcsán még megfogalmazott gondolataival.
Az 1958-as brüsszeli világkiállítás volt az utolsó olyan alkalom, ahol ma is ismert magyar ételek születtek, például a Csáky-rostélyos és a bélszín Budapest módra.
Az elmúlt több mint hatvan évben a magyar gasztronómia történetében nem születtek új ételek, a Magyarország étele szakácsverseny egy olyan kezdeményezés, ami éppen erre reagál. A séfek heteken át arra készülnek, hogy olyan ételeket alkossanak, amelyek beépülnek a köztudatba.