Múltidéző

2022.09.29. 11:30

Emlékezet egy rövid éltű iskoláról

Levelet kaptam egy ötvenéves érettségi találkozóról még valamikor májusban. A levélben az állt, a találkozón annak a 4. b osztálynak a tanulói és tanárai vettek részt, akik 1972-ben a székesfehérvári Ybl Miklós Szakközépiskolában végeztek. Az osztályfőnöknek, Séllei János tanár úrnak megígértem, hogy az összejövetelről mindenképpen adunk tudósítást.

Nagy Zoltán Péter

Az egykori szocialista MOT-típustervhez a mi „Yblink” jobban ragaszkodott, mint a Zrínyi Ilona Gimnázium

Forrás: NZP

Elgondolkoztam, hogy a rendszerváltoztatás után egy alapítványi iskola foglalta el az eredeti Ybl-suli épületét, és rövid időn belül az enyészeté lett az egykori név: Ybl Miklós Szakközépiskola. Tanár úrnak tett ígéretemet késve teljesítem, mert kinyomoztam az Ybl-iskola kurta történetét. Hányan emlékeznek vajon ma Fejér megyében erre a szakközépiskolára, amely az érettségi mellett szakmát is adott a fiatalok kezébe? Azért a megyében, mert abba a suliba Vajtától Mányig, Kisapostagtól Bakonycsernyéig jöttek a fiatalok autószerelő, általános gépész, villamossági szakmát tanulni. És bizony az Ybl nemcsak a szakmával biztosította tanulói stabil jövőjét, hanem az érettségivel is, ami alapot adhatott a továbbtanulásra. 1962-ben már javában folyt a későbbi Ybl Miklós Általános Iskola építése, amit a lakóteleppel együtt igyekeztek kialakítani. 

A Malom-csatorna szinte adta magát, hogy ott egy új utca megnyitásával folytatni lehet az építkezések sorát. Fehérvár ipari fejlődése az ötvenes évek végére rohamos volt, amit leginkább az igazolt, hogy szűk tíz év alatt 14 ezerrel többen éltek a megyeszékhelyen. Mindez szinte kiáltott egy olyan iskoláért, ahol nemcsak érettségit szerezhetnek a fiatalok, hanem szakmákat tanulhatnak. Az akkori városi tanács 9273/1962-es területfelhasználási engedélyével kezdődhetett meg az új iskola épületének tervezése. A 12 tantermes iskola egy úgynevezett MOT-típusterv alapján készülhetett, amitől a tervező, az ÉM Lakóépület-tervező Vállalat szeretett volna néhány pontban eltérni, ám ezt a Fejér Megyei Beruházási Iroda csak úgy engedélyezte volna, ha a nyíregyházi Zrínyi Ilona Leánygimnázium prototípusához képest gazdaságosabb, városképi szempontból megfelelőbb épületet hoz létre. Így aztán nem tértek el az eredeti tervtől, és szakasztott olyan iskolát álmodtak Fehérvárra, mint az 1962-ben átadott nyíregyházi gimnázium. Az már más kérdés, hogy a nyíregyházi suli kicsit csinosabb lett napjainkra, mint a fehérvári.

1962-ben a nyíregyházi 12 tantermes gimnázium így nézett ki az átadáskor
Forrás: Zrínyi Ilona Gimnázium archívuma
Amikor még javában folyt a nyírségi suli építése 1961-ben, már pontosan megmutatta, hogy így néz majd ki a fehérvári gimnázium is
Forrás: Zrínyi Ilona Gimnázium archívuma

A fehérvári 12 tantermes gimnáziumot szocialista lendülettel tervezték megépíteni, és úgy vélték, hogy 1964. augusztus 31-én átadják, méghozzá teljes kapacitással üzemelve. Kicsit többe került, mint a tervben, és kicsit később adták át. Az épület központi fűtésének belső terveit 1963 szeptemberében készítette el Susits Béláné, melynek kivitelezési összege közel félmillió forint értékkel bírt. Aztán 1964 elején már jól látszott, hogy az építőipar kapacitása nem bírta a lakótelepek és iskolák építésének ütemét, ezért sem a gimnázium, sem az általános iskola nem készül el határidőre. De a párt akaratának megfelelően a fehérvári ifjú kommunisták nagy vállalást tettek annak érdekében, időre történő kivitelezése érdekében: „Alig több, mint 90 nap áll rendelkezésünkre. Lássunk tehát minden erővel munkához! Műszakiak és munkabrigádok javaslatait várjuk, iskolák és üzemek KISZ-eseinek csatlakozására számítunk! Legyen mindannyiunk közös gondja az építés, mint ahogyan közös öröm lesz az új iskola, amely 120 nappal a határidő előtt, szeptember elsején megnyithatja kapuit!” Aztán az 1965. július 23-án megjelent hírlapban Kátay Antal megírta, hogy bizony nem tartották be a technológiai sorrendet a kivitelezéskor, ezért a frissen bevakolt falakat vésni kellett. De 1965. augusztus 5-én már látszott a fény az alagút végén, és valóban beköltözött a város összes építőipari munkása a két épülő iskolába. 

A korabeli tudósítás képaláírásából ki is derült: „A gimnázium második emeletén Baricza János kőműves brigádja és Pribék Mihály asztalos harminc darab süllyesztett faliszekrény felszerelésén dolgoznak.” Az átadás előtt másfél hónappal készült el a gimnázium úgynevezett organikus elrendezési terve, melyen már jól látszik a szomszédos általános iskola körvonala, illetve az, hogy a Szabadságharcos utcát az iskolák előtt ebben az időben csak tervezték kialakítani. Az iskolák és a Malomárok között sáros felvonulási út volt mindössze, ahonnan a Mészöly Géza utcára az építkezéseken részt vevő teherautók hordták a sarat. Ezen az organikus terven látjuk, hogy a gimnáziumot ekkor, 1965. július 18-án még csak gimnáziumként álmodták meg, és nem voltak elképzelések arról, hogy szakmákat is tanulhatnak itt a diákok.

Forrás: FMH archívum

Pontosan két esztendőt (1967. augusztusig) kellett várni arra, hogy egy fővárosi tervezőiroda mérnöke, Bagyinszky Kálmán benyújtsa egy központi tanműhely műleírását a fehérvári tanácsnak. Ez nem más volt, mint az Ybl Miklós Gimnáziumhoz „ragasztandó” műhely, műhelyek műleírása. A tervező leírásából az derült ki, hogy 1967-ben még nem készült el a gimnázium előtti utca, ami Bagyinszky elképzelése szerint egészen a Hosszú temetőig vezetett és ott csatlakozott volna a 8. számú úthoz. Ám a tervek elfogadásáig és a munkálatok megkezdéséig majd’ három év telt el, ezért az 1970. november 3-án megjelenő Fejér Megyei Hírlap arról számolhatott be, hogy a tanműhely vasbeton vázát a fehérvári Vörösmarty Szakmunkásképző kőművestanulói töltik ki téglával.

FMH archívum
Forrás: FMH archívum

Végül is a tanműhelyt 1971. szeptember 8-án, szerdán délelőtt adták át a tanulóknak és oktatóiknak. A Tizenéves „gyárosok” címmel megjelent hírlapos cikk így írt az átadást követő napon: „némi túlzással »minigyárnak« is lehet nevezni azt a tanműhelykomplexumot, amelyet műszakilag tegnap, szerdán délelőtt adtak át. Az iskolához csatlakozó épületszárny meg is érdemli ezt a jelzőt. Eredetileg nyolcmilliót szántak az épületrészre, s ötmilliót a gépek, laborberendezések beszerzésére. 

Az organikus elrendezési terven még szerepel az a darupálya, fa- és vastelep, a felvonulási utakkal együtt, amelyek az építkezést szolgálták ki, de az átadás 44 nap múlva valóban megtörtént
Forrás: Székesfehérvár Városi Levéltár

De most, hogy elkészült – a gépek szerelését azon »melegében« meg is kezdték –, mintegy 15 millió forintot ér a jövő műszaki középkádereinek tanműhelye.” Ettől a naptól kezdve az Ybl Miklós Gimnázium és Szakközépiskola teljes üzemben működhetett, immár nem kellett a város gyárainak telephelyeire járni a szakmunkásoknak, mert a szakmai gyakorlatot és szakmai órákat az új műhelyekben végezhették el. Ezen írás szerzője személyesen is megélhette az akkor még valóban csodálatosan felszerelt esztergaműhely, autószerelő kiscsarnok, általános lakatosműhely és laboratórium eszközeivel történő izgalmas alkotás élményét. És milyen érdekes, hogy az 1965-ben elindult tisztán gimnázium csak 1971-ben kezdhette meg az épületeken belüli szakmunkásképzést is, azaz akkor, amikor az írás legelején említett és egyben apropót adó gimnáziumi osztály megkezdte utolsó középiskolai tanévét, majd 1972-ben, éppen 50 esztendővel ezelőtt sikeresen leérettségiztek tanulói.

Sokan nem tudták, akik az Ybl-szakközépbe jártak, hogy a műhelyük falait a velük egyidős kőműves tanoncok építették
 

 Séllei János levelében megírta, hogy bizony sok ismert személy tanult egykor az Ybl Miklós Gimnázium és Szakközépiskolában. A számtalan név közül csak párat hadd említsek meg: Bucsi László, a Szent György Kórház főigazgatója, de idejártak Végh Tibor és Vadász Imre labdarúgók is, akik tagjai voltak az UEFAkupa döntőjéig menetelő Videotonnak, és megemlíthetem Baranyák Istvánt, Sárszentágota egykori polgármesterét, aki szintén 1972-ben végzett az Yblben. Séllei tanár úr osztálya – melynek tanulói egykoron a Köfém irodaházának 1. emeleti villanyszerelését végezték – 2022 májusában tartotta kerek évfordulós összejövetelét.

 

Az 50 éves találkozóra a 37 fős osztályból 11-en már odaát várják a többieket, hárman nem tudtak megjelenni, de az egykori tanárok közül Séllei János osztályfőnökön kívül ott ünnepelt a Babos házaspár, Babos Csaba és Babos Csabáné, Gubacsi Judit és Nagy János, az Ybl Miklós Gimnázi.um és Szakközépiskola utolsó igazgatója is, aki ezen sorok írójának igazgatóhelyettese volt ugyanabban az iskolában

Az 50 éves 4./D osztály
 
 
 

A székesfehérvári Ybl Miklós Gimnázium és Szakközépiskola ezzel a névvel 2000-ig működhetett, mert bár 1999 áprilisában az aktuális alpolgármester egy lakossági fórummá duzzadt szülői értekezleten, melyről éppen egy órát késett, elmondta, még nincs kész javaslat az iskola sorsáról. Aztán 2000 márciusában már arról szólt a városháza vezetése, hogy a Kodolányi Szakközépiskolát összevonják az Ybllel, és az új alapítványi iskola neve Ybl Miklós Gimnázium és Szakközépiskola lesz. Ám már 2000 áprilisában kiderült, hogy a következő tanévben az Ybl-gimnázium tanulói csak kifutó diákokként járhatnak az épületbe, és a Kodolányi Alapítvány átveszi az intézmény irányítását. Ma már ebben az épületben a Kodolányi János Gimnázium működik, s az Ybl Miklós Szakközépiskola lassan a feledés homályába vész. Ez az írás az emlékezetet kívánta visszahozni, hiszen Séllei tanár úrnak ígéretet tettem

Forrás: NZP
Forrás: nyiregyhaza.hu

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!