Köthető-e Géza fejedelem palotájához a bazilikánál megtalált újabb, középkori falszakasz? (videó)

A belváros legmagasabb pontján állhatott a középkorban az ispáni, később királyi vár. Ezen a területen 2014 óta, több szakaszban folynak a feltárási munkálatok, melynek utolsó fázisaként vizsgálják meg a régészek a Géza nagyfejedelem teret.  

„A középkorban az volt a szokás, hogy a legfontosabb egyházi épületet a város legmagasabb pontján emelték. Miért nem ide épült akkor a királyi koronázó bazilika? Talán csak nem azért, mert itt már állt egy olyan fontosságú és jelentőségű épület, mint a királyi palota és a Géza fejedelem hamvait őrző négykaréjos templom?” – tette fel még 2016-ban a kérdést egy tudományos vitán az azóta elhunyt Siklósi Gyula régész professzor.  

Nos, a Géza nagyfejedelem téren zajló ásatások még nem tudták igazolni, hogy itt állt-e a szóban forgó palota. Ugyanakkor Reich Szabina régész a téren tartott pénteki nyílt napon kérdésünkre elmondta, hogy a terület északi részén korábban zajlott feltárásokon egy csarnokszerű épület falszakaszait találták meg, most pedig a bazilika déli oldalán folyó ásatáson ugyancsak találtak egy olyan falat, amely az előbb említett szakaszokhoz hasonló. Azt egyelőre nem tudják, hogy ezek a falak összetartoztak-e egykor, de ha igen, akkor itt egy nagyméretű épület állhatott a középkorban, amelynek lehetett reprezentatív, fogadó funkciója. Mindez azonban csak feltételezés, tehát nem lehet kimondani, hogy a palota maradványait találták volna meg. 

A pénteki nyílt napon egyébként középkori csontvázakat is megnézhettek a résztvevők. Mint Reich Szabina elmondta, ennek a területnek az egyik részén, a négykaréjos templomhoz kapcsolódóan temető volt, ahová évszázadokon át temetkeztek a fehérváriak. Bárki megtalálhatta itt végső földi nyughelyét, aki megfizette a sírhely árát. Mivel évszázadokon át sokan temetkeztek ide, amikor „betelt” a terület, a szokás szerint a maradványokat csontkamrákba tették, ilyen osszáriumból kettőt is találtak a mai bazilika előtti részen. A temető körbekerített volt, ennek bizonyítékát, a kerítés falát is megtalálták a régészek. 

A mai Géza nagyfejedelem tér Kossuth utca felé eső rész volt a „világi” terület, itt házak nyomaira is ráakadtak. Ezek nem a mai értelemben vett épületek voltak, hanem inkább földbe vájt gödrök, amelyeket körbecölöpöztek és sárral tapasztottak be. Találtak itt egy XIV. századi edényt is és benne pénzérmét, illetve úgynevezett zarándokjelvényeket is.

Ezen a területrészen egyébként nagyon sok és sokfajta falszakaszt találtak a régészek, akiknek egészen 3-4 méteres mélységig kellett „lemenniük” hogy a bolygatatlan részekig jussanak. Vannak itt középkori, elsősorban tört kövekből álló épületalapok, s találtak két pincehelyiséget is, amelyek „modernkori” szeméttel voltak tele. Az ásatás egyébként a végéhez közeledik, várhatóan május közepére befejeződik. Ezt követően jöhet az új burkolat, így a bazilika környéki terület teljesen egységes képet mutat majd.