Háborús üzemmódban az ukrán gabonaipar

Hírek Szőlősi Hunor
Tavaly rekordmennyiségű, 107 millió tonnás gabona- és olajnövénytermést takarítottak be az ukrán gazdák és vállalatok. Ezen belül a búzatermés megközelítette a 33, a kukoricavolumen pedig a 40 millió tonnát. Árpából 9,65 millió, napraforgóból pedig 16,4 millió tonna termett. A világpiaci folyamatok is jól alakultak ukrán szempontból – egészen az orosz invázió kezdetéig.

Ukrajna az utóbbi években egyike volt a világpiac legjelentősebb élelmiszer-exportőreinek. Búzából az ötödik, kukoricából a negyedik, árpából a harmadik legnagyobb értékesítő, a napraforgóolaj-kivitelben pedig világelső volt.

Az ország gabonakivitele tavaly 51,5 millió tonnát tett ki. Az idén a háború kitöréséig 10,4 millió tonnát szállítottak külföldre, túlnyomórészt Ázsiába és Afrikába. Ezen belül a tengeri szállítások részesedése meghaladta a 60 százalékot.

Az orosz–ukrán háború kitörését követően Kijev felfüggesztette a rozs, a zab, a köles, a hajdina, a só, a cukor és a hús exportját, emellett különböző engedélyekhez kötötte a búza kivitelét.

Ugyanakkor az ország jelentős búzakészletet halmozott fel – mutatott rá az ukrán gabonakereskedők 90 százalékát összefogó Ukrainian Grain Association (UGA) elnöke. A tavalyi termésből 12 millió tonnát tárolnak még, miközben másfél-két hónap van hátra az új kenyérgabona betakarításáig. Azt senki sem tudja, mikor érhet véget a fegyveres konfliktus, de a belföldi fogyasztás éves szinten legfeljebb 4 millió tonna lehet – áll az UGA közleményében. Vagyis nincs értelme fenntartani a kiviteli korlátozásokat – hangsúlyozzák.

A megszokott szállítási láncok jó része szárazföldön és vízen egyaránt megszakadt. Az azovi- és a fekete-tengeri kikötők többsége orosz kézre került, amelyik pedig nem, abból a tengeri blokád miatt nem futhatnak ki a hajók. Ez szinte teljesen lefékezte az exportot, hiszen békeidőben a legolcsóbb módon, tengeri úton szállították a termékek 75 százalékát. A lezárt kikötőkben közel 4,5 millió tonna gabona már a hajók rakterében várta az indulást, amikor kitört a háború.

Ennek csupán a töredékét sikerült közúton és vasúton kiszállítani, a zöme tíz teherhajóval együtt a kikötőkben maradt. Sőt, időközben az oroszok dézsmálásba kezdtek mind e létesítményekben, mind pedig a megszállt területeken lévő magtárakban. A kijevi agrártárca becslése szerint a részben vagy teljesen orosz ellenőrzés alá került Doneck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyékből 400-500 ezer tonna búzát szállíthattak el több száz millió dollár értékben.

Az utóbbi hetekben történtek próbálkozások arra, hogy alternatív úton exportáljon agráripari termékeket északkeleti szomszédunk (Magyarországon keresztül – főként Olaszországba – az első negyedévben 41 ezer tonna termény jutott el, és június végéig további 85 ezer tonna feladását jelezték korábban, de például a Fekete-tenger romániai kikötőibe is érkezik a szárazföldön termény, amelyet ott hajóra pakolnak). Mind a közúti, mind pedig a vasúti fuvarozás drágább a tengerinél, így egyelőre az elszállítható mennyiségek is nagyságrendekkel kisebbek, mint azelőtt.

A globális élelmiszer-biztonsági fenyegetésről az elmúlt hét végén a legfejlettebb országokat tömörítő G7-ek külügyminiszterei is tárgyaltak Németországban, és felszólították Moszkvát, hogy oldja fel az ukrajnai gabonaexport blokádját.

Másfelől további tranzitlehetőségeket is megvizsgáltak, például a balti államok kikötőin keresztülit, mivel a közeli romániai tranzit a vasúti nyomtáv eltérő szélessége miatt nehézségekbe ütközik. Igaz, a moldovai Duna-kikötőhöz vezető széles nyomtávú vasút még megvan, így a folyamon lehetne továbbszállítani a búzát a tenger felé.

A háború ellenére Ukrajnában folynak a mezőgazdasági munkálatok, ahol csak lehetséges – a frontvonalak közelében sokszor golyóálló mellényben és sisakban. Az idei terméskilátásokat különbözőképpen ítélik meg az elemzők, de mindenki jelentős, 30-50 százalékos visszaesést prognosztizál a tavalyi, rekordtermést hozó esztendőt követően. Becslések szerint a termőföldek legalább negyede vált használhatatlanná a harci cselekmények következtében. Ahol használható a termőföld, ott a tavaszi gabonák vetése 20-30 százalékkal elmarad a tervezettől és az egy évvel korábbi mutatóktól – közölte a napokban Mikola Szolszkij agrárpolitikai miniszter.

(Borítókép: Alexandr Kryazhev / Sputnik / AFP)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink