Az MNB jelentősen megemelte az alapkamatot

Hírek Tóth Balázs
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az overnight betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett. A forint erősödött a főbb devizákhoz képest az MNB vártnál jelentősebb alapkamat-emelésére reagálva. A kamatdöntést megelőzően az euró 399,87 forinton állt, mintegy öt perccel később 397,61 forinton jegyzeték. A svájci frank 395,88 forintról 393,45 forintra gyengült, a dollár pedig 378,62 forintról 376,12 forintra süllyedt.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő online tájékoztatón elmondta: a monetáris tanács szerint a magas inflációnál egy rosszabb dolog van, az elhúzódóan magas infláció. Ennek megfelelően a jegybank döntéseit 110 százalékban az infláció elleni harc határozza majd meg, ebben a harcban nincs könnyű győzelem. Mint mondta, mindent meg fog tenni a jegybank annak érdekében, hogy letörje az inflációt. Az MNB alelnöke kiemelte: a monetáris testület leghangsúlyosabb üzenete, hogy a tanács az egyhetes betét és az alapkamat összezárásáról döntött, amit a magasabb az infláció, a megnövekedett a pénzpiaci volatilitás indokolt leginkább. Fontos, hogy minden csatorna támogassa az infláció elleni harcot – húzta alá.
Virág Barnabás jelezte: kitartó, határozott monetáris szigorítási ciklus következik. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank egy éve kezdte el a kamatemeléseket, és ebben a folyamatban Európában élen jár az MNB.

Kiemelte, hogy az inflációs várakozások lehorgonyzását kell letörni, és ehhez nagyon fontos, hogy tetőzzön a pénzromlás üteme. Az MNB legfontosabb feladata a másodkörös hatások letörése. Csütörtökön az egyhetes betét kamata 50 bázisponttal nő. Az MNB a jövőben is kész lesz arra, hogy rugalmasan kezelje az egyhetes betét kamatát. Az egyhetes betét és az alapkamat összezárása tartós eleme lesz a monetáris politikának – hangsúlyozta Virág Barnabás.

Az idei év második felében még bővül a gazdaság, de az üteme lassulni fog – mutatott rá a jegybank alelnöke. Az infláció várhatóan az ősz folyamán tetőzik, de erre nagyon hat majd, hogyan alakulnak az árstopok. Az infláció 2024-től érheti el az árstabilitást jelentő 3 százalékos mértéket. Virág Barnabás jelezte: az MNB már nemcsak a negyedévek végén, hanem negyedévek közben is tarthat devizalikviditást biztosító swaptendert.

Virág Barnabás arról is szólt, hogy 2022-ben 11-12,6 százalék között lehet a pénzromlás éves üteme a jegybank jelentése szerint, az előző jelentésben még – három hónappal ezelőtt – 7,5-9,8 százalékos átlagos pénzromlást jövendölt a jegybank elemzői csapata erre az évre. A fogyasztói árak növekedése jövőre is gyors lesz, 6,8-9,2 közötti inflációt valószínűsítenek a jegybanknál. Virág Barnabás elmondta: a gazdasági növekedés idén 4,5-5,5 százalék között alakulhat, ami jövőre 2-3 százalékra eshet vissza. A jegybank tehát azzal számol, hogy a következő hónapokban, illetve a jövő évben is jelentős hatással lesz a magyar gazdaságra a globális gazdasági helyzet romlása, köztük az orosz-ukrán háború hatása.

Virág Barnabás azt is hangoztatta: fontos feltétel, hogy a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyensúlya helyreálljon – az államháztartás helyzetében már nyáron jelentős előrelépéseket lehet látni. Emellett fontos lenne, hogy megszülessen az alku az európai uniós forrásokról, és minden jel arra mutat, hogy ez meg fog történni – mondta az MNB alelnöke.

Borítókép: Vémi Zoltán / VG

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink