Ahogy azt korábban megírtuk a teljes kiskereskedelmi volumen növekedésben meglehetősen nagy szerepet játszott az üzemanyag értékesítés növekedése, még úgy is, hogy a júniusi dinamika kisebb volt a májusinál. Ez azt jelenti, hogy idén ebben a hónapban 22,5 százalékkal több üzemanyagot adtak el, kint tavaly ugyanebben a hónban. Májusban ez a növekmény 39,7 százalék volt, márciusban viszont bőven 50 százalék feletti. (Hozzá kell tenni, hogy tavaly márciusban még a korlátozások miatt nagyon alacsony volt a bázis, ezért volt tapasztalható nagy ugrás.)
A mostani júniusi növekedés lassulása is elsősorban a bázishatás miatt következett be, ugyanis folyóáron 70 milliárd forinttal többet költöttek a fogyasztók a kutakon, mint 2021 júniusában, amikor nagyjából 450-460 forint körül alakult egy liter 95-ös és egy liter gázolaj ára, vagyis csak 20-30 forinttal volt kevesebb a júniusban még az összes magyarországi gépkocsira vonatkozó 480 forintos ársapka. (Emlékezetes, hogy május végétől a külföldi rendszámú gépkocsikba már piaci áron lehetett csak üzemanyagot tankolni.)
A júniusi dinamika gyengülésben vélhetően nagy szerepe volt, hogy a külföldiek számára megszűnt a kedvezményes árú üzemanyag tankolás, az viszont kiolvasható a számokból, hogy a magyar rendszámú autók üzemanyag éhsége egyáltalán nem csillapodott. Vélhetően a júliusi adatok megtartják a mostani dinamikát és a július 30-tól újfent szigorodott szabályok miatt még talán meg is ugorhat kicsit a fogyasztás (sokan döntöttek úgy, hogy gyorsan megtankolják a kocsit kedvezményes benzinnel és gázolajjal), ám az augusztus vélhetően gyengülő fogyasztásnövekedést hozhat, bár a tavaly augusztus ugyancsak alacsonyabb bázisú. Ha augusztusban sikerül a tavalyi szinthez hasonló fogyasztást mérni, akkor vélhetően hatott a spórolásra ösztönző kommunikáció.
