Az ÉVOSZ szerint különösen igaz ez az orosz-ukrán háború további árnövelési hatását is figyelbe véve. Azóta megszületett a 13/2023 (I.24.) kormányrendelet, amely felhatalmazást, hátteret, eljárási rendet ad az állami, közösségi megrendelőknek és az érintett vállalkozásoknak.
A háború növelte az árakat
A rendeletnek további nyomatékot adott az orosz-ukrán háború következtében tovább emelkedő árhullám. Az építési ágazatban csak 2022-ben 26 százalékos előre nem látott inflációt kellett kezelni. Az ÉVOSZ számításai szerint 2022-ben és 2023-ban mintegy 800 milliárd forintnyi építési-beruházási költségnövekedés kezeléséhez adott megbízható hátteret a most megszületett kormányrendelet. A kabinet intézkedésével kapcsolatban az ÉVOSZ felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy mivel a vállalkozások a szerződések megkötésekor már eleve a rendes üzleti kockázatot – a korábbi évek 3-5 százalékos évenkénti áremelkedését – beépítették ajánlataikba, csak az ezen felüli költségnövekmény vehető figyelembe a szerződésmódosítás kezdeményezésénél.
Jelentős a költségnövekedés
A szerződésmódosításnak két kiindulópontja van. Egyrészt az áremelkedéssel érintett építőanyagok és építési termékek árváltozása, amelynek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletben fogja közzétenni. A másik a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértéke, melyet a megkötött szerződés sajátosságait is figyelembe véve – kérésre – a miniszter szakvélemény formájában ad ki. A közbeszerzési törvény szerint, a szerződésmódosítás semmisségével kapcsolatban a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy nem indokolatlan az olyan mértékű kockázatátvállalás az ajánlatkérő részéről, amely szerint a rendes üzleti kockázatot meghaladó költségnövekedés maximum 50 százalékát átvállalja, azzal, hogy ez az eredeti szerződéses érték 15 százalékát nem haladhatja meg. A 2022. február 24-ig megkötött építési beruházási tárgyú szerződéseknél akkor lehet kezdeményezni a módosítást, ha a megállapodás szerint az összes műszaki átadás-átvételi eljárás még nem zajlott le. A kormányrendeletben kijelölt dátum azért is fontos Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint, mert ez az orosz-ukrán háború kitörésének időpontja, aminek az árakra gyakorolt hatását sem az ajánlatkérő, sem pedig a nyertes ajánlatadó nem láthatta előre.
Az ÉVOSZ álláspontja
Ezért az ÉVOSZ felhívja a figyelmet a Közbeszerzési törvény vonatkozó pontja szerinti szerződésmódosítás lehetőségére is új közbeszerzési eljárás nélkül. Akkor valósul meg ez a jogszabályi helyzet, illetve a módosítást olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva sem látott előre. A módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a Közbeszerzési törvény vonatkozó pontja ebben az esetben azt mondja ki, hogy az ellenérték növekedése nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 százalékát, azaz, a törvény jóval nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérőnek, mint amire a kormányrendelet jelenleg a figyelmet összpontosítja. A szerződésmódosításra a 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében egy alkalommal, csak a végszámla kiállításakor van lehetőség. A 2024. július 1. utáni véghatáridejű megállapodásoknál viszont már egy részszámlában és a végszámlában is érvényesíthető a módosítás, azzal a feltétellel, hogy a kivitelezési munkák legalább 50 százalékos teljesítési készültségűek. „Az említett rendelet 2023. január 25-én lépett hatályba, de a korábban megkötött szerződésekre is alkalmazható” – emelte ki végezetül Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
