A miniszter szerint a magyar almaágazat fordulóponthoz érkezett, amit az is aláhúz, hogy almatermő kapacitás 700-800 ezer tonnás kapacitás ellenére tavaly mindössze 280 ezer tonna gyümölcsöt szüreteltek a termelők, amiből az étkezési alma alig érte el a 80 ezer tonnát. A jövedelmezőség tragikusan alacsony, a termőterület és a gazdák száma évről évre csökken. A megoldás az lehet, ha a gazdák a tudás birtokosaival és egymással is összefognak annak érdekében, hogy a megfelelő piaci alkupozíciókat ki tudják alakítani. Ehhez a kormányzat minden támogatást megad, de ebben segítenek az olyan tudáscentrumok is, mint a Debreceni Egyetem.
Nagy István tájékoztatása szerint az agrárkormányzat az összefogást a legkülönfélébb eszközökkel ösztönzi. Támogatják a szervezett termékláncok, a termelői alkupozíció javítását szolgáló a termelői szervezetek kialakítását működését. – Ebben a nehéz gazdasági helyzetben amikor drága a növényvédő szer, a műtrágya és az energia, és növekednek a finanszírozási költségek, soha nem volt még ilyen fontos az együttműködés, és a szakmaközi szervezetek közötti kapcsolattartás. Az összefogásban rejlő lehetőségek maximális kihasználása jelenthet most a vállalkozások továbblépésének a lehetőségét. Akár az input anyagok beszerzése, akár a termék értékesítés üzleti feltételei, akkor lehetnek a legjobbak, ha azt közösen végzik, ennek igazsága csak fokozódott az elmúlt egy-két évben. A piacra jutás és a versenyképes méretű vállalat létrehozása tekintetében az összefogás növelése és a szerződéses fegyelem javítása legfontosabb, ami erősíti a termelők alkupozícióit és a jövedelem stabilizálását – fejtette ki a miniszter.
Az ágazat, illetve, az ágazati szerveződés erősítése érdekében hozott fontos kormányzati intézkedésnek nevezte a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. újfehértói telepén megvalósuló Alma Centrumot. – Ez az állami szerepvállalás mellett épülő modern logisztikai szolgáltató komplexum a térségben élő termelők, termelői csoportok terményeit gyűjti majd össze, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a piac igényeinek megfelelően. A nagyságrendileg tízezer tonna befogadóképességű tároló és a hozzákapcsolódó válogat- osztályozó infrastruktúrával kutatás-, fejlesztési és szaktanácsadási háttérrel jelentős piaci befolyás érhető el. Mindez hosszú távon képes fokozni a versenyképességet, jó hatással lesz a térség fejlődésére, úgy, hogy közben profitot termel, és irányt mutat a térség, az ország termelőinek. Jelenlegi számítások szerint 16 ezer tonna saját értékesítés, és kétezer tonna bértárolás valósulhat meg általa. – A hazai almatermesztés hírnevét a szabolcsi almatermesztés alapozta meg, ennek szakmai ismeretei a lehatárolt földrajzi területen generációról generációra öröklődnek. Ezért sem mehet veszendőbe egy termelő sem, hiszen generációkon át őrződött meg az a tudás, amire szükségünk van, csak piaci nehézségek vannak, ezekből viszont, az összefogás a kiút – nyomatékosította.
A tárcavezető úgy fogalmazott, „ami az újfehértói almacentrumnál beválik, az az egész ágazat számára példaértékű lehet, ez nem más, mint a kutatás, szaktanácsadás és a modern technológiák alkalmazásának hármas egysége. Ez, illetve a folyamatos fejlesztés jelentheti számunkra a jövőt. A közép-, és hosszú távú versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen az ágazat további, széleskörű modernizációja. Ehhez most rendelkezésre állnak a források, és azt tapasztaljuk, hogy nemcsak mi akarunk fejleszteni, de a termelők részéről is hatalmas az igény, mindenki megértette, hogy most kell megcsinálni mindenkinek a versenyképesség kialakító beruházását. Ez egy olyan esély, ami generációk óta nem adatott meg a gazdálkodóknak.
Az almatermelés helyzetét elemezve Nagy István rámutatott, tavaly drasztikusan tovább drágultak az alapanyagok, a műtrágya és az energia, ezek negatív hatásait pedig, a orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók mellett az évszázad aszálya is súlyosbította. Mindezek következtében az almatermés300-350 ezer tonnás augusztusi becslést is alulmúlta. – Főként az étkezési alma mennyisége csökkent jelentősen, a 100-120 ezer tonnás várakozással szemben csupán 80 ezer tonna termett. Ebből a kivitel 5-8 ezer tonna körül alakult. Kétszázezer tonna ipari almából a léüzemek kevesebb, mint 173 tonnát vettek meg, a belföldi feldolgozóipar többi ágazata mintegy 22 ezer tonnát vásárolt, és ötezer tonna volt az export. Az étkezési alma alacsony termésátlagához hozzájárul, hogy az ültetvények 90 százalékán nincs fagyvédelem, és mindössze 25-30 százalékuk öntözött, jégháló pedig, összesen 2000 hektár területet fed. A hazai ipari alma tavaly a feldolgozóipar kapacitásainak mintegy 40-45 százalékát elégítette ki, 15 ezer tonnát Lengyelországból kellett importálni. A tavalyi termésátlag az aszály miatt lett ilyen gyenge, de más időjárási anomáliák – a fagy, a jég, a légköri szárazság – is döntően befolyásolja a termésátlagokat. Mindemellett Európában jó termés született, ez befolyásolta – vagyis, lefelé nyomta az árakat. A gyenge magyar termés alacsony árakkal párosulva a gazdák számára azt jelenti, hogy bevételük nem-, vagy csak alig haladja meg az önköltségi árat – közölte Nagy István.
A miniszter szerint az is probléma, hogy magas a korszerűtlenül, illetve extenzíven művelt – számos esetben elhanyagolt – ültetvények aránya. A korszerűtlen területhasználat miatt a termésnek két harmada ipari, és csak egyharmada étkezési alma. Ennek fordítva kell lennie, hogy az ágazat rentábilissá legyen. Az almatermesztés stabilizálása érdekében a kormányzat már 2010-ben látható óta tesz lépéseket. Az intenzív művelésű ültetvények kiemelt támogatásban részesültek. A termeléstechnológia fejlesztés ösztönzésére célzott, és a korábbiaknál egyszerűbb – a szakmai szervezetekkel részletesen egyeztetett – pályázatokat írtak ki, ültetvénytelepítés és kertészeti gépvásárlás támogatására. Ezzel a magas termőképességet termelés biztonságot és piaci versenyképességet kívánták és kívánják ma is megteremteni. Megvalósult 45 ezer köbméternyi hűtőházi kapacitás, 14 traktorral, betakarítógéppel és egyél eszközzel gazdagodott az ágazat.
Az ültetvénytelepítési támogatás eredményeként 3000 hektár új gyümölcsös jött létre, ebből 915 hektár 155 által igényelt almaültetvény létrehozásához 4,8 milliárd forintot. 900 hektáron épült ki jéghálós védelmi rendszer, 280 fagykárt megelőző rendszert szereztek be. A támogatásoknak köszönhetően az ültetvényvédelmi rendszerek használata kezd gyakoribbá válni. A mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítására 107 kertészeti üzem részesült 5,36 milliárd forint támogatásban.
– A következő felhívásokban a kertészeti üzemek gépparkjainak magújításhoz nyújtunk támogatást. A precíziós gazdálkodási technológiák terjedését is támogatják, de egyszerű gépek, eszközök beszerzésére is lehetőség volt. A precíziós gazdálkodást támogató felhívást a gazdák kiemelkedő érdeklődéssel fogadták. A rendelkezésre álló 100 milliárd forintos keretösszeget túligényelve több mint 20123 milliárd forintra nyújtottak be igényt, így 2665 igénylő részesült együttesen 195 milliárd forint támogatásban.
Az aszályos tavalyi év is rámutatott az öntözést támogató kiírás fontosságára. Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként 766 termelő részesült 52,2 milliárd forint támogatásban. Kérelem beadására még idén június 30-ig mindenkinek van lehetősége. E felhívás keretében támogatják az öntözéshez szükséges infrastruktúra kialakítását, tározóterek, új vízkivételi művek kialakítását, új öntözőrendszerek telepítését az elavult rendszerek esetében a vízfelhasználás hatékonyságát javító rendszerfelújítást. Nagy István szerint a jelen helyzet nem csak veszélyeket, de lehetőségeket is rejt magában ahhoz, az almaágazat tartós növekedési pályára álljon. Ehhez azonban az kell, hogy a következő években helyesen mérjük fel a fejlesztési irányokat.
2004 óta alappillére a vidékfejlesztési támogatásoknak a környezetkímélő gazdálkodási formák támogatása, az AKG és az ökológiai gazdálkodás fenntartása. A 2021-ben meghirdetett új AKG felhívás eredményeként az előzőekhez viszonyítva csaknem kétszeresére, 1,2 millió hektár fölé emelkedett a támogatott területek nagysága, és 25 százalékkal növekedett az intézkedésben támogatott gazdálkodók száma. Az eddig meghozott támogató döntések eredményeként több, mint 17 ezer termelő részesülhet évente csaknem 143 milliárd forintos támogatásban. A kötelezettségvállalási időszak 3 év. Az ÖKO pályázatban támogatottak számában és a támogatásba bevont területek nagyságában is jelentő növekedés mutatkozik. A 2021-ben meghirdetett új felhívás keretében több, mint 3500 gazdálkodó 175 hektár területet érintően részesülhet ebben a támogatásban.
Az oltalom alatt álló rendszere kiemelt eszköz a Közös Agrárpolitikai keretein belül, ami a bejegyzett földrajzi hálójelzést viselő agrártermékeket jogszerűen lehet védeni, népszerűsíteni. 82 ilyen magyar termék van, köztük a szabolcsi almapálinka, a tuzséri alma, de a szabolcsi alma uniós oltalmi eljárása is folyamatban van, addig is nemzeti oltalmat élvez. A közösségek a földraji árujelzők oltalmából adódó előnyöket jobban ki tudják használni, a bejegyzett földrajzi árujelzőt viselő magyar termékeket jogszerűen lehet védeni, és népszerűsíteni a hazai és a nemzetközi piacokon.
Borítók:Nagy István agrárminiszter/Fotó:MTI/Balázs Attila
