A teljes interjút itt olvashatják el, íme, néhány idézet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter válaszaiból:
„Felmérések szerint a Baross Gábor és a Széchenyi kártya programok összességében 1,6 százalékos növekedési többletet okoztak idén, tehát ezek nélkül recesszió lenne Magyarországon. Szeptember-október környékén, amikor a program kifut és több forrás nem kerül a gazdaságba, a hitelpiac újra kiszáradhat, mivel akkor várhatóan még mindig két számjegyűek maradnak a rövid kamatok. Így elképzelhető, hogy lesz Baross Gábor program 2.0. Sokan azt mondják, hogy ezzel is ellene megyünk a jegybank politikájának. Én viszont azt gondolom, hogy a vállalati hitelprogramok az inflációt negatívan nem befolyásolják, mert ez a kínálati oldalt támogatja. Ha a vállalati kínálati oldal fennmarad, nem lesz benne törés, az inkább csökkenti az inflációt, tehát pont az ellenkezője igaz, egy magasabb kamatkörnyezetben a vállalati hitelösztönzés az infláció leszorítását segíti. Ennek költségeit, a kamattámogatás összegét pedig fiskális oldalról ki kell fizetni. Az a jó gazdaságpolitikai eszköz, ami egyben a GDP-t is növeli, és az inflációt is csökkenti, azaz olyan eszközöket kell keresni, ami egyszerre jó irányba mozgatja mind a kettőt.”
„A három nagy fundamentális ok, amelyek az inflációt okozták, megoldódott: az egyik az energia ára, aminek esetében jelentős áresést láttunk; a másik a forint árfolyama, ami stabilizálódott; és a harmadik pedig, ami szintén felhajtotta az inflációt, a vállalatoknál tapasztalt ár-profit spirál, aminek ugyancsak végét látjuk. Olyan mértékű volt az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom visszaesése, hogy a túlzó nyerészkedésen alapuló magatartás, ami eddig jellemezte a vállalatokat, mára teljesen kiszorítaná őket a piacról, így tehát ez teljesen bekorlátozza az áremelési lehetőségeiket. Sőt, azok a kormányzati intézkedések, mint pl. a kötelező akciózás, vagy a hamarosan bevezetésre kerülő online áruösszehasonlítás, a nagyobb és erősebben generált verseny miatt is a piaci árréseket prés alá helyezi, ami az élelmiszerinflációban jelentős csökkenést fog eredményezni már a közeljövőben.”
„Év végén az egyszámjegyű infláció elérése azt jelentheti, hogy 2024 tavaszára a jegybanki kamatlábak is egy számjegyűvé válhatnak. A hitelpiac tehát begyógyulhat, újraindulhat. A növekedésünk legfőbb támaszai továbbra is a beruházások és az export marad, a visszahúzó erők közül a pedig az infláció csökkenésével párhuzamosan a fogyasztás is magára találhat, ráadásul itt egy jelentősebb visszapattanást várok. Ha összehasonlítjuk a kormány várakozásait a Magyar Nemzeti Bank elemzésével, van egy kisebb eltérés. Mi azt mondjuk, hogy jövőre 4 százalék lesz a növekedés és 6 százalék az infláció, addig a jegybank 3,5-4,5 százalékos GDP-bővülést tart reálisnak és 3-5 százalékos pénzromlást, tehát valamivel alacsonyabb inflációt és alacsonyabb növekedést prognosztizál. A fogyasztás mértéke lesz a kulcskérdés.”
„Azt gondolom, hogy a Kormány ebben a hónapban, amikor dönt az élelmiszerár-stop jövőjéről, a korábbiaknál sokkal több pozitív tendenciát fog majd figyelembe venni. Ma már csak 1 százalék környéki inflációleszorító hatása van az árstopnak.”
„A kamatstopot akkor vezethetjük ki nagy bizonyossággal, ha az infláció után a jegybanki irányadó kamatláb is egyszámjegyű lesz. A kkv-k esetében a kivezetés egy lépésben történhet meg, a lakosság esetén a rögzített kamatláb és piaci kamatláb jelentős távolsága miatt – minden bizonnyal – két lépésben.”
„Nem mondunk le a GDP arányos 2 százalékos honvédelmi kiadásokról, a rezsivédelemről, a nyugdíjasok védelméről és a családvédelemről sem. Persze ennek az volt az ára, hogy magunkon takarékoskodunk. Gazdaságfejlesztési célban is történt változás, az építőipar helyett az energiaipari beruházásokat támogatjuk, ez összefügg egy új FDI stratégiával.”
„A 2024-es költségvetésből jól látszik, hiába csökkent az energiaszámlánk, a kamatköltségek megemelkedtek, szinte ugyanannyival, 1000 milliárd forinttal. Ebből adódóan a büdzsé ahelyett, hogy kikönnyült volna, továbbra is feszes helyzetben van. Ilyenkor tehát az is feladatunk, hogy a kamatcsapdából gyorsan kikerüljünk, az infláció leszorításán és az állampapírpiac erősítésén keresztül. Az állam finanszírozása stabil, nem erről, hanem a költségekről van szó. Az a kérdés, hogy lehet-e alacsonyabb kamatok mellett finanszírozni magunkat.„
„A válság sokkal inkább azt üzeni számunkra, hogy az energiaintenzív iparunkat nekünk kell energiával ellátnunk, az energiaszuverenitást növelni kell, az állami építőipari helyett energiaipari beruházási programot kell hirdetni. Ide tartozik Paks II, gáz alapú erőművek építése, a hálózat felújítása. Növelni kell energiaár-versenyképességünket, fontos kérdés, hogy milyen áron tudjuk adni az energiát a vállalatoknak. Összességében elmondható, hogy a gazdaságunk jól vizsgázott a válságban.”
„Nagyon sok befektetővel tárgyalunk a világ összes táján, nagyon komolyan vesszük a reptér visszavásárlását. Olyan baráti befektetőket keresünk, aki egyben operátor is és hatékonyan és nyereségesen tudja majd működtetni a repteret. Azt tudom mondani, hogy vannak nagyon ígéretes tárgyalások, ezt az üzletet év végéig le lehet zárni. Lehet látni a reptér állapotát, túlzsúfolt, a gyorsforgalmi utat fel kellene újítani, gyorsvasutat megépíteni, egyszóval rengeteg infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség. A reptér egy stratégia eszköz, nemzetgazdasági jelentősége van.”
„Az automatizáció, robotizáció és intenzív növekedési modell mellett is lesz 500 ezer fős munkaerőigény a gazdaságban. Itt elsősorban azt kell megnézni, hogy növelhető-e az aktivitás, rendelkezésre áll-e megfelelő munkaerő, területileg lehet-e kezelni a hiányt, vagy átképezni. A magyar munkahelyek a magyaroké. Ha nincs munkaerő, akkor lehet behozni vendégmunkást, aminek szabályozott keretei vannak. Minden évben lesz egy kvóta, amit a Gazdaságfejlesztési Minisztérium fog kibocsátani, hogy hány vendégmunkás fog dolgozni az országban. Lehet növelni a munkaaktivitási rátát a gazdaságban, de realisták vagyunk, vendégmunkásokra is szükség lesz.”
Fotó: Vémi Zoltán
