Milliós bírság is lehet, ha valaki nem indítja el az engedélyezést

Szigorú feltételek vonatkoznak a kutak engedélyezésére, javasolt már most elindítani a szükséges eljárást.

Jövőre akár 300 ezer forint is lehet a bírság

Forrás: Illusztráció: MW-archív

Év végével lejár az engedéllyel nem rendelkező fúrt kutak tulajdonosainak amnesztiája: ez év december 31-ig vagy kezdeményezik a szükséges engedély beszerzését, vagy a jövő évtől bírsággal kell számolniuk.

A szankció mértéke a gazdálkodáshoz használt kút értékének 80 százalékáig, magánhasználat esetén, természetes személyre kiszabra 300 ezer forintig, az engedély nélküli vízmunka- vagy vízhasználat esetében egymillió forintig terjedhet.

– A kutak engedélyezése – azok jellegétől függően – jelenleg három hatóságnál történhet, úgymint a települési jegyző, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, valamint a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) – tájékoztatott a Hajdú Online megkeresésére Molnár Orsolya, az NFK elnöki főtanácsadója. E szervezet hatásköre a nagyobb, évi 500 köbmétert meghaladó, mezőgazdasági öntöző kutak engedélyezésére terjed ki.

Mint megtudtuk, a jelenlegi szabályok alapján lehetőség van arra, hogy a 2021. január 1. előtt engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített mezőgazdasági öntözési célú kút üzemeltetője mentesüljön az úgynevezett vízgazdálkodási bírság megfizetése alól. Ennek feltétele, hogy a szóban forgó mezőgazdasági öntözési célú kút megfeleljen egyes, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek: a kutat karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, talaj-, illetve talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítették és annak talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, illetve az első vízzáró réteget nem éri el.

– Lényeges az is, hogy a kút csak az üzemeltetője művelésében álló földterületek öntözését biztosíthatja és kútvízmérő-órával felszereltnek kell lennie. Ezt az erre a célra szolgáló adatlapon még idén, azaz 2023. december 31-ig a Nemzeti Földügyi Központhoz be kell jelenteni – emelte ki az NFK munkatársa.

Az üzemeltető a bejelentése elfogadásáról írásbeli visszaigazolást kap. Aki az említett határidőt elmulasztja, már csak bírság kiszabása mellett tehet eleget a bejelentési kötelezettségnek. Amennyiben a bejelentésre vonatkozó feltételeknek a kút nem felel meg, abban az esetben vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatását kell kezdeményezni az NFK-nál. Amennyiben a kút a hatóság jóváhagyása vagy engedélyeztetése alá tartozik, abban az esetben bővebb információt a Központ honlapján találhatnak a lakosok (https://nfk.gov.hu/mezogazdasagi_kutak_hatosagi_osztalya).

2021. január elsejét követően mezőgazdasági célú öntözőkútra 55 darab vízjogi engedélyt adtak ki Hajdú-Bihar vármegyében. és jelenleg mintegy 20 eljárás van folyamatban.

Az engedélyekkel nem rendelkező létesítményekről azonban nem rendelkeznek adatokkal.

Ha nem használja, akkor is kell engedély

A kerti, magánhasználatra szánt kutak engedélyezésére a települési jegyzők rendelkeznek hatáskörrel. A fontosabb információkról a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatalhoz fordultunk.

A városban körülbelül negyven darab ásott vagy fúrt kút rendelkezik vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedéllyel és jelenleg hét eljárás van folyamatban

– tudtuk meg Brán Edina műszaki ügyintézőtől. Az engedély nélküli létesítményekről nem rendelkeznek információkkal.

Kérdésünkre kifejtette, kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez több feltétel együttes fennállása szükséges. Egyrészt annak helye nem érinthet vízbázisvédelmi területet, karszt- és rétegvizet; vízigénybevétele nem haladhatja meg az évi 500 köbmétert, a telken lennie kell már épületnek vagy bejelentették annak építési szándékát. Fontos feltétel még, hogy magánszemélyek részéről a vízkivétel a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, nem pedig gazdasági célú igényeket.

Amennyiben a fent felsorolt feltételek mindegyike teljesül, fúrt kút esetében a kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló belügyminisztériumi rendeletben (https://njt.hu/jogszabaly/2017-41-20-0A) foglaltak szerint

– hangsúlyozta Brán Edina. A terveket csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. Ásott kút esetében nem szükséges tervezőt fogadni, amennyiben a tulajdonos hiánytalanul ki tudja tölteni a kérelmet. A kérelem mellékleteként fotódokumentációt is szükséges becsatolni a kútról. – Sokszor felmerül a kérdés, hogy ha a tulajdonos nem használja a kutat, illetve nem tudja, mikor létesült, abban az esetben is kell-e engedélyeztetni. A válasz természetesen igen – tette hozzá.

Amennyiben az engedélyeztetésre szánt kút nem felel meg a vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontoknak és ez a probléma átalakítással sem szüntethető meg, akkor a jegyző a kút elbontására is kötelezheti a használót.