Sorjáztak a történetek a 65 éve végzett egri dobósok osztálytalálkozóján

Az érettségi vizsgák időszakát éljük, talán nem véletlen, hogy éppen most adtak randevút egymásnak a Dobó István Gimnázium 1958-ban végzett IV/d. osztályos tanulói, akik korábban öt, később viszont már évente összejöttek. Az elmúlt hét végén viszont immár a hatvanöt esztendővel ezelőtt – éppen péntek 13-án – lezajlott érettségire, illetve az azt megelőző diákévek történéseire emlékeztek a fehér asztal mellett.

Annak idején – mint a találkozó szervezője, Pankaczi József felidézte – negyvennégy megszeppent fiú ült be az I/d. padsoraiba, különböző okok miatt azonban csak 33-an intettek búcsút egymásnak a záróvizsgák után. Az osztálynévsor mára ugyancsak hiányos lett, már csak tizenhárman élnek, közülük is csak néhányan tudtak most eljönni. Volt, aki Balatonalmádiból, Budapestről, más Gyöngyösről, Dormándról, Egerből tett eleget a hívó szónak.

A koros férfiak meghatottan köszöntötték egymást, majd ott folytatták a jó hangulatú beszélgetést, ahol legutóbb abbahagyták: előkerültek a féltve őrzött fényképek, sorjáztak a diákévek történetei a tanáraikról, köztük Vadócz József osztályfőnökről, a jól vagy rosszul elsült diákcsínyekről, s a találkozók vissza-visszatérő kedves anekdotájaként ismét felidézték, hogy a szigoráról elhíresült Tóka János igazgató miként rúgta ki kettőjüket is a Foglár utcai kollégiumból.

Ahogy elsuhantak az évtizedek, úgy erősödött bennük az elhatározás, hogy összetartanak, amíg csak tehetik. Búcsúzáskor ennek a reményében ígérték meg egymásnak, hogy – jövőre veletek ugyanitt…!