Csodás gyógyulás, megjelenő Szűzanya - megyénk is bővelkedik szent helyekben

Megyénk különleges elhelyezkedése, mozaikszerű állapota ellenére is több jelentős kisemlék helyezkedik itt el. Ezekre a 19. századtól hatással voltak a bányanyitások, és a tömegével érkező munkások, vagy a Selmecbányán tanult mérnökök hozták magukkal az ottani hagyományokat. A hétköznapok vallásosságának nagyon sok megnyilvánulása volt. Egyének és közösségek számára is. Az épített emlékek megszentelték a környezetet: ha elmentek egy kereszt mellett, kalapot emeltek, vagy imát mondtak.

A vidék vallásossága többször jelentkezett közösségi tevékenységként, búcsújárásként. A lakóházakban is helyeztek el szentképeket, vagy használták a gyógyító szent vizet tároló korsókat. Kétféle búcsút említett az előadó: a templomi búcsúk a legnagyobb vallási és családi ünnepek. Jelentős eszem-iszom kapcsolódik hozzájuk. A másik a szentbúcsújárás, amely egy-egy szent helyre vezette a hívőket, ahol állomások, csodatévő imahelyek helyezkednek el. Valamiféle csoda kellett ahhoz, hogy az egyház is elfogadja ezeket a helyszíneket, amelyeknek a száma a 18. században nőtt meg.

Megyénkben Csatkát, Péliföldszentkeresztet és Vértessomlót kiemelkedő búcsújáróhelyként emlegetik. Csatka jelenleg a legnagyobb, amely az országos cigány közösségek legkiemelkedőbb zarándokhelye. Szent kút is van itt, a vízéhez több gyógyulás is kapcsolódott. A 19. században Mária jelenést is regisztráltak. 

Péliföldszentkereszten is voltak csodás gyógyulások. 

Vértessomlón az erdőszéli kápolna mellett magányos remete élt. A düledező épületet megnagyíttatták és szentélyt építettek hozzá. A templom oltárképe a bécsi kapucínusok által őrzött Mária kegykép másolata. A kápolnát 1875-ben barokk stílusú templommá alakították.

A kálváriákról is szólt az előadó. Katolikus falvakban és búcsújáró helyeken is jelen vannak. Tatabányán Alsó- és Felsőgallán is található. Keresztek is szinte minden településen fellelhetőek. Megyénkben főként tardosi, vagy tatai vörös kőből készültek. Hívek állították, és az egyház szentelte fel. Utak vagy határ mentén épültek egy-egy fogadalom, hála vagy szerencsés gyógyulás okán. Képoszlopokés képes fák is jelen vannak környezetünkben. Ezeket általában a búcsúba járók az utak mentén helyezték el. Ácsteszért és a Mária-szakadék közelében lévő fát emelte ki az előadó.

A patrónus szobrokról is szó esett. Általában fontos családi vagy közösségi események tiszteletére, emlékére készítették. A tarjáni Annabildről is szó volt az előadáson. Ez egy kőbe vésett szobor, női alak, gyermekkel az ölében. A szájhagyomány szerint ezen a helyen templom állt. Feltehetően a római korból maradt fenn.