Sági Szilárd Komáromban látja az erőt

– Gasztrokibicnek nevezi magát. Mit ért ezen? 
– Még régen, mikor a Hal a tortán című műsor elindult a TV2-n, akkor behívtak meghallgatásra. Korábban a Gerilla Grill műsorral váltam „hírhedté”, amelynek során mindenhol főztünk, akár a villamoson is. A meghallgatáson azt mondták, én lennek a Hal a tortán sztárséfje, mire én azt válaszoltam, nem szeretnék sztárséf lenni, én gasztrokibic vagyok. Értetlenül néztek rám, hogy az micsoda. Mondtam, hogy az, aki mindenkinek beszól a kanapéról, mit csinál rosszul, mit nem. Én ezt tudom, de ha sztárséfre van szükségük, akkor nem engem keresnek. El is indultam kifelé, de visszahívtak, mondván, inkább egy gasztrokibicre van szükségük.

– Hogy kezdődött a közös munka a Komáromi Városmarketing Kft.-vel? 
– Azt hiszem, az volt a legvonzóbb bennem, hogy a „mi kutyánk kölyke” vagyok. Nem próbálom túltolni a dolgokat, inkább egyszerűsítek. Ezért gondolták, hogy jó választás leszek.

– Korábban azt mondta, Spanyolországra hajaz a komáromi hangulat. Most, hogy jobban megismerte a várost, fenntartja ezt a véleményét? 
– Abszolút. Nagyon szeretem a várost, összehaverkodtam a stábbal, akikkel jártam a várost, valamint a helyiekkel is. Sokkal nyugodtabb, mint Budapest, bár magam is vidéki srác vagyok. Itt mindig nyugodt, jó hangulat van, kellemes beülni az éttermekbe, amit egyébként is szeretek, de itt különösen. Másfél éve dolgozom itt, de úgy érzem, tényleg a komáromiak közé tartozom.

– Végigjárta a város éttermeit. Van olyan étel, amire azt mondta, hogy ez igen, ide vissza kell térni a családjával is? 
– Nagyon sok ilyen volt, azt mondhatnám, kivétel nélkül ilyeneket kóstoltam. A pizzákat mindig mindenhol megemlítem, mert hazánk világbajnok a pizzákban. Kiemelném a csülköt is, az egyik kedvencem volt. Ráadásul az étterem egy kis tavacska partján fekszik, a hangulata is csodás. Jövünk majd az új Bahia étterembe is, ahol kamerával még nem jártunk.

– A város több ismert személyiségével is főzött közösen. Egyszerű volt a közös munka? 
– Nem csak egyszerű, szórakoztató is. A vendégek mindig remegő térdekkel érkeznek, előre szabadkoznak, hogy ők nem tudnak főzni, bénák. Aztán úgy válunk el, hogy azt mondják, ezt az ételt otthon is elkészítik, este az lesz a vacsora. Ez tök jó dolog, mert akkor a foglalkozás elérte a célját. Nem az a célom, hogy megszégyenítsek valakit, és kiemeljem a hiányosságait, hanem az, hogy bebizonyítsam, igenis tud főzni, és szeresse is ezt a tevékenységet: ha nem görcsöl rá, jó ételt tud készíteni.

– Hogy jött a Jókai-palacsinta ötlete? 
– Azt a kihívást kapjam, hogy készítsek valamit a Jókai-bableves összetevőiből, de nem lehet leves. Ahogy Proczeller Tamással, a helyi Tourinform Iroda vezetőjével is elmondtuk, azóta a recept sokat finomodott, de mindenki javaslatait szívesen fogadjuk továbbra is, hiszen ez Komárom étele, nem a miénk. Szeretnénk, ha a helyi éttermek is felvennék a kínálatukba, hiszen egyszerű ételről van szó, amelynek összetevői minden vendéglátóhelyen megtalálhatóak, nem igényel extra dolgot. Az alapreceptet otthon is bárki el tudja készíteni, ráadásul ennek főleg most van aktualitása, mert húsvétra már lesz egy kis sonka. Alaplében megrotyogtatjuk a babot, fűszerezzük, tejföl, kolbász van, palacsintát tudunk készíteni.

– Biztosan kóstolt Komáromban Jókai-bablevest is. Más az itteni íze, mint mondjuk Békéscsabán vagy Miskolcon? 
– Kóstoltam, de egy Jókai-bableves akkor sem ugyanolyan, ha egy helyen főzik le kétszer, annyi összetevőből áll. Nehéz meghatározni, hol finomabb, hol nem, mikor esik nagyon jól. De a Jókai-palacsinta akármikor fogyasztható, nyáron akár tejfölfagyival, télen pedig egy melegebb verzióban. Azt gondolom, a Jókai-bableves kevésbé komáromi, mint amennyire most a palacsinta majd lesz.

– Tavaly tavasszal úgy nyilatkozott, azon dolgoznak, hogy Komárom felkerüljön az ország gasztrotérképére. Hol tart ez a folyamat? 
– Nagyon jó úton járunk. A Jókai-palacsinta mérföldkő: jól marketingelhető, finom étel. Ha összefogunk, és az éttermesek is partnerek lesznek – márpedig szerintem azok –, akkor van egy olyan kezdeményezésünk, amelyet a nem helyiek sem tudnak figyelmen kívül hagyni. Ezt senki nem vitathatja el tőlünk. Érzem Komáromban az erőt!

– Folytatódik a komáromiakkal a közös munka? 
– Igen, örömmel fogadtam el a felkérést. Proczeller Tamásék nagyon lelkesen, kreatívan valósítják meg az ötleteket. A Városmarketing Kft. jó partner ebben, Radics Gábor vezetésével. Nem tudunk olyan „hülyeséget” kitalálni, amit ne támogatnának, ha azt érzik benne, hogy tényleg jó és kreatív.