Eltelt két évtized

2022.10.04. 15:57

Jól jártak a megyeváltással húsz éve - Veszprémből Győr-Moson-Sopron megye igazoltak

Húsz éve saját kérésére hat település – Románd, Veszprémvarsány, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő és Sikátor – került át Veszprémtől a megyéhez. Győr-Moson-Sopron négyezer lakossal és 120 négyzetkilométerrel gyarapodott. A másfél száz lelkes Fenyőfő nagy területe révén egészen a Bakony mélyéig hatolt, a 709 méteres Kőris-hegyig.

Ismét együtt – Lázi már 1999-ben váltott, 2002-ben követték újabb települések. Képünkön Léhner Dezső, Bakonygyirót, Vaderna Melinda, Veszprémvarsány, Kajtár József, Lázi, valamint Soós Zoltán, Bakonyszentlászló polgármestere.

Fotó: Csapó Balázs

  • Az első Orbán-kormány 2000. szeptember 12-i ülésén határozott úgy, hogy támogatja a hat Veszprém megyei település csatlakozási kérelmét.
  • A döntéshozók elfogadták az indoklást: Veszprém megye területfejlesztési forrásai nagyrészt a 8-as főút tengelyébe, Ajka, Veszprém és Várpalota térségébe, illetve a Balaton partjára összpontosulnak, a periférián elhelyezkedő települések leszakadnak, írtuk meg akkor lapunkban.
  • Mit jelentett a „megyecsücsöknek” is nevezett falvaknak a váltás?

Mérleg – húsz éve csatlakozott Győr-Moson-Sopronhoz hat település

Bár hivatalosan Veszprémhez tartoztak, a munkavállalók, tanulók Győrbe jártak, az egészségügyi szolgáltatásokat ott vették volna igénybe és a hivatali ügyeket is ott szerették volna intézni. A régiók megalakulásával ráadásul ezek a falvak a közép-magyarországihoz kerültek, pedig földrajzilag távol voltak tőle. Lázi és Bakonypéterd 1999-ben már váltott, ezzel viszont egy szervesen összetartozó kistérség települései közé került határ. Ezen is segített a hat falu döntése: az egység 2002-ben helyreállt.

Életre kelt az „elfeledett provincia”

Húsz éve a hat Veszprém megyei község négyezer lakosával az ön- kormányzati választások napjától, október 20-tól került jogilag Győr-Moson-Sopronhoz. Közvetlenül a váltás után Müller Gábor, Románd akkori első embere úgy nyilatkozott: „elfeledett provincia” voltak, és már a kérelem beadásával megállt a népességfogyás. A Kisalföld Volán számos buszjáratot indított a községből. A korábbi viszonyokhoz képest olyan, mintha az Európai Unióhoz csatlakoztak volna.

Küzdöttek a falvakért

Szakács Imre akkoriban a megyei közgyűlés elnöke volt a Fidesz–KDNP színeiben. Lapunknak azzal kezdte, hogy a szocialista időben a Veszprém megyei pártfőtitkár, Pap János erős, a központtal jó kapcsolatokat építő vezető volt, aki az akkori Győr-Soprontól is csipegetett el településeket. A rendszerváltoztatás után, amint erre lehetőség volt, három település egyből visszatért. Már a nevében Mosonnal kiegészült megye gazdasága egyre erősebb lett, a Bakony északi részéről is sokan Győr környékén találtak munkát, miközben a veszprémi buszjáratok ritkábban indultak.

Ahol nem örültek a hírnek

– A megyei közgyűlés pártállástól függetlenül támogatta a 2002-es váltást. Gyorsan meghoztuk a támogató határozatot, a közművekkel mihamarabb megegyeztünk, de a folyamat így is hosszú volt, sokéves. Emlékszem, Veszprémben nem örültek az elszakadás hírének, utána sokáig különböző bizottságok járták tőlük a falvakat, fejlesztési pénzeket ígértek, igyekeztek maradásra bírni őket – nyilatkozta Szakács Imre. – Mi a településfejlesztési forrásokból tudtunk nekik juttatni, kerékpárutak, belterületi utak épültek. A gázhálózat kiépülését sokan szerették volna, ezekre is figyeltünk, valamint orvosi rendelőket, közösségi tereket alakítottunk ki. Ezek komfortosabbá tették a váltó településen élők életét – emlékezett vissza.

Ismét együtt – Lázi már 1999-ben váltott, 2002-ben követték újabb települések. Képünkön Léhner Dezső, Bakonygyirót, Vaderna Melinda, Veszprémvarsány, Kajtár József, Lázi, valamint Soós Zoltán, Bakonyszentlászló polgármestere.
Fotós: Csapó Balázs

Előtte is Győrbe jártak

– Jól döntöttek a lakosok a váltásról! – jelentette ki Vaderna Melinda, Veszprémvarsány polgármestere. – A varsányiak szinte mind Győrben dolgoznak, a diákok ott tanulnak. A váltással több buszjárat állt forgalomba. Számos fejlesztési pénz érkezett és érkezik a településre. Általános iskolánk a pannonhalmi tagiskolájaként jelentős támogatásban részesült. Új mentőállomást, bölcsődét kaptunk, térségi utak újultak meg. A jövőben ipari parkunk lehet, a déli pólusa lennénk a megye gazdaságának. Egyedül az hiányzik, hogy jobb legyen a közlekedés a pannonhalmi járóbeteg-szakellátóhoz – összegzett Vaderna Melinda.

Az 1999-ben érkező Lázit és Bakonypéterdet is bevették a most ünneplők közé. – Veszprém 55, Győr 28 kilométer. Az egészségügyi ellátás terén – kórház és mentők – már 1995-től Győrhöz tartoztunk. Nevével ellentétben a község nem a Bakony része, hanem a Sokorói-dombságé – indokolt Bolla Tünde polgármester. Galler Jenő, Románd első embere a közlekedés, egészségügyi ellátás, iskola köréhez azt is hozzátette, hogy azóta jóval több pályázathoz jutnak hozzá, az Audi pedig minőségi munkaadó. Október 14-én Veszprémvarsány lesz a házigazdája a nyolcak ünnepének.
Tizenegy falu

Összesen tizenegy falu távozott Veszprémtől Győr-Moson-Sopronhoz: 1992-ben Csikvánd, Szerecseny és Gyarmat, 1999-ben Bakonypéterd és Lázi, 2002-ben Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Sikátor, Románd, Veszprémvarsány.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában