A bronzérem maradt kárpótlásul az Audi-ETO számára

Audi-ETO–Vipers 35–37 (18–23)

Budapest, MVM Dome, női Bajnokok Ligája-elődöntő, 18.734 néző. V.: I. Covalciuc, A. Covalciuc (moldovaiak).

Audi-ETO: Toft – Győri-Lukács 1, Rju 1, OFTEDAL 11, Broch 1, Nze Minko 2, Schatzl 1. Cs.: LEYNAUD (kapus), GROS 9/3, Brattset Dale 2, Haugsted 2, HANSEN 3, Faluvégi 1, Fodor. Edző: Ambros Martín.

Vipers: LUNDE – Knedliková 4/4, Waade, JERÁBKOVÁ 7, JEZIC 4, ROBERTS 8, Naes Andersen 4. Cs.: Börjesson (kapus), VJAHIRJEVA 5, Valle Dahl 2, Tchaptchet 3. Edző: Ole Gustav Gjekstad.

Hétméteresek: 4/3, ill. 6/4. Kiállítások: 14, ill. 6 perc.

A mérkőzés előtt a helyi hangulatfelelősök faggatták Ambros Martínt, hogy mondja el, melyik két dolog kell ahhoz, hogy megnyerje a Bajnokok Ligáját a csapat. A spanyol tréner szerint ehhez az „ETO-játékosok és ETO-szurkolók” szükségesek.

Az biztos, a kezdés előtt a hangulatra panasz nem lehetett, viszont a lelátók nem teltek meg teljesen,  legalábbis a Fradi-tábornak fenntartott szektor szinte üresen tátongott.

A találkozót a győriek kezdték jobban, háromszor is a trónkövetelő zöld-fehérek szerezték meg a vezetést, ám a címvédő norvégok a folytatásban elég könnyedén szerezték góljaikat, a 11. percben már 95-re vezettek, indokoltnak tűnt Ambros Martín időkérése, ami átmenetileg eredményes volt, hiszen a 14. percben már csak két gól volt a hátrány (8–10). Persze a Vipers nem tört meg, a 20. percre megint ellépett négy góllal (12–16), ekkor Ole Gustav Gjekstad kért időt. Az ő egyperces eligazítása is hatásos volt, hiszen a 24. percben 20–13-nál már másodszor kellett kikérnie idejét Ambros Martínnak. Ez a játékmegszakítás nem változtatott a játék képén, az időközben beállt Amandine Leynaud ugyan párat védett, de a túloldalon „kolléganője” Lunde is bemutatott néhány bravúrt, így a szünetben öt góllal vezetett a legutóbbi két kiírást megnyerő Vipers (18–23).

Két Vipers-góllal kezdődött a második félidő, melyben a győriek részéről Faluvégié volt az első találat. Az állás hasonlóan alakult, mint az első harminc percben, a norvégok magabiztosan őrizték a négygólos előnyüket (37. perc: 22–26, 41. perc: 23–27). Többnyire ölték az időt Vjahirjeváék, a passzívig támadtak, és keresték a lehető legjobb helyzeteket, a győriek pechjére, a legtöbbször meg is találták (24–29). A 44. percben 26–29-nél Hansen hetest rontott, Gjekstad pedig időt kért. A folytatásban többször is volt labdája a mínusz kettőre az ETO-nak, de ezek kimaradtak, sőt, újra négy gól volt oda (30–34). Az 53. percben Ambros Martín próbálta még egy utolsó rohamra bírni tanítványait. Úgy tűnt, hiába, mert az utolsó 5 percet kettős emberhátrányban kezdte az ETO, amit Vjahirjeva gyorsan ki is használt (32–36). Így is kiharcolt egy hetest Nze Minko, amit Gros értékesített, a másik oldalon viszont Knedliková kapufára lőtte a büntetőt. Kevesebb mint két perc volt hátra, Jerábkovát állították ki 34–36-os Vipers-vezetésnél, Lunde azonban védett. Nze Minko labdaszerzését követően viszont már csak egy gól volt a hátrány 40 másodperccel a vége előtt (35–36). Harminc másodperc maradt, Gjekstad időt kért, Vjahirjeva pedig eldöntötte a mérkőzést. A Vipers jutott a döntőbe, az ETO-nak marad a bronzérem, melyet holnap 15.15 órakor vív meg a dán Esbjerggel.

A másik ágon ugyanis nagy meglepetésre a Ferencváros drámai csatában, Emily Bölk három másodperccel a vége előtt lőtt góljával 30–29-re verte az Esbjerget.

Ambros Martín: – Az első félidőben nem nagyon működött a védekezés, a huszonhárom gól nagyon sok. A szünetben megbeszéltük, hogy ne veszítsük el a hitünket. Közelebb és közelebb tudtunk kerülni. Volt esély, hogy kettő, majd egy gólra jöjjünk fel. Ez a végén sikerült is, de ennél több nem volt a csapatban. Gratulálok a Vipersnek, sok sikert kívánok nekik a döntőben.
Ole Gustav Gjekstad: – Az első félidőben jól működött a játékunk, de tudtuk hogy a győri nagyon jó csapat, így kemény második félidő vár ránk. Ez így is történt, kicsit mi is elfáradtunk a tempónkban, de büszke vagyok a lányokra, hogy ebben a kiélezett helyzetben is helyén volt a szívük.

Ana Gros: – Nehéz mit mondani, egyetértek Ambrossal. Minden elismerést megérdemel a Vipers, összességében megérdemelten nyertek. Az első félidő játéka volt a döntő, utána hiába küzdöttünk, fordítani nem sikerült.

Anna Vjahirjeva: – Nagy küzdelemre késztetett bennünket az ETO, ehhez jár nekik a gratuláció. Az utolsó percben csak az járt a fejünkben, hogy ne veszítsük el a fókuszt, és amit addig felépítettünk, ne hagyjuk veszni. Természetesen nagyon boldogok vagyunk, de még csak most jön a java.