Szlovákiát hatalmába kerítette az állandó kormányválság

Mióta 2020 áprilisában megalakult az új szlovák kormány, kis túlzással nincs olyan hét, hogy ne lehetne a Matovic-, majd Heger-kabinetek széteséséről értekezni. Szlovákiát hatalmába kerítette az állandó kormányválság, pedig kétségtelenül nagy reményekkel várta az államigazgatásból saját kifizetőügynökséget gründoló Robert Ficóék távozását.

null
BELGIUM-EU-UKRAINE-RUSSIA-POLITICS-DIPLOMACY Fotó: LUDOVIC MARIN
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már az új szlovák kabinet első hónapjaiban, a koronavírus-válság hajnalán megjelentek az első disszonáns hangok: „lehet, hogy sokat loptak, de ezeknél talán jobban kezelték volna a helyzetet”. A négypárti koalíció végül egy vezércsellel, Igor Matovic lecserélésével elkerülte a szétesést – egy időre. Idén szeptemberben a libertáriusnak mondott, magát leginkább egyszerre a kormány és az ellenzék ellenzékeként meghatározó Szabadság és Szolidaritás (SaS) kilépett a koalícióból, mondván: nem bírják tovább a pénzügyminiszterré buktatott Matovicot. Valójában inkább arról volt szó, az SaS érezte, vagy kiugrik, vagy ráég a kormányzás minden kudarca. 

Az alkotmányozó többségből egyszerre kisebbségi kormányzás lett. Jelenleg néhány független képviselő eseti támogatása biztosítja csak a törvényalkotást. 

Az SaS távozása végül semmit nem oldott meg, az olyannyira várt nyugalmas időszak elmaradt. Talán belső vitából kevesebb akad, de a kormányzásra való képtelenség ugyanúgy kiütközik. A kormánypártok támogatottsága beleállt a földbe. A legnagyobb OĽaNO-é hét százalék körül mozog (miközben 25 százalékkal nyerték a választásokat), a legkisebb Za ľudí (Emberekért) nevű formációt gyakorlatilag mérni sem tudják, a Sme rodina (Család vagyunk) és elnöke, Boris Kollár pedig, az SaS példáját alapul véve, éppen a kiutat keresi az omladozó szövetségből.  Jelen állás szerint mégsem egyértelmű, lesznek-e előre hozott parlamenti választások, hiszen 2024 tavaszán amúgy is esedékes a rendes, jövő ősznél előbb viszont gyakorlatilag nem lehetne kiírni egy előrehozott voksolást. 

Hiába lesz januárban népszavazás arról, az ország lakossága támogatja-e a kormányzati ciklus népszavazással, illetve parlamenti döntéssel való lerövidítését, ez – a megfelelő részvétel hiányában – szinte biztosan érvénytelen lesz.

Egyetlen módon képzelhető el, hogy Eduard Hegerék nem tudják kitölteni a rájuk bízott négy évet, ha a már emlegetett, a szlovák parlament házelnöki tisztségét betöltő Boris Kollárék is dobbantanak. Az elmúlt hetekben nem egy kérdés kapcsán jelezte, ha nem úgy oldódik meg a dolog, ahogy azt „a pártja választói tőle elvárnák”, kilép a koalícióból. Az egyik ilyen a 2023-as költségvetés, amelynek parlamenti jóváhagyásához kötötte hozzá a kormányzás folytatását. Mindeközben Heger és Matovic a költségvetés elfogadását szabta feltételül a KKV-szektornak nyújtott támogatás fejében, ami úgy is értelmezhető, hogy megpróbálják megzsarolni az ellenzéket, miközben az ország gazdasága épp a végnapjait éli. 

S ha már összeomlás, a szlovák egészségügyet néhány nap választja el a teljes csődtől. 

A legtöbb állami kórház december elsejétől egyetlen tervezett műtétet sem hajt végre, miután a kormánynak mindmáig nem sikerült megegyeznie a fizetésemelést és jobb munkakörülményeket kérő orvosszakszervezettel. Október elején mintegy 2300 szlovákiai orvos adta be egyszerre a felmondását, ennek határideje jár le november 30-án. Nem lenne szép a szlovák egészségügy minden búját s baját a Heger-kabinet nyakába varrni, harmincéves mulasztásokról van itt szó, de az elmúlt két és fél évre olyannyira jellemző ad hoc döntések és átgondolatlan kommunikáció jócskán hozzájárult a kenyértöréshez.

Az ország szempontjából tulajdonképpen mindegy is, 2023 őszén vagy a következő év tavaszán búcsúzik a kabinet. A kérdés sokkal inkább az, hogy a jobbközép nagykoalíció kudarca után hagyott űrbe kik nyomulnak bele. Márpedig a felmérések azt mutatják, vagy progresszív, neoliberális, vagy radikális sovinisztákkal turbózott baloldali koalíció jön Hegerék után.

Borítókép: Eduard Heger szlovák miniszterelnök. (Fotó: Ludovic Marin)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.