Bírálatok sora zúdul az ENSZ-re, már nem csak ukrajnai háború miatt

Sorozatos bírálatok érik az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), amiért nem tud hatékonyan fellépni a világban tomboló háborúk és más fegyveres konfliktusok ellen. Legutóbb az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán érték súlyos kritikák a szervezetet, de az ukrajnai háború tavalyi kirobbanása óta is egyre többen bírálták a 193 országot magába foglaló ENSZ-t.

2023. 02. 05. 6:51
ZELENSZKIJ, Volodimir; GUTERRES, António
Kijev, 2022. április 28. Antonió Guterres ENSZ-fõtitkár (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog közös sajtóértekezletükön, Kijevben 2022. április 28-án. Guterres elõzõ nap érkezett Ukrajnába, miután Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit arra kért, hogy az ENSZ-szel együttmûködve tegye lehetõvé a civilek evakuálását a bombázott területekrõl Kelet- és Dél-Ukrajnában. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

Sorozatos bírálatok érik az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), amiért nem tud hatékonyan fellépni a világban tomboló háborúk és más fegyveres konfliktusok ellen. Legutóbb az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán érték súlyos kritikák a szervezetet, de az ukrajnai háború tavalyi kirobbanása óta is egyre többen bírálták a 193 országot magába foglaló ENSZ-t.

Miután tavaly februárban az orosz csapatok bevonultak Ukrajnába, maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feltette a kérdést, hogy miért nem tesz többet az ENSZ a háború megállításáért. Az államfő április 6-án már azonnali cselekvésre szólította fel a szervezetet, ám azóta sem sikerült pontot tenni a háború végére, sőt egyre nagyobb méreteket öltött. Zelenszkij azt is sérelmezte, hogy Oroszország tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT), amely a szervezet döntéshozó és végrehajtó szerveként kötelező erejű határozatokat adhat ki a tagállamokra vonatkozóan, továbbá állandó tagjainak – beleértve Oroszországot is – vétójoga van.

Olyan országgal van dolgunk, amely az ENSZ BT-ben a vétójogot a halálhoz való joggá alakítja

– fogalmazott még tavaly az ukrán elnök.

Szakértők szerint kijelentésének súlyos üzenete van, mégpedig a szervezet megreformálására való felszólítás. Richard Gowan, a New York-i székhelyű International Crisis Group agytröszt ENSZ-ügyekért felelős igazgatója a CNN amerikai tévécsatornának ismertette az ENSZ létrejöttének körülményeit:

Franklin Roosevelt olyan szervezetet akart létrehozni, amely a náci Németország veresége után szabályozza a világot. De ennek egyetlen módja az volt, ha ráveszi Oroszországot és a többi nagyhatalmat, hogy egyezzenek bele a megállapodásba – ennek viszont az volt az ára, hogy az országok szót emelhetnek a saját maguk elleni határozatokkal szemben

– vázolta fel.

Az ENSZ 1945-ben jött létre a második világháború után azzal a céllal, hogy megelőzze a háborúkat és lehetőséget adjon az országoknak problémáik megtárgyalására. A szervezet alapokmányának első cikke szerint a szervezet legfőbb prioritása, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot többek közt különböző intézkedések meghozatalával, valamint a békét veszélyeztető agresszív cselekedetek visszaszorításával. 

Abban azonban nincs egyetértés, hogyan kellene átalakítani a szervezetet: egyesek szerint még több befolyást kellene kapnia, mások viszont azt mondják, feladatait a humanitárius segítségnyújtásra kellene korlátozni. Az ENSZ BT-t szintén 1945-ben hozták lére az alapokmány 23. cikke alapján, melynek reformjára az ukrajnai háború következtében egyre többen szólítottak fel.

Bill Richardson, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete szerint azonban aligha van arra esély, hogy a BT-t is átalakítsák, ugyanis nem valószínű, hogy bármely állam önként feladná vétójogát.

Legutóbb az izraeli–palesztin konfliktus miatt is bírálatok sora zúdult a ENSZ-re. Jordánia szenátusának elnöke, Fejszál el-Fajez azt mondta a szervezetről, hogy képtelen betölteni szerepét a világ konfliktusainak és válságainak lezárásában, álláspontja szerint ez különösen igaz az izraeli–palesztin konfliktusra. Miközben Fajez Palesztina izraeli megszállásáról és az izraeli hatóságok palesztinok ellen elkövetett bűncselekményeiről beszélt, az izraeli külügyminisztérium sem elégedett az ENSZ munkájával. A minisztérium ugyanis felháborodását fejezte ki, hogy amíg a szervezet elítéli Izrael múlt heti terrortámadásokra adott válaszát, szemet huny a palesztinok folyamatos uszítása, támadásai felett.

Egy héttel ezelőtt egy 21 éves fegyveres palesztin terrorista halálos terrortámadást követett el zsidók ellen, akik istentisztelet után jöttek ki a jeruzsálemi zsinagógából. Hét civilt hidegvérrel gyilkoltak meg. Másnap egy 13 éves palesztin lőtt ártatlan izraeli civilekre, súlyosan megsebesítve egy férfit és fiát. Egy hétig azonban a genfi emberi jogi szervezet hallgatott. Ma az emberi jogi főbiztos megtörte a csendet, de nem a terrorcselekményeket elítélve és részvétét kifejezve a halálos áldozatok családjának, még terrorcselekménynek sem minősítette ezeket a támadásokat, kizárólag Izraelt ítélte el

– válaszolt közleményében az izraeli külügyminisztérium Volker Türk főbiztos kijelentésére, aki szerint Izrael megsérti az emberi jogokat.

Borítókép: Antonió Guterres ENSZ-fõtitkár (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog közös sajtóértekezletükön Kijevben 2022. április 28-án (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.