Csoda születik a pásztói festőművész ecsetvonásaiból - megnyílt Szabó Judit kiállítása

Újabb helyi festőművész mutatkozott be a közelmúltban a Teleki László Városi Könyvtár által életre hívott StArt sorozat keretében. Szabó Judit már egész kisgyermekkora óta alkot, bár saját kiállítása még nem volt, de az érdeklődők már találkozhattak néhány festményével egy-egy tárlaton. Most először tarthat önálló kiállítást, amely hatalmas örömet jelent számára.

A tárlatot Gyürky-Szabó Erika, a művész testvére nyitotta meg, aki úgy fogalmazott, hogy a családjuk már az első pillanattól kezdve büszkén figyelte húga kezdeti szárnypróbálgatásait.

– Judit pici korától állandóan rajzolt, mindenre, ami az útjába került. Legyen az dohányzóasztal alja, cipősszekrény ajtaja, székek, vagy éppen a matekfüzetem, amit másnap kellett beadnom a rettegett középiskolai matektanáromnak. Azt már akkor észrevettük, hogy ez több, mint céltalan firkálgatás, vagy gyermekcsíny. Minden vonal és szín mögött bujkált valami sokat sejtető. Minden kézmozdulatában látszott a bontakozó tehetség és az önkifejezés iránti vágy, valamint az, hogy ki tudjon magából rajzolni olyan dolgokat, amelyek legbelül foglalkoztatják – közölte Gyürky-Szabó Erika.

Hozzátette: ahogy festés közben nézte őt, az fogalmazódott meg benne, hogy ez valami varázserő lehet. Ahogy az üres vászon ecsetvonásról ecsetvonásra kezd megtelni színekkel és vonalakkal a keze alatt, majd megszületik valami csoda, amely addig nem létezett.

Mint mondta, mindenki vágyik ilyen csodákra és mekkora szerencse, hogy vannak ekkora tehetséggel megáldott emberek. Főleg manapság, amikor mindenhonnan zúdulnak az emberekre a világ nyomasztó eseményei, amit muszáj ellensúlyozni valami lélekemelővel.

A tárlaton egyébként összesen 15 festmény látható, amelyek között régebbi alkotások is vannak, de olyanok is, amelyek kifejezetten erre az alkalomra készültek. Szabó Judit elárulta, hogy bármit is csinált, a képzőművészet mindig jelen volt az életében.

Hatalmas vágy él bennem az alkotás iránt. Sokszor teljesen magával ragad ez az erő és akkor festenem kell. Szinte teljesen eggyé válok a vászonnal és átérzem a kezem alatt születendő formákat, színeket és a hangulatot. Leírhatatlan érzés számomra a festés, a szerelmese vagyok

 – emelte ki Szabó Judit.

A művész kifejtette, a képek készítése során megszűnik körülötte a világ. Olyankor eltűnnek a problémák, a fájdalmak és csak az alkotás létezik. Mindig ott motoszkált benne, hogy valami igazán jelentőset szeretne alkotni. Ezért is fejleszti és csiszolja folyamatosan a tudását. Úgy véli, még hosszú út áll előtte ahhoz, hogy valóban azt adhassa át, amit igazán szeretne. Ugyanakkor bízik benne, hogy különleges érzéseket, egyedi hangulatot kelt azokban, akik megtekintik valamelyik alkotását. Reméli, a jövőben is lesz még lehetősége megmutatni alkotásait a nagyközönségnek. A tárlat egyébként egy hónapig tekinthető meg a városi könyvtárban.