A valóság és az álom határára kalauzolnak el a Karancslapujtőn kiállított alkotások (fotók, videó)

Az esemény nyitásaként Pál Rozina 5. a osztályos tanuló szavalta el Csele Beatrix Kék című versét, majd a Beatles együttes híres alkotását, a Yesterday című dalt Torák Karina és Szűcs Ramóna, a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola Karancslapujtői Tagintézményének növendékei játszották el. A fiatalok felkészítő tanárai Csarnainé Gordos Hilda, Kmetty Józsefné és Kolozsi Zsolt voltak.

A lélekemelő zenei előadásokat követően Bertáné Lantos Ildikó, az általános iskola igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket és az érdeklődőket. Kifejtette: az iskolagalériát 1998 tavaszán nyitották meg, amelynek ötletét Király Lajos adta. Az ő kezdeményezésére, valamint az intézmény akkori igazgatójának, dr. Szondi Bélának a támogatásával hozták létre végül a galériát, ahol Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész alkotásaiból nyílt meg a legelső tárlat.

– Ezzel az emlékkiállítással szeretnénk tisztelettel adózni Király Lajos egykori művésztanárunk, kollégánk és barátunk emlékének, aki tavasz ősszel hunyt el. Folyamatosan azon dolgozott, hogy gyönyörű művekkel gazdagodjon iskolánk gyűjteménye, emellett pedig nagy részt vállalt az intézményi hagyományok ápolásában, felelevenítésében és a jelképrendszerünk kialakításában – fogalmazott az igazgató.

Az eseményen Baksa Sándor, a település polgármestere is köszöntő beszédet mondott. Ezt követően Bereczki Lili, a művészeti iskola tanulójának és Kolozsi Zsolt művésztanárnak az énekes-zenés produkcióját hallhatták a résztvevők, akik a Quimby együttes Most múlik pontosan című számát mutatták be gitáron és szintetizátoron.

A kiállítás megnyitón Kele Szabó Ágnes szaktanácsadó, a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium művésztanára számolt be a megjelent vendégeknek Király Lajos munkásságáról, lenyűgöző alkotásairól és technikájáról.

Az egykori művésztanár szobrászként végezte a képzőművészeti középiskolát, ami megalapozta technikai tudását, az emberábrázolási, anatómiai alapismereteit, gyakorlatát. Egy idő után a térről a síkra váltott, kipróbálva a festészetet is, amely lehetővé tette számára, hogy mélyebbre ásson az emberi lélek rejtelmeibe és a természet szépségébe. Egyes munkáiban a vörös és kék színek lángoló tónusait, a hideg-meleg kontrasztját fedezhetjük fel, amelyek szenvedélyesek, dinamikusak. Más alkotásaiban a pasztell árnyalatok finom harmóniáját hozta létre, a csend és az intimitás atmoszféráját sugallva.

Kele Szabó Ágnes hangsúlyozta: Király Lajos figurális alkotásain központi szerepet játszanak az emberi alakok és az arcvonások. Az emberek, az arcok és a testek megfigyelése és megörökítése mélyebb érzelmek, illetve belső világok felfedezésére ösztönözte őt. A festményeiben a karaktereknek különleges jelentése van, amivel az egyedi történeteiket igyekezett bemutatni. Tájképeit a természet szépsége és változatossága ihlette. Az időjárás és a fényjáték által teremtett hangulatokat kívánta megörökíteni a vásznon.

– Az alkotásokban ábrázolt témák és motívumok által talán azt szeretné elérni, hogy a nézők mélyebbre lássanak, és átéljék a művek által közvetített élményeket és történeteket. Király Lajos törekedett arra festményeiben, hogy a látható és a láthatatlan közötti határt felfedezze, és megörökítse azt a pillanatot, amikor a valóság és az álom összefonódik. Minden alkotása egy történet része, amely arra készteti a nézőt, hogy elmerüljön az érzelmek és a gondolatok gazdag világában – zárta beszédét Kele Szabó Ágnes, majd megnyitotta a látogatók előtt az emlékkiállítást.