2022.09.30. 19:55
Hatékony orvoscsapatokat is képeznek a szolnoki Hetényi szimulációs helyiségében
Amellett, hogy élethű bábukon, működő orvosi eszközökön és valós gyógyszerekkel gyakorolhatják a rezidensek és a kezdő ápolók a gyógyítás és életmentés gyakorlati tudnivalóit, professzionális szinten működő orvoscsapatokat is képeznek a Hetényi Géza Kórház hétemeletesében kialakított, úgynevezett skill-laborban. A modern helyiségeket az ország tizenkilenc pontján alakíttatta ki konzorciumi partnerségben az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Debreceni Egyetem, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem. A skill-laborok szerepéről dr. Juhász István aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvossal, a most zajló képzés vezetőjével beszélgettünk.
Fotó: Mészáros János
– Egy laikus számára mint amilyen én is vagyok, a labor szóról egy kémcsövekkel teli helyiség, és fehér köpenyes kutatók jutnak az eszembe. Honnan ered maga a kifejezés?
– A "skill" kifejezés készséget, képességet jelent. A skill-labor tehát gyakorlatilag egy olyan helyiség, ahol orvosok, ápolók, egészségügyi szakdolgozók gyakorlati készségeiket tudják fejleszteni. Éppen úgy néz ki, mint egy igazi kórházi osztály, működő eszközökkel berendezve, olyanokkal mint például altatógép, vagy a sebészek által használt laparoszkópos torony. A különféle gyógyszerek is a rendelkezésünkre állnak, viszont itt nem betegeket "gyógyítunk", hanem nagyon élethű, műanyag bábukat.
– Mi volt az alapkoncepció a labor kialakításakor?
Az elmúlt évek során egyre világosabbá vált, hogy szükség van egy olyan helyiségre, ahol az orvostanhallgatók, betanuló nővérek, ápolók elsajátíthatják azokat a gyakorlati ismereteket, melyeket a tankönyvből nem lehet megtanulni, viszont, nem lenne szerencsés élőben, éles helyzetben elkezdeni sem.
– A Hetényi Géza Kórházban helyileg hol, és a gyakorlatban hogyan működik ez a labor?
– A labor a hétemeletes épület első emeletén található, a korábbi Gyermekintenzív Osztály helyén. Közel háromszáz négyzetméteren működünk. Ebben egy nagy előadóterem, egy teljesen felszerelt műtő, egy belgyógyászati kórterem is található, mint említettem, működő orvosi eszközökkel, felszereléssel. Gyakorlatilag bármit képesek vagyunk lemodellezni, szimulálni, ami egy kórházban megtörténhet.
– Milyen helyzetek, feladatok ezek például?
– A legegyszerűbb talán a vénaszúrás, vagy a katéterezés, melyet az ápolók élethű bábukon gyakorolhatnak. Ám zajlanak itt ettől jóval komplexebb képzéseink is. Rendszeresen tartunk itt újraélesztéseket is. Ez egy olyan helyzet, amikor több szakembernek kell együtt dolgoznia, így gyakorolnia is.
Jelenleg pedig egy még összetettebb, trauma-képzésünk zajlik,ahol azt játsszuk el, amikor a mentőszolgálat behoz egy súlyos sérültet.
– Ez lehet akár egy nagyobb közlekedési baleset, de éppen az imént például egy olyan állatorvost "láttunk el," akit hasba rúgott a ló. A műveletet a sokktalanítóban, vagyis annak a helyiségnek a pontos másolatában kezdtük, ahol a Sürgősségi Osztályon a betegeket először fogadjuk.
– Kik vesznek részt ebben a képzésben?
– Olyan ellátók, akik mind kellenek a sérült fogadásához, de nem ismerik egymást, mert eredetileg nem együtt dolgoznak. Van közöttük sürgősségi ápoló, traumatológus, aneszteziológus, nővérek és orvosok együtt. Azt gyakorolják, hogy hogyan kell ezeket a sérülteket egymás munkáját segítve ellátni. Ezen a képzéseken nem a saját szakmájuk feladatait gyakorolják, hiszen azt már tudják.
Ez a tréning arról szól, hogy hogyan működjenek együtt, mint csapat.
– Hogyan vezényelje a csapatvezető az egységet, hogyan osszák meg a feladatokat, és hogyan kommunikáljanak egymással. Ugyanis ilyenkor nagyon sok egészségügyi szakember dolgozik egyszerre, akár tízen-tizenketten is,. Mindenkinek van egy adott feladata, ha erről mindenki egyszerre kezdene beszélni, óriási káosz alakulna ki. Nagyon fontos az ilyen esetekre vészhelyzeten kívül felkészülni.
– Akkor ez a képzés nem egyetemi hallgatóknak, kezdő ápolóknak és rezidenseknek szól?
– Ezt most kifejezetten már dolgozó, úgymond rutinosabb kollégáknak tartjuk, olyanoknak leginkább, akik ügyeleti időben valóban fogadják és ellátják a betegeket, súlyos sérülteket. Ez egy speciális képzés, mert a skill-laborokban általában új dolgokat tanítunk, de ezen a tréningen természetesen már nem tanítjuk meg a traumatológust arra, hogy hogyan kell megoperálni a sérültet. Azt szeretnénk átadni, hogy egy éles helyzetben, amikor rengeteg a külső zavaró tényező, miközben rendkívül kevés az idő, hogyan maradjon higgadt, dolgozzon gyorsan, hatékonyan, csapatban. Ezért fontos, hogy ezen a képzésen rutinos kollégák vegyenek részt, és jönnek is, szép számmal.
– Milyen egyéb képzések zajlanak még a skill-laborban?
– Tartottunk már gyermek légútbiztosítási képzést is. A gyermekgyógyászati esetek egy nagyon speciális csoportja az, amikor egy gyermek annyira fullad, hogy el kell altatni, és lélegeztetésre szorul. Ez szerencsére viszonylag ritkán fordul elő, és nagy vészhelyzetnek számít. A gyermekgyógyászok tartanak is ettől a helyzettől, sokat is készülnek rá. Éppen ezért volt nagyon jó az, hogy a skill-laborban nyugodt körülmények között le tudjuk modellezni ezeket a speciális vészhelyzeteket is.
