Aludna végre egy jót?

Életünk fontos része az alvás: biológiai szükséglet. A világ legegyszerűbb dolgának tűnik, hiszen csupán a szemünket kell hozzá becsukni, ennek ellenére sokan küzdenek alvásproblémákkal. A miértekről Koczó Leventét, a SomnoCenter Alvászavar Központ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Család-otthonHabik Erzsébet2023. 02. 02. csütörtök2023. 02. 02.

Fotó: HAJNAL ANDRAS www.hajnalandras.hu

Aludna végre egy jót? Fotó: HAJNAL ANDRAS www.hajnalandras.hu

– Egyre többet hallunk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás fontosságáról. Milyen a jó alvás?

– Akkor jó az alvásunk, amikor reggel kipihenten ébredünk. Ha kialvatlanok vagyunk, az nemcsak a hangulatunkat, hanem a testi működésünket is hátrányosan befolyásolja.

– Ilyenkor az álmosságon kívül milyen tüneteket tapasztalhatunk?

– A rövid távú alváskimaradásnak azon túl, hogy kellemetlen közérzetet kelt, nincs különösebb hatása. Mindenkinek lehet egy-egy álmatlan éjszakája egy éjszakai program, az időjárás, stresszes nap miatt. Valódi alvászavarról akkor beszélünk, ha ez legalább egy hónapig tartósan fennáll, és magától nem oldódik meg. Ilyenkor az erős nappali aluszékonyságon túl gyakran ébredünk fejfájással, tarkótáji izzadtsággal, reggeli magas vérnyomással, tapasztaljuk a szellemi képességeink csökkenését, romlik a memóriánk, ingerlékenyek vagyunk, és alacsonyabb a szexuális teljesítményünk. Hosszú távon testsúlygyarapodás, szívproblémák, anyagcserezavar alakulhat ki attól függően, hogy milyen alvásbetegségben szenvedünk.

– Közelítsünk az egészséges alvás fogalmától, hiszen ha tudjuk, hogy milyen az, akkor könnyebb észrevenni, ha nem jól működik.

– Az egészséges alvás másfél órás ciklusokban zajlik, és ebből egy éjszaka során – feltételezve, hogy 6-8 órát alszunk – 4-6 ciklus zajlik le. Felszínes alvással indul, azt követi a mélyalvás, végül pedig jön az álom-, azaz a REM-fázis. A felszínes alvás még nem pihentető, de az elalvás felé vezető út. Az igazán fontos a mélyalvás. Ennek során termelődnek a nappali működésünkhöz szükséges hormonok és fehérjék. Pihen a szervezet, regenerálódnak a sejtek. Hajnal felé a mélyalvás helyett már az álomfázis dominál. Ennek is megvan a maga szerepe: a bennünket ért nappali hatások és a rövid távú memóriában rögzültek ilyenkor kerülnek feldolgozásra az agyunkban, s íródnak át a rövid távú memóriából a hosszú távúba. Ha nem alszunk eleget, az agyunk arra törekszik, hogy bepótolja az elmaradt alvást, ilyenkor érzünk álmosságot.

– Befolyásolja-e az alvás minőségét, hogy mikor fekszünk és kelünk?

– Az embernek van egy természetes alvás-ébrenlét ritmusa, a cirkadiánritmus. Amikor később fekszünk le, mondjuk, éjjel egykor bújunk ágyba, hiába alszunk másnap délig, marad bennünk egy kis kótyagosságérzés, mert az eltolt alvási ritmus miatt nem tudunk elegendő mélyalvást produkálni, hiszen addigra a testünkben már lezajlottak az alváshoz kapcsolódó hormonális folyamatok.

Az alvászavar okait műszeres alvásvizsgálattal tárják fel, majd meghatározzák a szükséges terápiát. Forrás: Koczó Levente

– A váltott műszakos munkarend ezek szerint komoly alvásproblémákat okozhat.

– Valamennyire hozzá lehet szokni, de nem egészséges. A szervezetünk naponta másfél órát képes tolni a saját biológiai óránkon, ennyit tudunk alkalmazkodni. Ha nagyobb az elcsúszás, már sérül az alvás minősége.

– Egy kutatás szerint az idősek és a fiatalok alszanak a legkevesebbet. Életkor szerint mutatkozik-e különbség abban, hogy miként viseli a szervezet az alváshiányt vagy a nem megfelelő minőségű alvást?

– Fiatalon könnyebben toleráljuk az alváskimaradásokat, holott abban a korban különösen fontos lenne a jó alvás, mert fejlődik a szervezet, például a növekedési hormon is alvás alatt termelődik a legnagyobb mennyiségben. Az időskori alvászavar inkább az ingerszegénységgel és az életmódváltozással jön elő, hiszen az idős ember hajlamos arra, hogy akár többször is elszunyókáljon napközben. Nyilvánvaló, hogy éjszaka már nem tud a kívánt mennyiségben aludni, ha napközben részben kipihente magát.

– Számos tényező zavarhatja meg az éjszakai nyugalmat, ilyen például a horkolás.

– A horkolás fiziológiai oka, hogy a garat beszűkül, emiatt megemelkedik a rajta áthaladó levegő sebessége, s ezáltal a szívóhatása. Rezgés alakul ki a garatban, ez kelti a zavaró hangot. Ha ez a rezgés a horkolás következtében hosszú évekig fennáll, ellágyítja a szöveteket. Egyre puhább falú csővé alakul át a garatunk, összeszívhatóvá válik, és amikor levegőt vennénk, a garat teljesen összezár. Ekkor alakul ki az apnoé, ami légzésszünetet jelent. Ilyenkor megszűnik az oxigén-utánpótlás. A tes­tünkben persze tovább zajlanak a fiziológiai folyamatok, a szervezet elhasználja a véráramban keringő oxigént, a szén-dioxid szintje pedig megemelkedik.

Ám mielőtt bekövetkezne a fulladás, az agyunk észleli, hogy kevés az oxigén, és vészhelyzeti reakcióba kapcsol, megébred, a garat pedig egy nagy horkantással ismét átjárhatóvá válik. A beteg néhány zihálás után rendezi a vér oxigénszintjét, és visszatér a mélyalvásba. Ekkor azonban kezdődik elölről az egész procedúra, ami akkor válik kritikussá, ha a fulladás óránként több mint 15-ször bekövetkezik.

– Vajon érzékeli-e a beteg ezt a folyamatot, vagy abban a hiszemben van, hogy mindvégig alszik?

– Úgy éli meg, hogy alszik, de az alvása széttöredezett lesz, hiszen közben folyamatosan az életéért küzd. Nem képes mélyalvásba kerülni, ezért nem is termelődnek meg azok a hormonok és fehérjék, amelyek ahhoz kellenek, hogy másnap éber legyen. Az emiatt kialakuló aluszékonyság az alvási apnoé egyik következménye. A másik pe­­dig az oxigénhiány okozta probléma, ami szervi tünetekkel is járhat. A rendszeres ébredés miatti stresszhatás következtében például megemelkedik a pulzusszám, a szív gyorsabban ver, több oxigént használna, de a vérben nincs elegendő, ezért a szívizom károsodik. Az agy is rendkívül érzékeny az oxigén­hiányra. A stroke szintén fenyegető veszély, hiszen az oxigénhiányos állapotban besűrűsödő vér hajlamosabb a rögösödésre. A reggeli magas vérnyomás és a gyakori éjszakai vizelési inger is jellemző tünete az alvási apnoénak. A betegség veszélye leginkább a 40–60 éves férfiakat fenyegeti, akik közül minden második horkol, közülük pedig minden tizedik súlyos apnoéval küzd.

Koczó Levente, a SomnoCenter Alvászavar Központ ügyvezetője. Forrás: Koczó Levente

– Az érintetteknek egy idő óta alvásvizsgálaton kell átesniük, hogy jogosítványhoz jussanak. Miért olyan fontos ez?

– Azért, mert kialvatlanok, ­emiatt aluszékonyak, és kevésbé ké­pesek a vezetésre összpontosítani. Az agyuk állandóan arra figyel, hogy álmos. Egy monoton közlekedési helyzetben, mondjuk, az autópályán haladva bármikor bekövetkezhet a mikroalvás, azaz bólintanak egyet, becsukódik a szem, s ezalatt 100-150 métert is megtesz az autó. Ilyenkor jöhet a sávelhagyás, a frontális ütközés, vagy az előttük haladó járműre történő ráfutás.

Szerencsére már létezik hatékony megoldás a betegség kezelésére, a folyamatos, pozitív légúti nyomást biztosító, úgynevezett légsínterápiás (CPAP vagy BiPAP) készülék. Mivel az apnoét az váltja ki, hogy a garatfal összeesik, és nem tud átmenni rajta a levegő, a terápiás készülék a szoba levegőjéből enyhe nyomást állít elő, és mint ahogyan felfújunk egy lufit, a készülékből áramló levegő ehhez hasonlóan nyitva tartja a garatot. A beteg a készülékhez egy kényelmes orrmaszkot viselve csatlakozik, amelyen keresztül lélegzik alvás közben. Ettől stabil lesz a légútja, kap elegendő oxigént, és rendeződik az alvása. A közepesen súlyos és a súlyos betegek esetében a társadalombiztosítás is támogatja a készüléket, miként az alvásvizsgálatokat is. A magánellátásban is kiváló diagnosztikai háttér és terápia érhető el. Tehát a félelem, hogy „ugrik a jogsi”, ha apnoés vagyok, csak abban az esetben igaz, ha valaki nem kezelteti magát.

– Hogyan kell elképzelni az alvásvizsgálatot?

– A szomnológusok, vagyis az alvásszakértők feladata kideríteni a tünetek mögött meghúzódó okokat. Az alvászavar kialakulásának vannak hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezői. A kivizsgálás célja, hogy megállapítsák, ezekből melyek vannak jelen, és milyen eredetűek. Lehetnek szervi eredetűek, mint például az alvási apnoé, vagy az alvás alatti mozgászavarok esetében. De állhat környezeti vagy pszichés ok is a háttérben, ha el- és átalvási zavarban (inszomnia) szenvedünk, amikor a bennünket ért stresszhatások nem hagynak minket aludni.

A kivizsgálás szakorvosi konzultációval és állapotfelméréssel kezdődik, ezt követheti szükség szerint az otthoni vagy az alvásközpontban végzett teljes körű vizsgálat, melynek során a betegre a testi folyamatok működését követő érzékelőket helyeznek fel. Nézik a szívritmusát, a vér oxigénszintjét, a légzését, az agyi elektromos tevékenységet, a szemmozgást, az izomtónust, a testpozíciót, s a végtagok mozgását is. Mindezt egy számítógépes programban rögzítve a szakorvos látja, milyen fi­ziológiai folyamatok zajlanak a beteg alvása során. A vizsgálati eredmények ismeretében feltárhatja az alvászavar okát, és javaslatot tesz a szükséges terápiára a pihentető alvás eléréséhez.

Ezek is érdekelhetnek