Nagy ugrás előtt a biogazdálkodás

Az EU nagyot lépne. 2021-ben az Európai Unióban 15,6 millió hektár mezőgazdasági területet műveltek az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint. Továbbra is Franciaország állt az első helyen 2,8 millió hektárral, amit Spanyolország (2,6 millió), Olaszország (2,2 millió) és Németország (1,8 millió hektár) követett. Az Európai Unióban az ökológiai gazdálkodással művelt területek aránya az összes mezőgazdasági terület 9,6%. Ezt a szintet tervezi az EU 2030-ra átlagosan 25%-ra feltornázni az új Közös Agrárpolitika szerint. Ez nagyon nagy lépés volna és rengeteg kérdést vet fel.

GazdanetO. Horváth György2023. 03. 13. hétfő2023. 03. 13.

Kép: Magyar Házibivaly Fertő-Hanság Nemzeti Park tájvédelmi körzet (Elődje a Fertő-tó Nemzeti Park) környezet természet fokozottan védett természeti terület bioszféra rezervátum 20230207 fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld, Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Nagy ugrás előtt a biogazdálkodás
Magyar Házibivaly Fertő-Hanság Nemzeti Park tájvédelmi körzet (Elődje a Fertő-tó Nemzeti Park) környezet természet fokozottan védett természeti terület bioszféra rezervátum 20230207 fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld
Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

A 2027-ig szóló Ökogazdálkodási Cselekvési Tervben hazánk célba vette, hogy megduplázza a bio­területek nagyságát, növeli a belső fogyasztást és fejlesztési hálózatot hoz létre. Ezzel a témával is foglalkozott a negyedik Ökológiai Gaz­dálkodás-Ágazati Konferencia. A rendezvényt a kecs­keméti Neumann János Egye­tem névadójának 120. születési évfordulója alkalmából meghirdetett, Neumann 2023 év keretében szervezte az ÖMKi, a fenntartható fejlődés és a multidiszciplináris ku­tatási eredmények bemutatása jegyében.

Az ökológiai gazdálkodás segítségével csökkenthető a nö­­vényvédő szerek és a műtrágyák használata, továbbá biztosítható a talaj termőképességének fenntartása, növelése. 2021-től új támogatási program indult, amelyet 2025-től újabb követ a Stratégiai Terv szerint. 2022-től átlagosan 74 százalékkal bővültek a támogatási összegek, ami segítette a bioterületek növelését, a programban részt vevő gazdálkodók számának emelkedését. Ma 335 ezer hektárt tesz ki az ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága, és mintegy 6700 biogazdálkodót tartanak nyilván, 2012-ben még csak 130 ezer hektáron 1500 termelő gazdálkodott így – számolt be a negyedik Ökológiai Gazdálkodás-Ágazati Konferenciát megnyitva Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

Kecskeméten, a Neumann János Egyetemen egész napos, 6-7 szek­ció­ban párhuzamosan tartott előadások, tanácskozások keretében 500 hazai biogazdálkodó tekintette át a mai helyzetet.

Világtendencia

A kontinenseket összevetve az utóbbi években Afrikában, Ázsiában, Európában és Óceániában nőtt az ökogazdálkodással művelt területek aránya, míg Amerikában csökkent. Az ellenőrzött művelt bioterület csaknem fele Óceá­niában volt (35,9 millió hektár), Európa rendelkezett a második legnagyobb területtel (17,8 millió hektár), míg Latin-Amerika a harmadikkal (9,9 millió hektár). 2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek 1,6%-a állt ökológiai művelés alatt. Sok országban azonban ennél jóval magasabb az arány: Liechtenstein az első (40,2%), ezt követi Szamoa (29,1%) és Ausztria (26,5%). Húsz országban az összes mezőgazdasági terület 10%-a vagy annál is nagyobb volt öko­gazdálkodással művelt (ebből 15 európai ország). A biotermelők száma 4,9%-kal nőtt, elérte a 3,7 millió főt, ebből 1,6 mil­lióan(!) Indiában foglalkoznak bio­termesztéssel.

Ezeket a szakmai konferenciákat az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezi. Ügyvezetője, dr. Dexler Dóra a mostani megnyitón és plenáris ülésen is hangsúlyozta, hogy az öko­gaz­dálkodás felfejlesztése során a cél nemcsak a terület növelése, hanem az előállított bioalapanyagok minél nagyobb arányú hazai feldolgozása és az itthoni fogyasztás növelése. Ma inkább még az alapanyag-termelés és -kivitel a jellemző, illetve a belőlük készült késztermékek importálása, ezen változtatni szükséges. A növekvő támogatásokat a technológiai beruházásokra, a képzésre, a szaktanácsadói-szakértői hálózatra, a legkorszerűbb ellenőrzési és tanúsítási rendszer bővítésére, valamint az innovációs hálózat felépítésére és finanszírozására kell fordítani.

Az ÖMKi hazánk egyedüli öko­gazdálkodásra specializálódott kutatóintézete, az idén neves előadókat is meghívott. Guy Singh-Watson angol biofarmer néhány évtized alatt olyan rendszert hozott létre Riverford néven, amely mára meghatározó a szigetországban. Egy hektáron kezdte, most már hat nagyobb termelési egységben, szövetkezeti összefogás formájában több tucat farmer dolgozik országszerte. Kizárólag saját maguk értékesítik dobozokban a biozöldségeket és -gyümölcsöket. Bár korábban megjelentek a szupermarketekben is, bő húsz éve szakítottak e hálózatokkal. Így is hatalmas a forgalmuk, 2017-ben például már 62 millió fontra rúgott – mai áron nagyjából 27 milliárd forint –, ami azóta csak tovább nőtt. A cég akkora lett, hogy 2019-től külön ügyvezető igazgatót alkalmaznak.

A si­­ker záloga a termék garantált minősége, a vevők és a dolgozók megbecsülése, ez utóbbi abban is megnyilvánul, hogy 2018-tól a cég tulajdonosai is lettek. Guy Singh-Watson a feleségével megvett egy közeli farmot, ahol agrárerdészetet visznek, biovetőmagokat és szaporítóanyagokat termelnek. Emellett az asszony húsz éve három bio­pubot is vezet – az elsőket Angliában –, melyek szintén az ökológiai gazdaság termékeit használják fel. A teljes üzemeltetést a fenntarthatóság szelleme vezérli.

Az egyik szemináriumon az állattenyésztés szekcióban egy ÖMKi-s kísérlet eredményeit ismertették, ahol 200 húsmarha viselkedését figyelik bioszenzorokkal. A zalai várvölgyi, 180 hektáros bioterületen a teheneket jeladós fülbilétával, lábra szerelt lépésszámlálóval, nyakörvvel és bendőszondával látták el. A borjak hasonló érzékelő jeladókat kaptak, a bendőszonda kivételével. Összesen mintegy 700 digitális eszköz figyeli az állatok minden rezdülését és küld jeleket 2019 óta. Szaporodásbiológiai és állatjóléti eredménye éppúgy van a kísérletnek, mint viselkedéstani és állatgyógyászati hozadéka. Felnőtt állat például nem hullott el: a beteg tehén keveset kérődzik – ezt a nyaki szonda jelzi –, sokat fekszik – a lépésszámláló rögzíti –, azaz nem a szokásos aktivitást mutatja. Az állatorvost idejében lehet riasztani, aki gyorsan ellátja a jószágot. Az ellés várható idejét is próbálják napokkal előre megmondani. Például a vemhes tehén az ellés előtti két napban többet iszik – emiatt a bendőszonda gyakran jelez alacsony hőmérsékletet –, többet is forog.

Ezek alapján odafigyelve az adott egyedre, tudják, hogy várható az ellés, hiába tartózkodik kint a távoli legelőn. Másik haszna a digitális eszköznek, hogy – ez némi fejlesztést igényel, mert az adatok még nem elég pontosak – kiszűrhetők a gulyából a nem vemhesült egyedek. Az ivarzó nőstény ugyanis nyugtalan, többet járkál, a nyaki szonda csökkent kérődzésszámot mutat. Mindez a bio- és a hagyományos gazdálkodást is szolgálja: az egyes állatokról a távolból, az érzékelők segítségével, nagyobb zavarás nélkül kaphatók információk.

Ezek is érdekelhetnek