Mélyen megélt csönd

2023.03.25. 11:30

A színészeknek, filmkészítőknek, nézőknek is volt legalább egy különleges pillanata a Brenner-film kapcsán

A színészeknek, a filmkészítőknek és a nézőknek is volt legalább egy különleges pillanata a Brenner János életét bemutató film kapcsán.

Tóth Judit

Kép a filmből: a meggyilkolt káplánt, Brenner Jánost alakító Jámbor Nándor a legendás ezüst Csepelen

Forrás: Lukács Emil

A Brenner-film felemelő, csodás helyzeteket produkált már a forgatás alatt is, ezt a főszereplő, Jámbor Nándor és a rendező, Szilágyi Andor is megerősítette. 

– Voltak nagy csöndek, mélyen megélt pillanatok. Mindenkinek volt legalább egy ilyen, más-más helyszínen  – mondta a Szép Renáta által vezetett szombathelyi közönségtalálkozón a meggyilkolt káplánt alakító Jámbor Nándor, aki azt is elárulta: neki a rábakethelyi templomban volt furcsa, megmagyarázhatatlan érzése, belső csendje, békéje, amely semmi máshoz nem hasonlítható.

A színész nem katolikus, amolyan művész vendég volt ebben a szerepben, amellyel elindult egy úton, amelynek a végét még nem tudjuk. A művészi utat ugyan látjuk, láthatjuk, de a belső lelki, tartalmi változást nem érzékelhetjük. Legalábbis most még nem: a személyben létrejövő változáshoz ugyanis idő kell. És hogy különös pillanatok a vetítés során is voltak, az egészen biztos: előbb a szentgotthárdi díszbemutatón szögezte a székhez a nézőket a sorozat, majd nem sokkal később Szombathelyen is, ahol szintén telt ház és döbbent csend fogadta a produkciót. Pluszt adott a vetítéshez, hogy ott volt a nézőtéren dr. Székely János megyés püspök, Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, dr. Gyürki László pápai prelátus, Császár István püspöki helynök és a mártír pap testvére, Brenner József nagyprépost. Talán utóbbi az, akinek jelenléte még inkább kiemelte a hétköznapokból és igazán ünneppé tette a hétfő esti vetítéseket. 

© Unger Tamás
Szilágyi Andor rendező és Brenner József nagyprépost
Fotós: Unger Tamás

Ugyanakkor már-már furcsán, sután bámultunk Balogh fJánosra, Gyulai-Zékány Istvánra vagy Kelemen Zoltánra, akik magukat nézték a vásznon, nem éppen pozitív szerepekben. Kiváló alakítás volt mind, ez a vidéki színházak dicsérete. Aki látta a filmet, elsőként a történelmi hűséget említi erősségeként. Brenner József atyának is ez tetszett a legjobban a főszereplőt megformáló Jámbor Nándor mellett. A rendező elérte tehát a célját. Számára is elsődleges szempont volt a hitelesség, valamint a hasonlóság Brenner János és megformálója között. 

Aki ugyanis ismeri János atyáról azt a mosolygós arcképet – és ugyan ki ne ismerné? –, ugyanazt az őszinte pillantást keresi még most is, mint amilyen az övé volt. A rendezői koncepciót dicséret illeti abból a szempontból is, hogy a filmben mindenki a saját nevén szerepel. A falusi közeg megjelenítése, a dialógusok is olyanok, mintha visszarepülnénk térben és időben az 1950- es évekbe. 

– Vidéken nőttem fel, megvan a szemem a látásra, a fülem a hallásra – magyarázta a rendező, Szilágyi Andor. A modern szál kétségkívül bátor húzás. A film ugyanis három síkon játszódik. Pintér Jankó, a P. J.-nek nevezett Youtuber fiú (Darvasi Áron) a helyszínre érkezik, és megpróbálja kideríteni, mi történt János atyával, ebben Csaszi (Szép Domán) egy helyi, titokzatos fiatalember és Schaefer atya (Lőte Attila) segítik. Mindketten fikciós személyek. A másik szál 1938-tól a Brenner család életét, a harmadik a gyilkosságot mutatja be. 

A filmben a szombathelyi és a zalaegerszegi színház színészei és helyi gyerekek szerepelnek. Eleinte sok kérdőjelet vetett fel szakmai körökben, hogy a rendező eredeti helyszínekkel számolt a film kapcsán, Szilágyi Andor döntésének helyessége azonban hamar beigazolódott: ennél jobban, ennél szebben, ennél hitelesebben ezt a filmet megcsinálni nem lehetett. A gyilkosságot Apátistvánfalván forgatták egy bizonyos domboldalban. A jelenetet egyszer vették fel. Döbbent csend volt és hideg, kinek a torka szorult el, kinek a szeme lábadt könnybe. 

A stábnak, a színészeknek olyan érzése támadt, hogy János atya figyeli a történéseket, végig ott van, segít, ha gond adódik. Végezetül: a szentgotthárdiak és a környékbeliek odatették magukat, azt akarták, hogy ez a film a lehető legjobb legyen, méltó Brenner Jánoshoz. Brenner Józsefen, János atya testvérén kívül talán az ottaniak tudtak, tudnak a legtöbbet az 1957 decemberében történt papgyilkosságról, amiről sokáig nem szabadott beszélni. Megkönnyebbülés is lehet számukra, számunkra a film, amelynek üzenete a címével azonos: Legyetek szeretettel!

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában