Kiemelkedő tehetségű szobrászművészek alkotásaival újul meg a zöldterület Veszprémben

Mint ismert, a Zöld város projektben megújul a Kálvária-domb, valamint a múzeum előtti terület és az Erzsébet sétány. A beruházás részeként a területen található két szobor új helyre került, valamint országosan is egyedülálló módon kilenc köztéri szobrot helyeznek ki. Brányi Mária alpolgármester érdeklődésünkre elmondta, a terület megújításánál a Séd-völgyi rehabilitáció adta a mintát, amely rendkívül népszerű a veszprémiek körében. Hozzátette, olyan minőségi zöldterület jön létre a belvárosban közösségi terekkel és játszótérrel, amely minden korosztályt megszólít majd. A területen meglévő két alkotás helyét az átalakuló terekhez igazították: Medgyessy Ferenc Laczkó Dezsőt ábrázoló szobra megújult, és a múzeum előtti területre került a két pilon közé, míg Zala György Erzsébet királynét mintázó bronz mellszobra az új gyalogos közösségi térre néz majd. 

Újonnan helyezik ki Veszely Jelena (1917-2020) Furulyás lány című alkotásának bronz mását a Csermák Antal Zeneiskola előtt.  A gipszmodell alapján Kontur András szobrászművész készíti a bronzszobrot, amelyet a kivitelező Vemévszer Kft. finanszíroz majd. A megújuló zöldterületre további nyolc szobor kerül ki. Csikász Imre Ülő lány című alkotása az új játszótér közelében kap helyet: az alkotás köztéri elhelyezése hozzájárul ahhoz, hogy ismertebbé tegye a művet, amely eddig a múzeum előcsarnokában volt látható, mondta el az alpolgármester. 

Brányi Mária kitért arra is, a parkrekonstrukció lehetőséget ad arra, hogy Veszprémi Imre szobrászművész hagyatékából hét alkotást is kihelyezzenek: négy mű a Kálvária-dombra vezető gyalogos sétány mellett kap helyet, míg három alkotást az Erzsébet sétányra helyeznek ki. Az alpolgármester elmondta, a nonfiguratív alkotások egyedivé és különlegessé teszik a parkot. Megjegyezte, a huszadik századi alkotók művei hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy nyitottá tegyék a fiatalabb generációkat a kortárs művészetre. A parkot tavasz végén, nyár elején avatják fel, addigra Csikász és Veszprémi alkotásai biztosan láthatók lesznek.

A veszprémi születésű Csikász Imre a huszadik század első évtizedének egyik legígéretesebb szobrásztehetsége volt, korai halála azonban megakadályozta abban, hogy kibontakoztassa művészetét, mondta el Sipos Anna, a Laczkó Dezső Múzeum művészettörténésze. Az alkotó 1914-ben, harmincévesen tüdőbajban hunyt el. A veszprémi múzeum birtokába Hornig Károly püspök közbenjárására az alkotó számos vázlata, tanulmányrajza, fafaragása és szobrainak gipszpéldánya került a huszadik század elején. Nem volt ez másként az Ülő lány című művel sem, amely 1911-ben készült Rómában, és amivel Csikász abban az évben elnyerte a Ráth György-díjat. A fiatal szobrász római tanulmányútját – ahol testközelből tanulmányozhatta az antik szobrokat – Hornig püspök finanszírozta, mondta el a művészettörténész. Hozzátette, Csikász Imre szobrászművészetén a reneszánsz mesterek hatása is érződik. Az Ülő lány gipszmintája alapján készült bronzszobor a budapesti Margitszigeten is látható. Az Erzsébet ligetbe kikerülő alkotást a Laczkó múzeum finanszírozásában – V. Fodor Zsuzsa igazgatósága idején – 1999-ben öntötték bronzba az eredeti gipszpéldány alapján, ahogyan Csikász egyik másik alkotását, a Fiatal lány címűt is. Az alkotás a múzeum előcsarnokát díszítette az elmúlt bő két évtizedben. A múzeum tavaly kezdődött felújítása előtt a Tanulmányi Raktárba kerültek a szobrok az intézmény előcsarnokából, míg a gipszpéldány a Képzőművészeti raktárban található, jegyezte meg Sipos Anna. Az Ülő lány című alkotás közel egy méter magas és egy méter átmérőjű, és voltaképp egy női akt tanulmány. Érdekesség, hogy Csikász Imre fotókat is készített a modellről, amelyek alapján megalkotta az eredeti gipszszobrot. A felvételeket a múzeum adattárában őrzik.

A megújuló Szent Miklós-szegre Veszprémi Imre szobrászművész hét alkotása kerül. A 2013-ban elhunyt művész a hagyatékát a Magyar Államnak ajándékozta, az anyagot 2016-ban – S. Perémi Ágota igazgatósága idején – a Laczkó Dezső Múzeum fogadta be. A Munkácsy-díjas művész több mint 200 műalkotását azóta az intézmény gondozza, mondta el Sipos Anna. Az anyagot többek között kő- és faszobrok, gipszszobrok, érmek és plakettek gazdagítják. Veszprémi Imre fő művei kőből készültek, az alkotó 1986-tól Olaszországban dolgozott, ideje nagyobb részét Itáliában töltötte. Művei világszerte több helyen, főként Olaszországban tekinthetők meg. Az egyik legismertebb alkotása itthon a Káli-medencében látható Emberi komédia című szoborcsoport, amelynek részei – eredetileg önálló alkotásként – az 1960-as években készültek. Emellett Veszprém vármegyében Kékkúton látható az első és második világháborúban elesettek emlékére készült alkotása közterületen.

A veszprémi Szent Miklós-szegre vezető út mellett több kisebb és közepes méretű alkotása kerül ki Veszprémi Imrének, amelyek carrarai márványból, mészkőből és andezitből készültek. Valamennyi alkotás nonfiguratív, ezek közül a legnagyobb a közel két méter magas Kék kő nevű szobor, ami a pattintott kő formáját idézi meg. Közös az alkotásokban, hogy a kő külső felülete durván megmunkált, és mindegyik apró résekkel van átütve, ezeken a bemetszéseken sima felületű az anyag, amelyeket színes festékkel festett le, ami még jobban kihangsúlyozza a geometrikus mintákat, magyarázta Sipos Anna. A művek mindegyike a kétezres évek elején készült. Az egyik alkotás címe 1956. A művészettörténész elmondta, a forradalom és szabadságharc foglalkoztatta a művészt: éppen abban az évben végzett a főiskolán, és részese volt a fővárosi eseményeknek is. Az andezitből készült mű két kockából áll, amelyeket négy vasrúd tart össze. Sipos Anna kiemelte, a múzeum kezdettől fogva azt szerette volna, hogy közterületre kerüljenek a Veszprémi-művek. A művészettörténész elmondta, Veszprémi Imre hagyatéka legnagyobb részének a múzeum a gondozója, a művek mellett ugyanis fényképek, papíralapú dokumentumok is a hagyatéki együttes részét képezik.