Az ukrajnai háborúval kapcsolatban komoly bizonytalanságokra figyelmeztet az Európai Bizottság tavaszi költségvetési-gazdasági értékelése, ugyanakkor optimista a válságból valókilábalást illetően, amit Brüsszel szerint támogatnak a kilábalási alap pénzei, a REPowerEU energiareform program és a folytatódó növekedés.
Ez nem azt jelenti, hogy helyreállt volna az uniós gazdaságok egyensúlya, hiszen a pandémia elleni harc és az általa okozott válság jelentősen felduzzasztotta az állami költségvetések kiadásait, az államadósságokat és összezilálta a kereskedelmei és folyó fizetési mérlegeket is.
Az unió a pandémia idejére felfüggesztette korábbi szigorú költségvetési szabályait, de az országjelentések- és ajánlások rendszerét most visszaállították, és az Európai Bizottság a Makrogazdasági Egyensúlytalansági Eljárás keretében már felmérte, mely országokban alakultak ki kockázatos gazdasági kilengések és milyen mértékben. Tavaly 12 tagországot jelöltek ki részletes vizsgálatra, közülük kettő azonban - Horvátország és Írország - átment az idei vizsgán, miután csökkenő pályára állították az állam és a privát szektor eladósodottságát is.
Az egyetlen tagállam, amely ellen túlzott deficit eljárás (EDP) van érvényben, Románia. A pandémia jelentkezésével ezeket felfüggesztették, a románok esetében azonban már korábban állapították meg a problémát, amely nem szűnt meg, de Bukarest 2024-ig kapott haladékot a megszüntetésére, a tavalyi haladást Brüsszelben elegendőnek vélték, ezért az eljárást tulajdonképp felfüggesztették, bár véget nem vetettek neki.
Az egyensúlytalanságokkal küzdő országok listájára azért a románok is felkerültek, de szégyenpadnak ez nem nevezhető, mert a lista elég hosszú, Bukarest nem a súlyos bajokkal küzdők körébe került, és illusztris gazdaságok társaságába: Franciaország, Hollandia, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország mellé.
Bizony, a "hagyományos" gyenge láncszem spanyolok mellé a "takarékos" országok közé sorolt hollandok és németek is odakerültek. Az előbbiek esetében a magas magánszektor-adósság és folyófizetési mérleg többlet kombinációja a baj, mely utóbbit a magas megtakarítás és a beruházások elmaradása okoz. Hasonló a probléma a németeknél is, ahol a vállalatok még annyit sem ruháznak be, mint a pandémia előtt.
A komoly egyensúlytalanságok kategóriájába három országot sorolt a felmérés: Ciprust, Görögországot és Olaszországot. A szigetország eladósodott, nagy folyó fizetési mérleg deficitje van, a bankrendszert nagy mennyiségű nem-teljesítő terheli, a háborúzó Oroszországgal pedig erős az összefonódás a szolgáltatások mérlegében.
A görögöknél még hosszabb a lista. Az orosz kitettség nincs rajta (bár néhány napos hír, hogy áprilisban megduplázódott, 0,9 millió tonnát elérve a görögökhöz hajón érkező orosz olaj mennyisége), de helyette van magas és vérszegény növekedési potenciál. A a szintén eladósodott és gyenge termelékenységű Olaszországban is törékeny, ahogy a pénzügyi szektorban is vannak problémáik, miközben a növekedés gyenge lábakon áll.
A Bizottság összefoglalója továbbra is úgy véli, hogy az uniós gazdaság kinövi a válságot, bár azt elismerik, hogy a tavaly szépen újra nekilódult növekedés lelassult a logisztikai és kínálati nehézségek, a felszökő energiaköltségek és a munkaerőhiány következtében, miközben a megugrott már a háztartások vásárlóerejét is kikezdte.
Azonban, mivel a kínálati feltételek várhatóan normalizálódnak és az inflációs nyomások csökkennek, a gazdasági aktivitás szükségszerűen újra nagyobb sebességet vesz
– fogalmaz az összefoglaló. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború kapcsán a Bizottság óvatosan megjegyzi azt is, hogy
az új, precedens nélküli természetű és méretű sokkok minden előrejelzést jelentősen bizonytalanná tesznek.
A Magyarországról szóló jelentésben egyébként a külkereskedelemre gyakorolt hatás mellett az üzleti bizalom csökkenését és a fogyasztói várakozás romlását jósolja a magas infláció miatt az Európai Bizottság.