Egy rövid távon bevezetett olajembargó észszerűtlen és morálisan is korlátozottan indokolható intézkedés, amely Magyarország számára különösen nagy problémákat okozna – hívta fel a figyelmet a Világgazdaság podcastjában Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának a vezetője.
Több érv is szól a magyar vétó mellett – ismertette a Századvég szakértője. Egyfelől a globális energiapiacon kínálati hiány van, így ez a lépés az egész unióban áremelkedéshez vezetne, és több régióban megnövelné az ellátási nehézségek kockázatát.
A fogyasztók közvetlen érintettsége mellett a drágulás a szállítmányozási költségek növekedésén keresztül további inflációs nyomást gerjesztene – hangsúlyozta.
A szakértő rámutatott: a kelet-közép-európai térségben, így Magyarországon is kiemelkedően nagy kihívást jelentene, hogy a feldolgozói kapacitások nagy része az orosz nyersolajra beállított, s az átalakítás idő- és költségigényes, ráadásul a helyettesítéshez a szállítási útvonalakat is fejleszteni kellene.
Az embargó tehát mind az EU, mind hazánk szempontjából logikátlan intézkedés lenne – húzta alá.
Hozzátette: a kínálati hiány miatt a nagy olajexportőr országok piaci pozíciója jelenleg rendkívül erős, így Oroszország bizonyára képes lenne a kitermelt nyersanyagot más régiókba értékesíteni – a piaci árak emelkedése és a meglévő szerződések felmondása okán a mostaninál magasabb áron.
Ez a lépés tehát morálisan sem indokolható, hiszen az orosz árbevételek növekedéséhez és így egy elhúzódó háború finanszírozásához is hozzájárulhatna.
Arra a kérdésre, hogy mekkora értékű beruházás és mennyi idő kellene ahhoz, hogy a Mol finomítói teljes mértékben át tudjanak állni az orosz urál típusról az északi-tengeri brent finomítására, a Századvég szakértője így válaszolt: az elérhető információk alapján az átalakításhoz kettő-négy évre lenne szükség, és annak költsége meghaladná az 500 millió eurót. Emellett a szállítási útvonalak megváltozása miatt szükség lenne a Horvátországból érkező vezeték kapacitásának a növelésére, ami körülbelül 200 millióba kerülne, s azt csak a horvát féllel együttműködve lehetne megvalósítani.
Ráadásul ezek a projektek üzletileg nehezen értelmezhetők, mert az új infrastruktúrával drágábban lehetne üzemanyagot előállítani, mint most, azaz a beruházások nemhogy nem térülnének meg, de mind a Mol, mind Magyarország kiadásai megugranának.
A szakértő végezetül hozzátette: egy olyan mértékű beavatkozásnak, mint a jelenlegi olajembargós javaslat, igen nehéz előre jelezni a következményeit, mert az gyökeresen átalakíthatja a piaci viszonyokat, s könnyedén nem várt áremelkedést eredményezhet, így elképzelhető, hogy még nagyobb lenne az üzemanyagok ellenértékének a növekedése.
