A Mol százhalombattai Dunai Finomítója (Dufi) 3-4 év múlva képes lehet már akár 100 százalékban is orosztól eltérő kőolajat feldolgozni – hangzott el a Világgazdaság kérdésére azon a háttérbeszélgetésen, amelyet a társaság a február 5-én Oroszország ellen életbe lépő szankciók hatása kapcsán szervezett. Bár a Dufi átalakítása már csaknem 10 éve elkezdődött, a Mol pedig eddig csaknem 200 millió dollárt fektetett a diverzifikációba, a teljes átalakuláshoz még komoly beruházásokra, további mintegy 500 millió dollárra és 3-4 évre van szükség. A Mol beruházáscsomaggal készül arra az esetre, ha teljesen le kellene mondania az orosz eredetű olaj feldolgozásáról.

20221129 Százhalombatta
A MOL által üzemeltetett százhalombattai Dunai Finomító  
Százhalombattai Olajfinomító
 A Mol egyelőre 30 százaléknyi orosz olajjal tud megbirkózni. Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

Az ukrán vezeték necces, a horvát drága

E 3-4 évnél azonban közelebbi dátumra is készül a Mol. Azok az európai országok ugyanis, amelyek a tengeren át importáltak orosz kőolajat, december 5-e után ezt már nem tehetik meg. Most február 5-től már semelyik uniós ország sem hozhat be és nem is értékesíthet tovább orosz terméket – többek között dízelt és benzint – az Ukrajna megtámadása miatt Oroszország büntetéseként elrendelt uniós intézkedések hatodik csomagja alapján. Az ezen országoknál sokkal nagyobb kitettségű, vezetéken ellátott országok, mint Magyarország, mentességet kaptak a kőolajtilalom alól, vagyis továbbra is importálhatnak orosz kőolajat, az ebből készült termékek egy részét pedig egy új rendszer, az úgynevezett tömegmérleg alapján továbbra is eladhatják az uniós piacra vagy harmadik országnak. A Molnak két fő olajimport-útvonala van, a fontosabbik a háború sújtotta Ukrajnán át vezet. Bár az orosz és az ukrán félnek is érdeke a tranzitvezeték sértetlensége, a háború miatt így is hatalmas a kockázat, az ukrajnai hálózat sérülése miatt már akadt is el a közelmúltban az olajszállítás. 

„Tavaly február 24-e óta abban a tudatban élünk, hogy bármikor leállhat az Ukrajnán keresztüli olajbehozatalunk – mondta a társaság egyik illetékese –, ráadásul a másik útvonal, a Janaf cég által üzemeltetett Adria vezeték sem problémamentes.”

A Mol és a Janaf tranzitmegállapodása ugyanis csak az év első negyedére szól, és abban a Janaf rendkívül magas díjat kényszerített rá a hozzá fordult Molra. A Mol most abban bízik, hogy a következő megállapodás már az év végéig fog szólni, az abban rögzített, a mostaninál jóval alacsonyabb díj pedig – az ilyen gyakorlatnak megfelelően – 2023 elejéig, visszamenőleg lesz érvényes.

Lapunk arra a kérdésre nem kapott választ, hogy a horvát fél miatt megugrott tranzitdíj hogyan jelenik meg a hazai üzemanyagárakban, mondván „az árak alakulásáról nem kommunikálunk”. Mint közölték, tartálykocsissal vagy vasúti szállítással a nagy mennyiségek miatt nem lehet kitérni a magas tranzitdíjak elől, a kiút az említett, korrekt áron történő szerződés.

Új szót kell tanulni: tömegmérleg

A hatodik szankciós csomag részeként életbe lépő olaj- és olajtermék tilalom egymástól nagyon eltérő módon érinti a Mol két nagy finomítóját. A Dufi – mint ismertették –, alaphelyzetben ellátja a hazai igényeket, de nem minden hónapban, mert a csúcskereslet idején az ország importra is kényszerül. A dízeligény a mezőgazdasági munkákhoz igazodva tavasszal és ősszel, a benzinigény a nyári turistaszezonban tetőzik. Összességében azonban a Dufi termelésének körülbelül a 30 százaléka külföldön – például a szomszédos országok Mol kútjain – kel el, a finomító technológiája pedig éppen ilyen arányban alkalmas az orosztól eltérő kőolaj feldolgozására. E két arányszám egybeesése azért szerencsés, mert a százhalombattai finomító az alternatív már elért szintű fenntartásával is megfelel az uniós tilalomnak. Ugyanakkor ennek igazolására nagyon fontos az az észszerű megfontolás alapján bevezetett elszámolási rendszer, az úgynevezett tömegmérleg, amely az uniós elvárás betartását nem kereskedelmi szerződésenként, vagy fizikai tételenként vizsgálja, hanem éves szinten. 

Vagyis, ha a Mol adott évben az összesen feldolgozott olaj 30 százalékát nem orosz forrásból, hanem más importból szerzi be, akkor a termelésének ekkora arányát továbbra is eladhatja külföldön.

A tömegmérleg-elszámolás nélkül nem is lehetne ellenőrzi az uniós tiltás betartását, hiszen a Dufi – ahogyan a legtöbb finomító a régióban – olajkeverék inputból dolgozik, nem pedig egyszer orosz, egyszer nem orosz típusból. A Molnak és minden európai finomítónak tehát éves szinten kell majd kimutatnia, hogy nincs orosz olaj alapú kivitele.

Kevés ideje maradt a váltásra a Slovnaftnak

Annál rosszabb helyzetben van a pozsonyi finomító. Ezt eredetileg – a csehországiakkal együtt – a teljes csehszlovák piac ellátására méretezték, ám az ország kettészakadása óta a Slovnaftnak a korábbinál sokkal kisebb piacra kell szállítania. Ezért a Mol-leány társaság a termelésének mintegy kétharmadát külföldön kénytelen eladni. Bár már tárgyal az alternatív olaj tengeri importjáról, az uniós döntéshozók belátták, hogy rövid az idő a nem orosz kőolaj kétharmados arányban való használatára. Ezért a finomító az év végéig még szállíthat a cseh piacra is. Annyira azonban már nem voltak belátók az uniós illetékesek, hogy hozzájáruljanak az orosz olajból készült termékekkel való, régiónkon belüli kereskedés teljes fennmaradásának.

A szlovákiai szabályozás is a hazaihoz hasonló tömegmérlegmódszerrel ellenőrzi a szankció betartását. Ez jó a Slovnaftnak, de így is fenyegeti a 2023. december 5-i dátum, ameddig a cseh piacra exportálhat. A Slovnaft Magyarországra nem exportál, erre csak abban az időszakban volt példa, amikor a hazai üzemanyagra húzott ársapka miatt közel nullára esett a magyarországi üzemanyagimport. Azt kapacitáskorlátok miatt nem tudta megtenni a pozsonyi és a többi finomító, hogy a február 5-i tilalomra készülve előre kiszállítson külföldre orosz olajból előállított, nagyobb termékmennyiséget.

Gond lesz a gázolajjal

Persze, nincsenek könnyű helyzetben más európai országok sem, hiszen le kell mondaniuk az Oroszországból eddig importált gázolajról, aminek eddig meghatározó szerepe volt az európai dízellátásban. Az orosz dízel kiesése komoly fejfájást okozhat egész Európának, a Mol várakozásai szerint emiatt lehetnek zavarok a földrész gázolajellátásában. A probléma persze nem azonnal jelentkezik, mert egy ideig lehet még támaszkodni a stratégiai készletekre, és az orosz dízel sem az egyik napról a másikra fogy el az európai piacról.

A Világgazdaság azt is firtatta, hogy hogyan – netán áremeléssel – reagálhatnak az orosz olajexportőrök arra, hogy majd kevesebb megrendelést kapnak a térségünkből. Mint elhangzott, ez nem nagyon várható, mert Magyarország és Szlovákia megbízhatóan fizet, a vezetékes szállítás pedig még kisebb tételekben is jóval gazdaságosabb a többinél. Egyébként pedig Oroszországnak nem olyan fényesek az eladási lehetőségei: Kína és India – ahová amúgy is többe kerül szállítani –máris kihasználta az ölébe pottyant orosz eladási kényszert.