A minap a CBC tévéadó bakui külpolitikai műsorában kiemelték a regionális csoportosulásoknak mint a kialakuló új világ fontos komponenseinek a jelentőségét. A nyugati és a keleti világ vezetői szétszélednek, hogy az ukrajnai háború kitörése utáni világban szövetségeseket toborozzanak, és e mellé valami gyakorlati hasznot is hajtsanak. Ha az ember Olaf Scholz német kancellár kevéssé sikeres brazíliai (latin-amerikai, argentínai és chilei) útját tekinti, és tisztában van vele, hogy Scholz óvatos, kiváló politikus, aki önerőből nem sétálna bele egy ekkora csapdába, az a benyomása támadhat, hogy valakik rászóltak odahaza Berlinben, hogy ugyan ugorjon ki Brazíliába, hozzon haza lőszert az Ukrajnában az oroszországi és az iráni drónokat sikeresen gyérítő Gepard önjáró páncélos légvédelmi ágyúkhoz. És mellesleg intézze el, hogy Dél-Amerika kulcsállamai álljanak a Nyugat mellé az ukrán háború kérdésében.
Scholz óriási kosarat kapott a frissen beiktatott baloldali brazil elnöktől, Lulától, amikor előrukkolt a lőszerszállítás ötletével. És Brazília Ukrajnával kapcsolatos álláspontjának a megváltoztatására tett kísérlete sem sikerült.
Latin-Amerika nem kér az Ukrajna-konfliktusból, amelyet egyértelműen amerikai érdekekkel azonosítanak Brasíliában, Buenos Airesben és Mexikóvárosban is.
Mielőbbi békés megoldást szorgalmaznak.
És a valamikor az USA hátsó udvarának tekintett Latin-Amerikában sajátos munkamegosztás alakult ki Moszkva és Peking között. Hogy ennek mennyiben van spontán vagy szervezett alapja, és hogy ez Peking, illetve Moszkva együttműködését vagy éppen befolyásiövezet-szerzési versenyét tükrözi, arról megoszlanak a vélemények. Mindenesetre az oroszok a hadiipart, a katonai szállításokat szorgalmazták, míg Kína hatalmas gazdasági potenciáljával a gazdasági kapcsolatokat, az új selyemutat (BRI) építgette. Az utóbbi időben azonban Peking előretört, míg az ukrajnai konfliktussal és a szankciókkal bajlódó Oroszország visszaszorult.
Kína egyre jelentősebb hadiipari partner, beszállító Latin-Amerikában. És kiépítették ennek a politikai gerincét is. A kontinens legnagyobb, legerősebb állama, Brazília a Peking (és Moszkva) jellemezte BRICS tagja. Argentína pedig e szervezet tagjelöltje.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eközben Afrikát rója, Emmanuel Macron francia elnök is a fekete kontinensre készül. Lavrov mintegy tucatnyi afrikai államot látogat(ott) meg. Kairóban átvette egyiptomi kollégájától Antony Blinken amerikai külügyminiszter Moszkvának címzett üzenetét, amely nem keltett nagyobb visszhangot. Lavrov a többi között meglepetésszerű látogatást tett Eritreában is, miután megjárta Dél-Afrikát, Eswatini Királyságot (az egykori Szváziföldet) és Angolát.
Már nem a dél-afrikai, az angolai gyémánt vagy a kőolaj a fő vonzerő, hanem a feltáratlan, az új technológiákhoz szükséges, eddig elhanyagolt más nyersanyagok.
Ma az Afrikában, Latin-Amerikában nagy mennyiségben, feltáratlanul váró 17 ritkaföldfém szerepe kulcsfontosságú lett az elektronikában,
az elektromosjármű-gyártásban és a hadiiparban. Oroszország maga is ritkaföldfém-nagyhatalom, de Afrikában, Latin-Amerikában biztosítani akarja, hogy a szemben álló fél, Nyugat-Európa, az USA, Japán ne férhessen hozzá.
Nem egészen pletykaszintű információk szerint az ukrajnai háború egyik célja keleti szomszédunk titánlelőhelyeinek megszerzése/megtartása, Kína mint a vezető titánfém-titánszivacs gyártó pozíciójának a megtörése. Brazília és Dél-Afrika a titán-dioxid-készleteivel benne van az e szempontból a világ tíz legjelentősebb országa között. Oroszország a második legnagyobb titánérc-kitermelő. A titánfém a fegyveripar stratégiai alapanyaga (repülőgépek, rakéták, az Ukrajnában olyan sikeres M777-es nehézlöveg fontos komponense).
Ami pedig a lítiumot, az elektromos autók akkumulátorának alapanyagát illeti, Chile a második, Argentína a negyedik, Brazília pedig az ötödik a legnagyobb termelők listáján.
E három országban járt a minap Scholz kancellár.
Oroszország sem ül tétlenül
Lavrov felkeresi a Wagner zsoldossereg egyik bekvártélyozási pontja, Mali nyugati szomszédját, Mauritániát is. Utazásának a súlypontja Dél-Afrika volt. A hírek szerint előkészíti Vlagyimir Putyin részvételét a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) csúcsértekezletén, amelyet az idén terveznek Afrika egyik meghatározó fontosságú országában.
Dél-Afrikáról annyit érdemes megjegyezni (és ez vélhetően nem kerülte el a moszkvai vendég figyelmét sem), hogy bölcsen megőrizte azt a hatalmas és minőségi hadiipari potenciált, amelyet még az apartheid (a faji elkülönítésen alapuló rezsim) idején építettek ki Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Államok támogatásával. Meg nem erősített pletykák szerint abban a „régi” időben Dél-Afrika szoros együttműködést alakított ki Izraellel is. Még 1979-ben állítólag közös atomfegyver-kísérletet is végrehajtottak az Indiai-óceán déli részén, amely a Vela-incidens néven került be a történelembe. A részletek máig tisztázatlanok.
