Történelmi szinten a hazai foglalkoztatás, ennek ellenére időről időre előkerülnek „leleplező” cikkek, amelyek negatív munkaerőpiaci fordulatot jeleznek előre, és azt kívánják sugallani, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „trükközik” az adatokkal. A valóság ezzel szemben az, hogy az Eurostat, az Európai Bizottság statisztikai hivatala alapján elfogadott módszertan szerint a magyar munkanélküliségi ráta továbbra is 4 százalék alatti – közli elemzésében a Makronóm Intézet.
A feszességét mutatja és a további csökkenésére utal az is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása alapján 2022 decemberében 230,3 ezer főn állt az álláskeresők száma, 3,3 ezerrel a novemberi szintje alatt.
Az elemzés szerint a hazai munkaerőpiacon nem következett be lényegi fordulat, sőt, a főbb mutatók kifejezetten stabilnak engedik láttatni a foglalkoztatottságot. Erről árulkodik, hogy a potenciális munkaerő-tartalék 300 ezer fő alá süllyedt, és 2023 januárjában a regisztrált álláskeresők száma is mélypontra esett vissza, mindössze 246,6 ezerre. Az adatok emellett azt mutatják, hogy
az intenzív munkaerő-kereslet miatt az elbocsátott dolgozók rövid idő alatt újra el tudnak helyezkedni, nem válnak tartósan regisztrált álláskeresővé,
ez a trend tehát a koronavírus-járványt követően is érvényesül.
Soha nem volt még ilyen kevés munkanélküli januárbanA regisztrált álláskeresők száma 2023 januárjában mindössze 243 578 volt, ilyen kevés munkanélküli az év első hónapjában még soha nem volt Magyarországon – hívta fel rá a figyelmet Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. |
A Makronóm írása alapján mind a gazdaságpolitikai döntéshozók, mind a közvélemény és a szakértők részéről megjelent az elvárás, hogy a KSH havi foglalkoztatási adatokat közöljön, hogy az érintettek minél hamarabb tudjanak érdemben reagálni a változásokra. A dokumentum azonban kiemeli: a legmegbízhatóbb statisztika továbbra is a háromhavi mozgóátlag, a havi adatközlésből csak óvatosan szabad következtetéseket levonni. Ezek az adatok ugyanis a negyedéves felmérések mintájának csak a harmadát teszik ki, az alacsonyabb mintaelemszám miatt egyben kisebb a megbízhatóság is.
A KSH tehát továbbra is a nemzetközi módszertannak teljes mértékben megfelelve készíti a munkaerőpiaci statisztikákat, az elvárások viszont mindeközben megváltoztak, így helyesen kell értelmezni a rendelkezésre álló adatokat annak érdekében, hogy hiteles képet kaphassunk a hazai foglalkoztatottságról
– írják az elemzésben, és azt is leszögezik, ha megtörtént volna az úgynevezett munkaerőpiaci fordulat, az álláskeresők számának is emelkednie kellett volna, nem csökkennie, illetve a nyári hónapokkal összevetve stagnálnia.
