Jókora dilemma elé került a Federal Reserve a szerdai ülésén, de egész más miatt, mint az elmúlt hónapokban gondolták az amerikai piacokon. Egyévnyi szakadatlan kamatemelés mostanra akár elvezethetett volna az leszorításához, de nem ez történt, és nem ezért merült fel, hogy a Fed szünetet tart, hanem azért, mert a februári ülés óta megingott az amerikai bankrendszer. Ennek ellenére a jegybank tovább szigorított: mint februárban, ezúttal is 25 bázisponttal emelte irányadó kamatsávját, 4,75–5 százalékra.
Az üzenet: a legfontosabb feladat továbbra is az infláció csökkentése, és az amerikai bankok problémái nem akkora súlyúak, hogy minden egyebet felülíróan ezt kellene kezelni – például azzal segítve a bankrendszert, hogy nem növeljük tovább a hitelezési költségeket.
Az események az elmúlt másfél hétben rendkívül gyorsan pörögtek, felülírva a korábbi számítgatásokat: hirtelen bajba került három jelentős bank is, amelyeket kisegítenek ugyan, de ha tovább terjed a probléma, az sokkal előbb hozhat el egy gazdasági visszaesést, mint a kamatok további emelése tehette volna – válság idején pedig csökkenteni kell a kamatot, nem pedig emelni.
Akik változatlan kamatot jósoltak a szerdai ülésre, azoknak pont ez volt a fő érvük: szarvashibának bizonyulhatna, amelyet még évtizedek múlva is emlegetnének a piacon, ha még tovább srófolnák feljebb a kamatot, majd azonnal kiderülne, hogy ehelyett vágni kell, csak most már még nagyobbat.
A Fed gyakorlatilag napok alatt került olyan helyzetbe, hogy nem tud olyan kamatdöntést hozni, amivel ne lepné meg a piaci résztvevők egy jókora részét. Az elemzői konszenzus ugyan egy 25 bázispontos kamatemelés volt – a fele annak, amit a februári ülés utáni kemény Fed-kommentárok után gondoltak –, de nagyon sokan gondolták, hogy a 2008-as válság óta legsúlyosabb banki problémák hatására a Fed leáll.
Közben az ugyancsak az infláció ellen küzdő Európai Központi Bank döntéshozói megerősítették korábbi kamatszigorításra utaló kommentárjaikat – hiszen a Svájcban is jelentkező bankaggodalmak nem érték el az euróövezetet –, és ezzel hóna alá nyúltak az utóbbi másfél hónapban gyengélkedő eurónak, sőt a forintnak is, amelyet erősen visszavetett szép év eleji teljesítménye után az amerikai bankválság miatt a világpiacokon eluralkodó kockázatkerülés.
További emelést várnak, de közel lehet a vége
Annyi mindenképpen megváltozott, hogy az egy hónapja vártnál ez a szigorítás kisebb, a negyedévente közzétett Fed-előrejelzések ugyanakor arra utalnak, hogy az emeléseknek még nincsen végük: a bank 18 döntéshozójából 10 szerint az év végére még negyed százalékponttal feljebb mehet a kamatsáv. Ugyanezt jósolták decemberben is – igaz, hogy az előrejelzések múlt héten még várt emelkedése nem következett be.
Történt egy másik hatalmas változás is a bankválság kirobbanását követően.
Tavaly március, az emelések megkezdése óta a Fed minden kamatdöntő ülése utáni közleményében szerepelt az utalás arra, hogy valószínűleg további emelésre lesz szükség. A szerdai közleményből ez kimaradt – Jerome Powell elnöknek tehát volt mit megmagyaráznia. Sajtótájékoztatóját valóban egészen másképp kezdte, mint az elmúlt egy évben: nem az inflációról kezdett el beszélni, hanem a bankszektorról, jelezve: erősen figyelik a regionális bankok problémáit – ugyanakkor optimizmusát fejezte ki, hogy a bajok kezelhetők, és ezt meg is teszik, felhasználva minden rendelkezésükre álló eszközt.
Ennek meg is lett a következménye a piacokon: a bejelentést követő negyedórában hatalmasat szakadt a dollár, az euró ellenében 1,08 közvetlen közeléből majdnem 1,085-ig, és innen már nincs messze a leggyengébb szintje 2022 áprilisa óta.
Ennek a forintra hüvelykujjszabály-szerűen erősítőleg kellett hatnia az euró ellenében is, de a magyar fizetőeszköz már előre erősödött, 387,3 környékére az éjszakai 392,5-ös mélypontról. Aztán – rövid, de jelentősebb korrekció után – tovább izmosodott a magyar deviza: az euróval szemben 385 forint közelébe erősödött, miközben a dollár a 355-ös szint alá gyengült.
Az amerikai részvénypiacokat első reakciójuk alapján egyáltalán nem rémítette meg, hogy bankválság közepette a Fed tovább emelte a kamatokat: a három fő részvényindex emelkedett. Ha a piacokon Powell sajtótájékoztatóját követően sem lesz úrrá a félelem és a kockázatkerülés, az jól jöhet a forintnak is, amely érzékeny maradt a nemzetközi piaci hangulat romlására.
Powell: a bankválság elvégezheti a munkát
Powelltől erős jelzés volt, hogy a korábbiaktól eltérően nem az infláció elleni harc állásával, hanem a bankrendszer problémáinak kezelésével kezdte sajtótájékoztatóját. Mint várható volt: megnyugtató szavakkal, megígérve, hogy minden eszközüket felhasználják a pénzügyi rendszer stabilitásának érdekében.
Gyorsan, néhány mondat után rátért azonban korábbi üzenetei megismétlésére: a Fed elkötelezett marad inflációs és foglalkoztatási céljai elérésére. Majd visszatért a bankválsághoz, és
a szavaiból az derült ki – és ezt az értelmezést később meg is erősítette –, hogy az utóbbi elvégezheti a Fed feladatának egy részét, hiszen a hitelezési feltételek szigorodásához vezethet további kamatemelés nélkül is.
Gyorsan hozzáfűzte azonban, hogy ennek a mértékét és lefolyását túl korai lenne megjósolni, és azt is jelezte: most úgy látják, hogy valamelyes monetáris politikai kiigazításra még szükség lesz.
Miközben beszélt, az euró tovább izmosodott a dollár ellenében, túl az 1,09-es szinten is, elérve az elmúlt majdnem egy év legerősebb szintjét. A forint is sarkon fordult, és még a sajtótájékoztató közben ismét a 387-es szintet közelítgette az euró ellenében, majd hirtelen nekiveselkedéssel 385,5-nél termett.
