"Gyertek a kápolnához! Munka van..."

2023.06.03. 11:30

Közösségi teret építettek az öreghegyi polgárőrök

Miként a Zalai-dombság szinte minden településének, úgy Zalabesenyőnek is van egy "öreg hegye" - tegyük hozzá, a régi magyar nyelvben az "öreg" szó nagyot is jelentett, így a név a terület méretére is utalhat. Besenyő - Öreghegy egykor külterületként, de lakott helynek számított, 1948. december 31-én például 16 házban 80-an éltek.

Fincza Zsuzsa

A Besenyő - Öreghegy közösségi tere a saját kezűleg épített kápolnával, a nagyméretű pavilonnal, s a kettő között a madáretetővel

Fotó: Fincza Zsuzsa

A külterületi életkörülmények akkoriban mostohábbak voltak, mint a mint a falu belterületén. A zsúptetős házak vályogból készültek, a vizet a kútból 56 méter mélységből kellett nap, mint nap felhajtani, a gyerekek a kemény teleken is gyalogoltak az iskolába, villany híján petróleumlámpával világítottak. Nem csoda hát, hogy a fiatalok emberibb körülmények közé vágytak, s a környező lakott külterületekkel együtt Öreghegy is elnéptelenedett. S ugye mennyit változott a világ? Megfordult a folyamat, egyre többen költöznek ki a nyüzsgő városból, napjainkban legalább annyian élnek a külterületeken, mint cirka 100 évvel ezelőtt. Hja, kérem, az emberibb körülmények most is vonzóak: a zaj, a benzingőz, a rohanó életmód helyett friss levegő, csend, nyugalom - és teljes összkomfort.

Az Alsóerdőn lebontott pavilont Öreghegyre szállították, hogy ne legyen szem előtt, Babics Gábor portáján tárolták, ahol a faanyagot le is kezelték
Fotó: Fincza Zsuzsa

Besenyő - Öreghegyen ez utóbbi a gazdáknak köszönhető, akik sohasem hagyták el a szőlőskerteket, sőt, második otthonuknak tekintették, s tekintik ma is. Először a teljes közművet - villany, vezetékes gáz, ivóvíz, szennyvízcsatorna, szervezett szemétszállítás - valósították meg, az egykori aprócska borospincék kényelmes hétvégi házzá nőttek, egyre több időt töltött kint a nép - kellett hát egy hely, ahol találkozhatnak. Először egy haranglábra gondoltak, ami mellett misét is lehet tartani, de akkor már miért ne egy kápolnát építsenek? Persze a helybéli gazdák - Boros József, László István, Kiss Ernő és társai - lelkesedése mellett szükség volt a települési önkormányzat támogatása is. Az akkori polgármester, dr. Gyimesi Endre egy kisebb csodának nevezte Öreghegy kápolnáját, amit 20 évvel ezelőtt a semmiből teremtettek meg maguknak a gazdák. S aminek az építésével együtt a közösségi élet alapkövét is lerakták, tette hozzá Gecse Péter alpolgármester, a városrész önkormányzati képviselője, aki a mai napig elkötelezett támogatója a közösségnek.

Ilyen és ehhez hasonló kemény fizikai munkából is több száz órát teljesítettek
Fotó: Fincza Zsuzsa

Tizenegynéhány évvel ezelőtt sajnos a rossz szándékú emberek is felfedezték maguknak a területet, amit nappal megtermeltek a gazdák, azt éjjel a tolvajok ellopták. Az öreghegyieket persze nem olyan fából faragták, hogy ezt annyiban hagyták volna: 2014-ben 16 fővel megalakították a Besenyő és Öreghegy Polgárőr Egyesületet. A közösség létszáma folyamatosan nőtt, ma már 85 igazolvánnyal rendelkező polgárőrük és közel ugyanannyi bejegyzett pártoló tagjuk van, de törekvéseiket kevés kivétellel minden gazda és az összes hegylakó támogatja. Ekkora seregtől már egy szakasz haramia is megfutamodna, sikerült elérni, hogy mostanában nem történt vagyon elleni jogsértés a területen.

Az ácsnak a tetőszerkezet készítésekor is akadt bőven segítsége
Fotó: Fincza Zsuzsa

Ténykedésük persze nem merül ki abban, hogy a zsiványok körmére néznek, mint a városrész egyetlen civil szervezete, felvállalták a hagyományőrzést (pincejárás, szőlő-, és hegyszentelés, Péter-Pál búcsú), a kulturális értékek közvetítését (színes műsorok a szabadtéri színpadon), s nem utolsó sorban a környezetvédelmet (békamentés Aranyoslapnál, szemétszedés a hegyháton). A rendezvényeiket kezdetektől a kápolna mellett tartották. Hogy ne kelljen mindig felszerelést kunyerálni, először rendezvénysátrat, mobil raktárt, asztalokat, padokat és egyéb eszközöket vásároltak. A kápolna környéke viszont 6 gazda különálló magántulajdona volt, ami időnként nem kis bonyodalomba torkollott. Ezt elkerülendő, úgy döntöttek a polgárőrök, megszerzik a terület tulajdonjogát. Hosszas tárgyalásokat után vásárlási, ajándékozási és egyéb jogügyletet követően az egykor szőlőművelés alatt álló 1100 négyzetméteres mezőgazdasági terület a hegybírói engedély és egyéb hivatalos, türelmesen végigvitt bejegyzési eljárások után a nevükre került. Ezt követően már felgyorsultak az események, először közművesítették a "birtokot" - a Sprint Kft és más vállalkozók különféle engedményekkel, kedvezményekkel segítették a munkát. Ami sokat lendített az ügyön: települési önkormányzatnak köszönhetően 2021 áprilisában megkapták az alsóerdei napközis tábor területén több évtizeden át szolgált egyik nagyméretű fapavilont. Lebontották, egyik polgárőrtársuk területére szállították (ne legyen szem előtt), ott a gerendákat, a faanyagot karbantartották, lecsiszolták, újrafestették, a térköveket letisztították. Városházi képviselőjük még a hivatalos ügyek intézésében is segített eligazodni: beadták a kérelmet a terület rendezési tervének módosítására, s csak amikor ezt megkapták, kezdhették el az építést, amelynek a végén ma egy modern, 10,5 x 8,5 méter alapterületű fedett pavilon biztosít teret Besenyő - Öreghegy közösségének.

Fotó: Fincza Zsuzsa

Az előkészületi, tereprendezési munkáknak már 2022. január végén nekiveselkedtek: hóesésben ásták az alapokat - a munkát könnyítette a Takeuchi forgókotró, amit kedvezményesen bérelhettek, és amit a kápolnaépítésben is jeleskedő egyik legaktívabb polgárőr, László István működtetett. Ezután még sok-sok kemény fizikai munka várt a csapatra:csákányozás, ásás, betonozás, térkövezés - az épület felállítása nyár végén, az engedélyek birtokában kezdődhetett, természetesen szakemberek vezetésével és felügyeletével, a kiszolgálásukat viszont kétkezi munkájukkal maguk a polgárőrök végezték. A települési önkormányzat és a vármegyei polgárőr szövetség támogatásának köszönhetően "futotta" jó kőművesekre, ácsokra - bár a tetőcserepek 90 százalékát már maguk a polgárőrök rakták fel. Dancs Istvánnak, az egyesület elnökének szerény becslése szerint a polgárőrök, a pártolóik és a gazdák részéről ezer óránál is több önzetlen társadalmi munka fekszik a közösségi tér megvalósításában. Arra a legbüszkébbek, hogy senkit nem kellett noszogatni, elég volt annyit mondani: "gyertek a kápolnához! Munka van"..., s egy emberként ment mindenki.

A közösség amúgy nem panaszkodhat az elismerésre sem: már 2017-ben megkapták az "Év polgárőr egyesülete megtisztelő címet. Az évek során Sebestyén Lajos és Farkas Vilmos személyében két "Év polgárőre" taggal is büszkélkedhetnek. Farkas Vilmos, a cím jelenlegi viselője egyébként a polgárőr birtok "gondnokaként" is jeleskedik, minden munkából kivette a részét - tetőfedéskor például 1100 cserepet adott kézre. Amúgy Kiss Ernő sem véletlenül kapta meg a minap a vármegyei küldöttgyűlésen a Polgárőr Érdemkereszt Ezüst fokozatát, akárcsak 20 évvel ezelőtt, ezúttal is élen járt a közös munkában.

A sok-sok munkával felépített teret ma délelőtt ünnepséggel, délután családi rendezvénnyel avatják fel.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában