Kérdező:

„Én már végső kétségbeesésemben írok Önnek. A problémám az, hogy a fiammal nagyon megromlott a kapcsolatom. Kicsi kora óta szoros közöttünk a kötelék, a párkapcsolati választásaiban is támogattam, de amióta a jelenlegi párját – aki azóta a menyem és a kisunokám édesanyja – megismerte, mintha kicserélték volna. Amióta a menyemet megismerte, sokkal kevesebbet beszélgetünk, azelőtt volt, hogy naponta is beszéltünk. Három hónapja született meg a kisunokám, de én már lélekben évek óta készültem a nagymama szerepre. Amióta a pici megszületett, még kevesebbet beszélünk és egyre több a konfliktus. Tudom, hogy sokszor a menyem szavait ismétli, azt mondják, rájuk telepszem, pedig csak segíteni akarok és részt venni az unokám életében. Már többször előfordult az is, hogy hiába hívtam, nem vették fel a telefont, vagy egyszerűen csak kinyomták. Nem tudom, hogy mit csináljak, már a férjemmel is többször összevesztünk, mert akkora feszültséget jelent ez a mindennapjainkban. Szeretném elkerülni, hogy eltiltsanak az unokámtól. Hogyan tudnám rendezni a kapcsolatot a fiammal?”

Fodor-Horváth Zsófia pszichológus:

Azokat a helyzeteket, amikor a családban az „élet rendjének megfelelő” változás történik – mint a gyermek kirepülése, a felnőtt gyermek családalapítása, a felnőtt gyermek szülővé válása –, életciklusváltásoknak nevezzük, ezek pedig mind alkalmazkodást igényelnek a család tagjaitól. Bele kell tanulni az új szerepekbe, az új feladatokba, az egyes családtagok identitása is alakul ilyenkor, ahogy a határok is megváltoznak; ez pedig mind-mind stresszforrás az egyes családtagok életében. Egy gyermek születése a legtöbb esetben óriási öröm, a kisbabával együtt rengeteg szeretet is érkezik a családba. Amennyire boldog, annyira nehéz időszak is ez, a házaspárból szülők lesznek, az új szerepek új feladatokat és nem várt nehézségeket is jelentenek. A gyermek születése egy normatív krízis – hiszen ez az élet rendje –, a korai kisgyermekes időszak pedig egy rendkívül szenzitív periódus az új család számára.

Sokszor a kirepült felnőtt gyermek még nem vált le a szüleiről, sok esetben még anyagilag is függ tőlük. Az egészséges érzelmi leválás – ami nem jelent elhidegülést, rossz kapcsolatot – a felnőtté válás feltétele. Az természetes, hogy egy felnőtt, aki házasságra, családalapításra készül, energiáját, figyelmét, fókuszát a saját családjára helyezi. Az is természetes, hogy a szülei életében ez egy érzelmileg terhelt időszakot jelent – hiszen a családi életciklusváltás a család, mint rendszer minden tagjára hat. Ezt tehát nem érdemes számonkérni a felnőtt gyermeken, mert csak ellenállást vált ki.

Az elsőgyermekes szülők számára sokszor a legnagyobb segítség a csend és nyugalom. Ha buzog a szerető nagymamában a segíteni vágyás, először érdemes megkérdezni, hogy hogyan tud a leginkább segíteni. Lehet, hogy a válasz nemtetsző lesz, de talán egy próbát megér mégis elfogadni azt. Egy szülő számára, mindegy mennyi idős a gyerek, frusztráló, ha a gyermekét problémákkal látja küzdeni. Ahogy a kisgyermeket is hagyjuk, hogy megbirkózzon egy feladattal, úgy a felnőtt gyermeknél ugyanezt érdemes megtenni. Persze könnyebb a kicsi helyett is elvégezni a számunkra már egyszerű feladatot, azzal azt az érzést kelthetjük benne, hogy ő arra nem képes, az önbizalma és a kompetencia érzete sérülhet. Hasonló a helyzet a felnőtt gyermekkel is, bár ebben a konkrét esetben a felnőtt gyermek határozottan jelzi is, mit szeretne és hol vannak a határai – ezt pedig érdemes tiszteletben tartani.

Azzal, hogy egy picit távolabb kerül a felnőtt gyermekétől, még nem fogja „elveszíteni”, ahogy azzal sem, ha az utóbbi időben több konfliktusuk volt – egy biztonságosan kötődő, szerető kapcsolat ugyanis elbírja a konfliktusokat. Amikor gyermeke születik valakinek, hirtelen minden közhely értelmet nyer: a napok valóban hosszúak, de az évek hihetetlen gyorsasággal szállnak. El fog jönni az az időszak is, amikor a nagyszülők szerepe hangsúlyosabb lesz az unoka és ezáltal a felnőtt gyermek életében is.

A 888 elindítja új sorozatát, melynek címe: A Pszichológus válaszol! A sorozat új, a műfaj a régi:
Várjuk Olvasóink üzeneteit, kérdéseit, melyekre lapunk pszichológus publicistája, a Pszicho-rovat szerzője, Fodor-Horváth Zsófia válaszol.

Írja le problémáját, kérdését, küldje el nekünk a [email protected] címre, vagy keresse a kérdésmatricát a 888.hu Instagram oldalán, a Pszichológus pedig válaszol!