Emberellenességgel el voltunk látva eddig is. Gyurcsánytól kezdve az egész baloldal már a kampányban arról értekezett, hogy mi a fenének az a rezsicsökkentés, milyen fölösleges az alapvető élelmiszereken és az üzemanyagon az ársapka, mert az szembemegy a piaci követelményekkel. Komolyságukat mutatja, hogy azóta ennek éppen az ellenkezőjét mondják. Most azért támadják a kormányt, mert a háborús gazdasági krízis miatt kénytelen korlátozni a rezsicsökkentés által évtizede nyújtott előnyöket.

És akkor jön Bokros, és kijelenti, hogy a rezsicsökkentést és a benzinársapkát vissza kéne vonni, ezek ugyanis hiányt termelő intézkedések. Bokros szerint a mostani válság – az infláció és az államadósság elszabadulása – az Orbán-kormány helytelen, észszerűtlen és szakszerűtlen gazdaságpolitikájának a következménye. Korábban a benzinársapkát például „a kommunista gazdaságpolitika tökéletes másolatának” nevezte.

Nem kétséges, Bokros beszélhet itt szakszerűtlen gazdaságpolitikáról, csak éppen azt felejti el következetesen, hogy már nem a CEU vezérigazgatói székében ül, s nem a nemzeti-konzervatív társadalmak felforgatására képez éppen hallgatókat, hanem olyasmiről beszél, amelyet egy lélegző társadalmi közegben kellene megvalósítani. Tudja nagyon jól, hogy amit javasol, az az emberek életszínvonalát egyik pillanatról a másikra a szakadékba dobná, nem mellesleg politikai öngyilkossághoz vezetne a regnáló kormány számára. Steril közgazdasági okoskodása teljes mértékben érzéketlen az emberek reakcióira.

Bokros a róla elnevezett csomag idején a baloldaltól is kemény kritikákat kapott. Sokan még a szükségességét is vitatták, vagy a rendszerváltás utáni elhibázott gazdaságpolitika miatti tűzoltásnak tartották. Pénzügyminiszteri elődje, Békesi László le is mondott. Bokros intézkedései jó részét az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Nem véletlen, hogy sokan ma is ezt tartják az MSZP 1998-as választási veresége legfőbb okának.

A „Bokros-csomag” a korabeli művészvilágot is megmozgatta. Verebes István és Kern András kabaré-kisfilmje például „A főgonosz” címmel jelent meg. Orbán Ottó „Gondolatok a leégett könyvtárban” című versében „kőbaltás miniszter”- ként utal rá.

Az alapvetően baloldali kötődésű Bokrosra jellemző, hogy politikailag annyira kiszámíthatatlan, hogy az elmúlt évtizedek alatt még a baloldalon sem volt képes egyik pártnál sem fészket rakni.

És a kőbaltás miniszter a háborús viszonyok közepette most megszólal és lejáratásképpen a kommunista gazdaságpolitika tökéletes másolatának nevezi Orbán Viktor erőn felüli, a teljes Európai Unióval is megküzdő, mindenben a magyarok érdekeit szolgáló gazdaságpolitikáját.

A főgonosz ebben a kritikus helyzetben sem segíteni akar, hanem az embereket igyekszik elbizonytalanítani, hogy hergelje őket, hátha Orbán Viktor ellen fordulnak.

Éppen az az ember kommunistázza a miniszterelnök politikáját, akinek még egyetlen felvetése, intézkedése nem szolgálta a magyar emberek érdeket.

Ha valakire saját elvtársai kőbaltás miniszterként tekintettek, akkor nekünk, magyaroknak meg sem szabad hallani, amit egy ilyen ember – nyilvánvalóan minden jószándék nélkül – a nyilvánosságban közread.

Miközben éppen elvtársai mutogatnak Orbánra, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, nincs jogállam.

Undorító képmutatás.