Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Újabb nap. Újabb eszkaláció.
Mint ismert, pénteken a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, azzal vádolva őt, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért. A közlemény szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.
Moszkva tagadta a vádakat, a Putyin ellen kiadott elfogatóparancsot a Kreml felháborítónak, de Oroszországot illetően jelentéktelennek nevezte
A háborúpárti Nyugat persze maga alá vizelve, felállva tapsolta meg a bejelentést.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerint az ICC döntése a „felelősségre vonás folyamatának kezdete”.
Stephen Rapp, az Obama-adminisztráció idején az Egyesült Államok háborús bűnökkel foglalkozó nagykövete így fogalmazott: „Ez Putyint páriává teszi. Ha elutazik, a letartóztatást kockáztatja. Sosem múlik el. Oroszország nem kaphat felmentést a szankciók alól az elfogatóparancsok betartása nélkül”.
Aztán jött Joe Biden amerikai elnök, aki szintén nem bírta ki nyilatkozás nélkül.
Az elnök azt mondta, a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen indított ügye „nagyon erős érvénnyel bír”, és támogatását fejezte ki Putyin állítólagos háborús bűneinek kivizsgálása mellett.
Szerintem jogos. De az a kérdés, hogy nemzetközileg mi sem ismerjük el. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon erős érv”
– fogalmazott Biden.
Érdekelne, hogy mégis hogy képzelik az orosz elnök letartóztatását, de ez most egy másik kérdés...
Sokkal izgalmasabb megnézni, hogy a demokrácia, a tolerancia, az igazság önjelölt bajnoka, az Egyesült Államok hogyan viszonyul a Nemzetközi Büntetőbírósághoz.
A világ első állandó nemzetközi büntetőbíróságát 1998 júliusában alapították, és 2002 júliusában kezdte meg működését. A bíróságnak több mint 120 tagállama van.
Nem tagja azonban többek között az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Irak és Izrael.
Az Egyesült Államok még a Clinton-kormányzat idején írta alá a szerződést, de a kongresszus nem ratifikálta. George W. Bush elnök kormánya később ellenezte a bíróságot, mondván, hogy az politikai indíttatású vizsgálatokat és büntetőeljárásokat indíthat amerikaiak, például katonai tisztviselők ellen. Az Obama-kormányzat megfigyelőként újra munkakapcsolatot létesített a Bírósággal.
Oroszország 2000-ben írta alá a szerződést,
de az Egyesült Államokhoz hasonlóan nem ratifikálta.
„Bár az Egyesült Államok nem részese az ICC alapszabályának, az Obama-kormányzat kész támogatni a bíróság büntetőeljárásait, és az ICC ügyészeinek és más bírósági tisztviselőknek konkrét kéréseire válaszul segítséget nyújtani, az amerikai joggal összhangban, amikor az Egyesült Államok nemzeti érdeke megkívánja” – írták az külügyminisztérium honlapján.
A lényeg ez a félmondat: amikor az Egyesült Államok nemzeti érdeke megkívánja.
És láthatóan ezt komolyan is veszik.
2002-ben például az amerikai kongresszus elfogadta az amerikai szolgálati tagok védelméről szóló törvényt (ASPA), amely számos rendelkezést tartalmazott, többek között felhatalmazta az elnököt, hogy minden szükséges és megfelelő eszközt felhasználjon a Nemzetközi Büntetőbíróság által, nevében vagy kérésére fogva tartott amerikai vagy szövetséges személyzet szabadon bocsátása érdekében. Valamint megtiltotta, hogy az Egyesült Államok katonai segélyt nyújtson a bíróságot létrehozó szerződést ratifikáló országoknak, ez alól azonban számos kivétel volt, beleértve a NATO-tagokat.
Pár évvel ezelőtt John Bolton, aki a Trump-adminisztrációban rövid ideig nemzetbiztonsági tanácsadóként dolgozott, így fogalmazott a Nemzetközi Büntetőbíróság kapcsán:
Nem fogunk együttműködni az ICC-vel. Nem nyújtunk segítséget az ICC-nek. Nem csatlakozunk az ICC-hez. Hagyjuk, hogy az ICC magától elpusztuljon. Végtére is, minden értelemben az ICC számunkra már halott.
A kifakadás oka az volt, hogy az ICC 2017 novemberében felhatalmazást kért az afganisztáni háború során az amerikai hadsereg tagjai és hírszerzési szakemberek által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények kivizsgálására.
A dolog odáig fajult, hogy az Egyesült Államok a szankciók bevezetésére folyamodott.
Az amerikai szankciók a nemzetközi szervezet két tisztségviselőjét, a gambiai Fatou Bensouda főügyész asszonyt és a lesothói Phasiko Mochochokót, az ICC joghatósági, kiegészítő joghatósági és együttműködési osztályának vezetőjét érintették, akiket vízummegvonással, vagyoni korlátozással büntettek. A Biden-adminisztráció végül ezeket megszüntette.
Ahogy mondani szokás,
vannak egyelőek és egyenlőbbek.
Minden attól függ, hogy a vonal melyik oldalán állunk épp.
