A meggy mérete dönti el, jó lesz-e a szezon 

Egyelőre kérdés, hogy a későn jött csapadék segített-e a meggynek abban, hogy a szemek elérjék a feldolgozók által elvárt méretet. A termelők az elmúlt két-három év átlagához képest 40-50 százalékos költségemelkedéssel számolnak.

Az idei meggytermést már a tavalyi aszályos nyár is befolyásolja, ráadásul az ősz és a tél sem volt csapadékban gazdag. A meggyfák ugyan elég mélyen gyökereznek, és akár többméteres mélységből is tudnak vizet felvenni, de most a mélyebb talajrétegek is ki vannak száradva, mert egyéves viszonylatban elég nagy a csapadékdeficit. Az április elején hullott csapadék segítette a terméskötődést, és a nagy tavaszi fagyokat is megúsztuk, de április elejétől kezdve gyakorlatilag június elejéig érdemi csapadék sehol sem érkezett. A gyümölcsméret emiatt most sokkal apróbb a szokásosnál – így írta le a VG-nek az idei meggyszezont meghatározó körülményeket Apáti Ferenc, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

A múlt hét második felében már nagyobb mennyiségű csapadék esett, de főleg a Dunántúlon, míg a hazai meggytermőterület 60-70 százaléka Észak- és Északkelet-Magyarországon, valamint Bács-Kiskunban található. Ide viszont alig jutott a csapadékból, legfeljebb lokálisan, kisebb foltokban eshetett elegendő mennyiség. Így most az a kérdés, hogy a betakarítás előtt egy-három héttel esett csapadék tesz-e hozzá valamit a gyümölcsmérethez. A FruitVeB szakértői szerint a fán megkötődött gyümölcsök darabszáma alapján akár 30 százalékkal is nagyobb termés lehetne, mint a tavalyi 60 ezer tonna körüli, vagyis meglehetne a 75-78 ezer tonnás meggytermés is. Viszont, ha a gyümölcsméreteken nem segített az eső, akkor rosszabb esetben ismét megrekedhet a 60 ezer tonnás szinten a hazai meggytermés – mondta Apáti Ferenc.

Ha a 60 ezer tonnához lesz közelebb a termés, mert apró marad a gyümölcs, akkor a nagy kérdés nem is az lesz, hogy 60 vagy 66 ezer tonna a termés mennyisége, hanem az, hogy

mennyi lesz a 18 milliméter fölötti átmérőjű, konzerv- és hűtőipari feldolgozásra alkalmas gyümölcs. Az ennél kisebb méretű meggy ugyanis nem kell a feldolgozóknak.

Ugyan a léiparnak jó a 18 milliméter alatti méretű meggy is, de legfeljebb csak 8-8,5 ezer tonnát tud felvenni ez a piac, ugyanis ekkora a kapacitása. A konzerv- és a hűtőiparnak viszont a 18 milliméter alatti meggy apró, nem jó, ott a 18 vagy még inkább a 20 milliméteresnél nagyobb méret a megfelelő. Vagyis ha bőséges lesz a termés, de apró méretű meggyből, akkor az, akinek nagyméretű a termése, nagyon jó árat érhet el a piacon – jelezte az elnök.

A termelői árelvárások egyébként a kilónként 90 eurócentnek megfelelő forint körül mozognak, minimumként pedig az elmúlt két-három év mintegy 200 forintos átlagárát – ami a belföldi feldolgozóknak beszállított első osztályú meggyre volt jellemző – plusz a 40-50 százalékos költségemelkedés megfizetését remélik, vagyis legalább 280-300 forintos kilónkénti árban bíznak. A feldolgozói induló árakról egyelőre annyit lehet tudni, hogy valamivel ez alatt vannak, de azért nincsenek messze a két fél elképzelései. Hogy az induló áraktól a szezonban felfelé vagy lefelé lesz elmozdulás, az annak függvénye, hogy sok vagy kevés terem a 18 milliméteresnél nagyobb meggyből, és mennyire torlódnak össze a leszüretelt mennyiségek.

Korábban – 2017-ig – az export 20-24 ezer tonnát tett ki, ebből 10-12 ezer tonna ment Németországba.

A magyar meggykivitel azóta feleződött, és már Németországba is csak körülbelül hétezer tonnát szállítanak.

Apáti Ferenc szerint az exportpiacunkból azért vesztettünk el tízezer tonnát, mert 2018–2020 között a sok júniusi csapadék miatt minőségi problémák voltak a meggyel, laza volt a húsa, felrepedt, rossz volt a feldolgozhatósága. Ilyenkor az exportőr sem mer szállítani, mert fél, hogy az áru „kifolyik a ládából”, mire Németországba ér, és a német konzervgyárak sem nagyon mernek venni.

A német piac egyébként a FruitVeB elnöke szerint visszaszerezhető, mert – ahogyan azt egy múlt heti egyeztetésen az egyik német konzervgyár vezetője el is mondta – ugyan próbálkoznak a lengyel meggyel, de semmi nem alkalmasabb konzervipari célra, mint a magyar gyümölcs, ugyanis az – ha nincsenek időjárás okozta minőségi gondok – az állaga miatt sokkal jobban feldolgozható, mint az alapesetben puhább lengyel.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink