Gere: a golyó mindenkin fog

A Pécsi Táblabíróság előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek 2012-ben Gere Ákost, aki 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem (PTE) biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert pedig súlyosan megsebesített. 

Jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték azzal, hogy legkorábban 30 év múlva kerülhet feltételesen szabadlábra. A férfi eddig tizenhárom évet töltött fegyházban, s még tizenhét év biztosan a rácsok mögött vár rá, így legkorábban 53 éves korában szabadulhat. 

A bíróság akkori megállapítása szerint Gere Ákos lelki problémák miatt 15 éves kora óta járt pszichológushoz, és hangulatjavító gyógyszereket is szedett. A visszahúzódó fiatalember nem tudott beilleszkedni a közösségbe, többször is panaszkodott édesanyjának, hogy nem jön ki jól a csoporttársaival. 2008-ban lett az Első Pécsi Polgári Lőegylet tagja, 2009 tavaszán kapott engedélyt sportcélú maroklőfegyver tartására. 

Egy hónappal tettének elkövetése előtt elégtelen lett a zárthelyi dolgozata, de csoporttársai jó jegyeket kaptak. Felmerült, hogy azok puskáztak, emiatt szóváltás alakult ki. Gere Ákos közölte, a csalást jelezni fogja az egyetemen, de társai figyelmeztették, hogy mivel egyikük testépítő, rosszul járhat. Erre ő megjegyezte: „a golyó mindenkin fog”. 
Gere Ákos 2009. november 26-án délben gyakorlati foglalkozáson vett részt a PTE biofizikai intézetében. Közben kétszer is kiment a mosdóba. Másodszor fegyverrel tért vissza a terembe és lövöldözni kezdett. Megölte egy 19 éves csoporttársát, míg egy másik hallgatót, az oktatót és a teremből távozva egy takarítónőt súlyosan megsebesített.

Ezután a közeli négyszáz ágyas klinika egyik emeleti teraszára ment, az épületből fél egy körül telefonon értesítette a rendőrséget arról, mit tett és hol van. Ott fogták el, lefoglalták a nála talált fegyvert, két tárat és negyvenegy lőszert. 
Gere Ákos összefüggő szóbeli vallomást nem tett, írásbeli vallomásában tagadta, hogy tettét előre eltervezte volna. Állítása szerint azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlat után lőni akart menni. 

A Pécsi Törvényszék és az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla is bizonyítottnak látta ugyanakkor az előre megfontolt szándékot. A gyógyszerészhallgató a lövöldözés előtti napon erőszakos cselekményekről szóló videókat, ámokfutásokat nézett, édesanyjával folytatott beszélgetésében említette, rossz a hangulata, ismerősének pedig interneten olyan üzenetet küldött, hogy agydaganata van, „fel fog fordulni”. 

A vádlott a tett napjára nem beszélt meg lövészetet a lövészklub képviselőjével, akinek a lőtér kinyitása és a lövészet felügyelete is a feladatai közé tartozott. Aznap pedig, közvetlenül a gyakorlat előtt többször is megkérdezte társait, ott van-e mindenki. A táblabíróság szerint áldozatai közül két csoporttársát meg akarta ölni, az oktató és a takarítónő esetében a szándéka eshetőleges volt. 

A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vették figyelembe, hogy tettét lőfegyverrel, előre megfontolt szándékkal követte el, s maradandó fogyatékosságot is okozott. A bűncselekmény emellett felzaklatta az országos közvéleményt, közfelháborodást keltett, negatív hatással volt az emberek biztonságérzetére.