2023.02.02. 21:40
Kiderült, mi okozza az árvizeket az Abaligeti-barlangban
Januárban három alkalommal árvíz volt az Abaligeti-barlangban, ami miatt a barlang sokáig zárva volt.
Forrás: DDNP
Volt, aki katasztrófahelyzetként tálalta az árvizet. Az árvíz már levonult, és a barlang három napja újra látogatható.
A napokban több olyan híradás jelent meg, amely katasztrófaként írta, vagy mutatta be az abaligeti barlang árvizeit. A Duna-Dráva Nemzeti Park az árvizekkel kapcsolatban közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe.
Mint írták, az Abaligeti-barlang szinte teljes hosszában patak csörgedezik. A barlang kialakulása főként ennek a pataknak köszönhető, ugyanis a patak vize és a benne szállított hordalék formálta, illetve a napjainkban is formálja a járatrendszert.
Az abaligeti patak létrejötte
Az Abaligeti-barlang fölötti, erdővel borított területre érkező csapadékvíz először beszivárog a talajba, majd a talajrétegen átjutva érkezik meg a barlang belsejébe. Az így, több helyen beszivárgó víz a barlangban patakká egyesül. A percenként 100-150 liter vízhozamú patak a barlang bejáratánál jut ki a szabadba, majd belefolyik az Abaligeti-tóba.
Árvizek a barlangban
Kiadós esőzésekor vagy hóolvadáskor viszonylag rövid idő alatt hatalmas mennyiségű víz jut be a repedéseken és a víznyelőkön keresztül a barlangba. A patak vízhozama megsokszorozódik. A növekvő vízmennyiség következtében megemelkedik a patak vízszintje.
Ilyenkor rendszerint víz alá kerülnek a kiépített járdák és lépcsők, sőt, alkalmanként a korlátok is, így a látogatás nem lehetséges, a barlangi túrák elmaradnak. Az áradás levonulását követően rögtön megkezdik a lerakódott hordalék, sár, a kavicsok eltakarítását.