Mezőkövesden a feltételek adottak, globális cégek érkezésével számolnak

A város kiváló földrajzi elhelyezkedésére, a jó közlekedési infrastruktúrára, a képzett munkaerőre, az oktatásra, az ipari parkra és a repülőtérre alapozva minden adott Mezőkövesden, hogy egy globális nagyvállalat gyárat építsen a településen – állítja a matyóváros polgármestere, dr. Fekete Zoltán.

Először a Covid, most pedig a háború és a brüsszeli szankciók következményei okozta infláció nehezíti meg az önkormányzatok életét is. Mezőkövesd mindezt hogyan éli túl?

Nem sebnyalogatással, nem a kívülállókra való mutogatással. Csodálkozva olvasgatom, látom, hogy sok helyhatóság most szembesül azzal, hogy milyen drága az energia.

Miért, önöknek nem az? 

De, csak mi felkészültünk az elmúlt évtizedben, és számos fejlesztést elvégeztünk az energetikai korszerűsítés terén. A közintézményeinket felújítottuk, a közvilágítás energiatakarékos, ledes fényforrással biztosított. Ezért a megugró tarifáknak ugyan nem örülünk, de nem akkora érvágás, mintha semmit nem csináltunk volna, ahogy sok település tette azt, pontosabban nem tett semmit.

Azért egy kicsi vagy közepes méretű települést nem minden esetben lehet összehasonlítani egy nagyvárossal vagy vármegyeszékhellyel, hiszen utóbbiaknak hatalmas terhet jelent – egyebek mellett – a tömegközlekedés biztosítása, finanszírozása. Nem gondolja? 

Az igaz, hogy több a kiadásuk, de jóval több a bevételük is, az arányok ugyanazok, a feladat ugyanaz: hatékonyan kell működtetni az adott várost.

Nem is vezettek be energiatakarékossági lépéseket?

Dehogynem. Az intézményekben tartjuk a 18 fokot, kivéve, ahol gyermekek vannak. De említhetem, hogy januárban csak a második héten kezdte működését a hivatal. A múzeumok is korlátozott időtartamban vannak nyitva, ez korábban is így volt. Tavaly decembertől pedig bezártuk a Zsóry fürdő fedett élménymedencéjét. A meleg vizes rész működik, és a tanuszodát a gyermekek miatt üzemeltetjük, ez ugyanis nem lehet pénzkérdés. A Zsóry ligetben és a kavicsos szabadidőparkban a kerékpárút világítását 23 óra után lekapcsoljuk, akkor, amikor már csak a baglyok járnak arra, de a városi közvilágításon nem ­változtattunk. Településünkön a meglévő díszkivilágításokat lekapcsoltuk. Ezek válság nélkül is észszerű lépések.

Kaptak kormányzati támogatást is az energetikai áremelkedés kompenzálására, 129 millió forintot. Ez elég? 

Elsők között jeleztük az illetékes kormánybiztos felé, hogy mit tettünk az energiaválság kihívásainak tompítására. Úgy kalkulálunk, hogy a többletkiadást ha nem is fedezi, de jelentős segítséget ad. Egyébként ennyi pénzre nem is számítottunk.

A város vállalkozói hogyan élik meg és túl a jelenlegi helyzetet? 

Nyilván mindenki elmondja a búját-baját, de polgármesterként azt látom: a tavalyi adóbevételünk – amely teljes egészében a vállalkozók befizetéseit jelenti, hiszen a lakosságra semmilyen adót nem vetünk ki – egy év alatt 400 millió forinttal emelkedett. Ez a Covid előtti időszakhoz képest is több. Vagyis a fejlődés töretlen és garantált.

A munkanélküliségi adatok milyenek?

Azt látom, hogy 5 százalék környékén stagnál.

A közmunkások száma hogyan alakul?

Amikor 12 éve polgármester lettem, akkor a közfoglalkoztatottak száma 300-350 fő volt, ma csupán 30. Nem azért, mert sokan kikerültek a rendszerből, hanem azért, mert ezek az emberek el tudtak helyezkedni a versenyszférában. Úgyhogy nekem senki ne mondja, hogy a közfoglalkoztatás nem jó és nem sikeres! Az előző kérdésre is válaszolva: aki ma Mezőkövesden dolgozni akar, az talál munkát.

A fejlesztésekhez mennyiben használnak fel pályázati forrásokat?

Ez év február elején az uniós kiírásokban aláírt és végrehajtandó fejlesztéseink értéke 2,4 milliárd forint, plusz vannak még ezenfelül beadott pályázataink 3,2 milliárd forint értékben, ami együttesen 5,6 milliárdot tesz ki.

Mi a titka a sikeres pályázatoknak?

Sem az uniós, sem a hazai pénzek kapcsán ide még senki nem kopogtatott be: van egy kis megpályázható „zsozsó”, nem kell a mezőkövesdieknek? Nem a „sült galambot” várjuk, hanem sokat dolgozunk ezekért a pénzekért, gondos tervezéssel, előre gondolkodva pályáztunk és pályázunk. Minden fillérért lehajolunk.

Hogy áll az ipari terület hasznosítása? 

Olyan fejlesztéseket hajtottunk végre, hogy már nemcsak a kis- és középvállalkozásoknak kínálunk infrastruktúrát és bővítési vagy betelepülési lehetőséget, hanem globális, multinacionális cégnek is.

Egy multit megnyerni, azért az hatalmas kihívás. 

Állunk elébe! A külgazdasági minisztérium és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) szakemberei a napokban jártak itt.

Mire jutottak?

Bízom benne, hogy rövidesen felkerülünk a globális nagybefektetők térképére.

A közelben van Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza…

Elfogytak az országban az egybefüggő, nagy területek, amelyek egy ilyen gigaberuházáshoz szükségesek, nekünk meg itt van. A 30 hektáros ipari területet hamarosan belakjuk. Ezeket már közművesítettük, az utakat rendbe tettük, de ott van az 500 hektáros volt repülőtér területe is.

Ennek fejlesztéséről – úgy is, mint reptér – korábban már szó volt. Ez a terv „elszállt” vagy alakul?

Ezt a lehetőséget és adottságot vétek nem kihasználni! A mezőkövesdi repülőtér kifutója a Liszt Ferenc repülőtér után a második legnagyobb az országban: 80 méter széles és 3,5 kilométer hosszú, a gurulóutak is kiválóak. A közúti – autópályán is könnyen megközelíthető a város – és vasúti közlekedés színvonala tökéletes. Ezekkel az adottságokkal ez a terület ideális befektetési célpont lehet egy multinak. Remélem, rövidesen meg is érkeznek!

Egy globális cég beruházása helyszínének kiválasztása előtt – többek között – azt is vizsgálja, hogy milyen a terület képzett munkaerővel való ellátottsága. Ezzel hogy állnak?

Négy vármegyéből – Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar– kielégíthetők a munkaerőigények. Így ha betanított és minőségi szakmunkást, illetve magasan képzett mérnököt keres egy cég, és ezért megfelelő ellenszolgáltatást – bér, cafeteria stb. – biztosít, akkor itt egymásra találhatnak a felek.

Nemrég egy kövesdi cég felvette a kapcsolatot a Dunaújvárosi Egyetemmel. Ez már előszele a helyi ipari cégek és a leendő multik igényeinek kielégítése érdekében végzett célzott oktatásnak?

Igen, és mi ezt nagyon támogatjuk, mert minél nagyobb számban szükség van kvalifikált munkaerőre.

Miért nem veszik fel a kapcsolatot a Miskolci Egyetemmel is, ahol kiváló a műszaki tudományos képzés?

A kapcsolat megvan. Amikor – a Covid előtt – egy külföldi befektetővel tárgyaltunk, szoros munkakapcsolatban voltunk a Miskolci Egyetemmel. Ezt a partnerséget a jövőben erősíteni akarjuk.

A vállalkozásoknak szükségük van nemcsak felsőfokú, de középfokú végzettséggel rendelkező szakemberekre is. Ebben hogy állnak?

A Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium a vállalkozói igényeket maximálisan figyelembe veszi képzése során, jól képzett forgácsolók, esztergályosok – hogy csak két szakmát említsek – kerülnek ki az iskola falai közül. Mióta az egyházmegye átvette az intézmény fenntartását, komoly fejlesztések történtek: az oktatás jól felszerelt, korszerű laboratóriumokban, tanműhelyekben zajlik.

Az idei évtől mit vár, mivel lenne elégedett?

Hogy véget ér a háború, és olyan ütemben gyarapodhat az ország, mint ahogy az elmúlt több mint egy évtized alatt. Mezőkövesd esetében pedig azt, hogy az újabb fejlesztési, gazdaságélénkítési és az itt élő emberek komfortfokozatát növelő beruházásokat el tudjuk indítani, illetve a reptér sorsáról döntés szülessen, és nálunk „landoljon” egy vagy több igazán nagy, globális vállalat!

– Fekete Zoltán