Mindig a közösségért dolgozott Üllés díszpolgára

Huszonnyolc évet töltöttem el a művelődési házban. Egy ilyen vidéki, egyszemélyes in­tézményben úgy éli az ember a mindennapjait, hogy folyamatosan a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkivel kapcsolatban áll. A mindennapi munka azzal jár, hogy az ember tesz a közösségért. Én soha az életben nem azért dolgoztam, hogy az bármikor elismerést érjen – válaszolta arra a klasszikus kérdésre, hogy mit szólt az elismeréshez Nagy Róbert.

Üllés legújabb díszpolgára a közelmúltban, a falunapon vehette át a kitüntetést. Azt mondja, számára az a fontos, hogyan viszonyulnak az emberek hozzá. Az, hogy az ember kap egy plecsnit, az egy plusz. Bár az is igaz, hogy azok közé tartozni, akik már megkapták ezt a díjat, hatalmas dolog – tette hozzá. 

Nagy Róbert 1967-ben Siklóson született. Az általános iskolát már Üllésen végezte. Már gyermekként kapcsolatba került a néptánccal, a hagyományőrzéssel, ami későbbi ta­nulmányait, hivatását is meghatározta. 1985-ben kezdett el dolgozni, kezdetben képesítés nélküli közművelődési előadóként a Déryné Művelődési Házban. Tanulmányaira a pontot a Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógusi képzése tette fel, néptánc szakirányon fejezte be tanulmányait. 1995. szeptember 1-jétől a Déryné Mű­­velődési Ház igazgatója lett közel 20 évig, egészen 2013. június 30-ig szervezte a település kulturális és művelődési életét. A népművelés mellett élete részévé vált a néptánc, ez az örök „szerelem” azóta is tart. Kilencéves kora óta táncol. Alapító tagja az Üllési Fonó Néptáncegyüttesnek, amelynek a ve­­zetője is volt. 

Üllésről 2011-ben elköltözött ugyan, de kapcsolatát nem szakította meg azzal a te­­­­lepüléssel, ahol fiatal és felnőtt éveit töltötte. A díszpolgár jelenleg feleségével viszi lakberendezési üzletüket Szeged belvárosában, ami egy családi vállalkozás. Ahol úgy szokta mondani, hogy ő a technikai háttér.