A emlékpark főbejárata mellett kapott helyet

2022.08.19. 15:23

Felavatták Attila, hun király szobrát - Fotók

Attila, hun király szobra áll immár az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejárata előtt. Az avatóünnepséget pénteken tartották, a talapzatul szolgáló kunhalomba megyénk minden településéről került föld.

K. K.

Fotó: Karnok Csaba

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartotta Szent István napi ünnepségét a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat pénteken. A megjelenteket Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, országgyűlési képviselő köszöntötte, aki beszédében hangsúlyozta, a kereszténység erős alapjára építkezett Szent István király, amelynek révén Magyarország egy jól szervezett, erős állam lett, és ez így van napjainkban is. 

– Érjen bennünket bármilyen kritika, sújtson bármilyen nehézség, tudunk közösségben gondolkodni, amelyre nagy szükség van a mai helyzetben, amikor háborúk dúlnak és életünk legalapvetőbb kereteit érik támadások. Olyan időszak küszöbén állunk, amelyben nemzetek bukhatnak majd el a mindennapi túlélésért vívott küzdelemben, de hiszem, hogy a magyar közösségek együtt erősödve, gyarapodva bizonyíthatják maguknak és a világnak, hogy méltó őrzői a Szent István-i örökségnek 

– mondta. 

Gémes László, a megyei közgyűlés elnöke azzal folytatta a gondolatmenetet, hogy az ünnepen nem elég fejet hajtani. 

– Az elmúlt több mint egy évezred számtalanszor bebizonyította, hogy a magyarság csak akkor lehet sikeres, ha országunk keresztény és egységes. Nincs más dolgunk, mint Szent István egekbe nyúló kőszikláit követve tovább menni az úton, még akkor is, ha ezért támadnak vagy maradinak tartanak bennünket 

– hangsúlyozta, majd átadta a megyei közgyűlés idei kitüntetéseit. 

A Szent István napi ünnepség Attila hun király szobrának avatási ceremóniájával folytatódott, amely az emlékpark főbejárata előtt kialakított kunhalmon kapott helyet. A csaknem öt méter magas mészkőszobrot Ciráki F. György orvos kezdeményezésére a felvidéki származású Parlag István szobrász készítette el Petró Attila gávavencsellői kőfaragó műhelyében. A monumentális műalkotás helyét két évig keresték, mígnem a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat jelezte igényét az ópusztaszeri elhelyezésre. 

Az avatóünnepségen Kásler Miklós, az emberi erőforrások korábbi minisztere is részt vett. Beszédében úgy fogalmazott, az ember leglényegesebb tulajdonsága az, hogy minek tartja magát, mi az identitása. A mi esetünkben az eredet kérdése kulcskérdés, hogy honnan és miért jöttünk, mi a célunk.

Kitért arra, hogy az eredetnél teljesen egységes és folyamatos ismereteink és tudásunk volt, hogy szkíták, hunok leszármazottjai és magyarok vagyunk. Attilát legendáink, sőt a délnémet geszták is bölcs, államteremtő, nagy hadvezérnek ábrázolják. Az 1850-es években azonban paradigmaváltás történt, és a szittya-hun-magyar folytonosságot egy másik megközelítés szorította ki, a finnugor eredet és ennek ellentétele a türk rokonság. Ám mindenki érezte, hogy ez így nincs rendben. 

Egy francia történész világított rá, hogy a magyar hőstörténelem három kulcsfigurája, Attila, Árpád és Szent István nemcsak egy etnikumhoz tartozik, hanem egy gondolatiság, egy szellemiség fogja őket össze. Ez az a példa, amely mint a búvópatak még a Habsburg uralom alatt is egészen napjainkig mindig megjelenik, összetartja a nemzetet, és meghatározza, hogyan éljünk, mit tegyünk, és mi felé törekedjünk.

A szobrot Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök áldotta meg. A kunhalomban, amelyen a műalkotás áll, megyénk mind a hatvan településének földje benne van. 

Kásler Miklós volt tárcavezető, Gémes László, a megyei közgyűlés elnöke, Ciráki F. György, a szobor ötletgazdája és Kertész Péter, az ópusztaszeri emlékpark igazgatója avatta fel a műalkotást. Fotó: Karnok Csaba

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában