Sirkó Zoltán: Berúgta az aszály az ajtót

Sirkó Zoltán szerint nem mindenáron a növények tövéhez kellene eljuttatni a vizet a technológia segítségével, hanem az ökoszisztémát kellene vízhez juttatni. A kertészmérnök szemléletváltást sürget, hogy továbbra is meg lehessen élni a gazdálkodásból.

Kovács Erika

Sirkó Zoltán kéktói ökogazda szerint a többletvizekkel kellene okosan gazdálkodni. Fotó: Kovács Erika

Az elmúlt évben megtapasztalhattuk, hogy berúgta az aszály az ajtót. A 2022-es év még azok szemét is kezdi felnyitni, akik nem a mezőgazdaságban dolgoznak. Óriási bajok vannak. Nálunk a Kéktóban például négy hónapig nem esett néhány milliméternél több eső

– vezetett végig bennünket a gazdaságán és a Kéktóban Sirkó Zoltán ökogazdálkodó, kertészmérnök. A Kenyere, Téglás és Ludas ér jelenleg is szinte teljesen üres.

Jómagam az 1990-es évek vége óta madarászok és gazdálkodom a Kéktóban, azóta még ilyen alacsony vízszintet nem láttam a csatornákban. Tavaly teljesen kiszáradtak, most pedig jó, ha kétarasznyi víz áll bennük. Paradigmaváltásra lenne szükség, nem csak beszélni kellene róla, hanem meg is kellene lépni

– emelte ki.

Sirkó Zoltán arról is beszélt, hogy a jelenlegi számítások szerint Csongrád-Csanád vármegyében 1,5 milliárd köbméter víz hiányzik a földekből.

Másképp kellene hozzáállni a tájgazdálkodáshoz. Jelenleg abszolút prioritást élvez a nagyüzemi szántóföldi mezőgazdaság, holott 100 éve még szélesebb volt a gazdálkodás formája, volt legelő-, nád- rét- erdőgazdálkodás, méhészet, legeltető állattartás. Ezek a tevékenységek mindig az adott terület vízszintjéhez alkalmazkodtak, szemben a mai szántóuralommal. A jelenlegi, egyre vízszegényebbé váló világunkban azt kellene megérteni, hogy nem mindenáron a növények tövéhez kellene eljuttatni a vizet, hanem a tájat, az ökoszisztémát kellene vízhez juttatni, és az lokális esők formájában igazságosan visszaadná azt. Jelenleg a gazdák szinte már sorban állnak a vízügynél az öntözővízért.

Sirkó Zoltán elmondta, szűkebb gazdálkodási környezetében, a Kéktóban, 2010-ben volt utoljára a víz.

Itt 3000 hektáron szinte egy kapavágás nélkül lehetne vizet visszatartani, plusz a kéktói öblözetet tápláló érmedrekben is. Ha most lenne egy olyan belvíz, mint 2010-ben, azt a vízügy egy hét alatt leürítené a területről. Ezen a szemléleten kellene változtatni. A víz élteti a tájat. Ha nincs víz, akkor sivatag lesz és nem lesz megélhetés. Ezért kellene itt tartani a tiszai árvíz során keletkező többletvizet, amit a csapadékhiányos időszakban fel lehetne használni

– magyarázta.