Nemzeti Összetartozás Napja

2023.06.03. 08:20

Trianon: a magyarság egyik legnagyobb közösségi traumája - Galéria

Trianon a magyar állam történetének egyik legnagyobb közösségi traumája – vallja ezt Miklós Péter eszmetörténész. A szakemberrel a történelmi Magyar Királyságot megszüntető, 103 évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumról és annak máig ható következményeiről beszélgettünk.

Kiss Anna

Forrás: Fortepan

 Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyar állam történetének legnagyobb közösségi traumája volt az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum, amely az évezredes múltra visszatekintő Kárpát-medencei államalakulat, a Magyar Királyság területi egységét végleg megszüntette, s bekényszerítette hazánkat a mai határai közé 

– mondta el lapunknak Miklós Péter eszmetörténész.

A Kodolányi János Egyetem címzetes professzora hozzátette, nemcsak a történelmi magyar államigazgatás – így például a vármegyerendszer – szűnt meg, de a békediktátum érintette a magyar oktatási, kulturális, egyházi életet is, amelyeket szintén újra kellett strukturálni 1920 után. Trianon következményeként az ország területének mintegy kétharmada más állam fennhatósága alá került, de például nemesfémbányáink, termőföldjeink, erdeink, vasúti hálózatunk nagy része is az utódállamoké lett. Így a magyar gazdaságnak súlyos veszteségekkel kellett szembenéznie.

Hatezren jöttek Szegedre

Az egyéni és családi veszteségekről szólva szükséges hangsúlyozni, hogy sokan voltak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket és a mai ország területére menekülni. Elsősorban a magyar állami alkalmazottakat tartották nemkívánatos személyeknek az utódállamokban. Többek között közigazgatási szakembereknek, vasúti alkalmazottaknak, pedagógusoknak kellett a trianoni Magyarországra jönni. Itt aztán hónapokon, sőt, nem egyszer éveken keresztül ideiglenes szállásokon, vagy éppen pályaudvarokon kialakított vagonlakásokban húzták meg magukat. Szegeden hatezren éltek közülük az 1920-as évek elején

 – fogalmazott a szakember.

Egyetemi városunk lett

Miklós Péter rámutatott, sajátos módon Szeged kulturális és tudományos életébe pozitív fordulatot is hozott a trianoni békediktátum. Azzal, hogy a városban helyezték el a Kolozsvárról elűzött Ferenc József Tudományegyetemet, Szeged egyetemi város lett. Az ehhez szükséges infrastrukturális hátteret – egyetemi épületek, gyakorló iskolák, klinikák felépítése – a magyar kormány biztosította, elsősorban Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter sürgetésére.

Glattfelder Gyula csanádi püspököt száz éve, 1923-ban a román hatóságok kiutasították Románia területéről. A főpásztor ezután kénytelen volt elhagyni székvárosát, Temesvárt és a magyar állam területén letelepedni. Ennek következtében épült Szegeden hittudományi főiskola, püspöki székház és lett székesegyház az akkoriban épülő fogadalmi templom, és lett a város katolikus egyházi központ

 – részletezte az eszmetörténész.

Egységes és összetartozik

Miklós Péter figyelmeztetett, június negyedike 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja is. Mint mondta, ennek fő üzenete az, hogy a magyarság nyelvileg, kulturálisan és érzelmileg egységes és összetartozik annak ellenére, hogy a történelmi állama megszűnt és az egyes magyar közösségeket államhatárok választják el egymástól.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában