2023.06.08. 06:55
Ha ma esik, negyven napig lesz eső
Aki ad a népi bölcsesség szavára, Szent Antal napján véletlenül se nyúl lisztbe. Iván napján pedig gyümölcsöt nem ajánlatos késsel vágni, de mindenkinek érdemes búzába feküdnie, aki szerencsés életre vágyakozik.
Fotó: Katona Tibor/MW
A Medárd napjához kapcsolódó időjárás jóslatot sejthetően sokan ismerik. Eszerint, ha aznap esik az eső, akkor a következő negyven napban is sok lesz a csapadék. Továbbá fordítva is igaznak tartották: ha Medárdkor nem esik, negyven napos szárazság várható.
Azt azonban talán kevesebben tudják, hogyan függ össze Margit napja a legyekkel.
Aznap be kellett csukni az ajtót és az ablakokat, hogy ne legyen sok légy. A Margit-napi szentmise alatt egy ember kiment a szántóföldre, onnan földet hozott, amit leszórt a ház padlójára. Szintén azért, hogy minél kevesebb legyen a légy a házban
– mondta el Kulik Melinda, az alsóvárosi Napsugaras Tájház munkatársa.
Antal napja félig dologtiltó nap volt, nem lehetett a dohányföldeken és a szőlőben dolgozni. Továbbá nem volt szabad lisztbe nyúlni, hogy elkerüljék a Szent Antal tüze nevezetű megbetegedést, amely egy magas lázzal járó bőrbetegség volt.
Régen a templomban Szent Antal oltárára kenyereket raktak és megáldatták, majd a koldusoknak adták. Ekkor tartották továbbá a Szent Antal-ájtatosságot. Az imaszöveget tartalmazó kiskönyvnek jelentős szerepe volt, mert jósolni tudtak vele. Ha háború volt, és valaki a fronton harcolt vagy fogságba esett, a jóslás segítségével megtudhatták, hogy életben van-e még
– részletezte Kulik Melinda. A Szent Antal könyvecskébe egy kulcsot tettek úgy, hogy a lyukas része kilátszódjon. Utána összekötötték a könyvet és a kulcsnak a lyukas részét. Majd két asszony a jobb mutatóujját összeérintette úgy, hogy a kulcs az ujjaik között legyen. Ha a könyv balra lendült, a babona szerint az illető életben volt, ha jobbra, akkor már nem tért haza.
Iván napja Keresztelő Szent János ünnepe volt. Központi rítusa a tűzugrás volt, amely a babona szerint a bolháktól és a rühtől óvott.
Az állatokat is áthajtották a parázson, hogy egészségesek legyenek. Szokás volt továbbá gyümölcsöket is tenni a parázsba, amelyekkel később a torok- és hajfájást gyógyították. Valamint csomókba kötött füvekkel is paskolták a parazsat, majd a kertben a fákat és a veteményes kertet is mögbabozták, azaz szintén megpaskolták ezekkel a növényekkel. Úgy tartották, hogy ezáltal nem lesz penészes a termés – magyarázta a muzeológus.
Iván napján a gyerekek házról házra jártak, és azt kiabálták, hogy „hintsenek”, azaz adjanak nekik almát.
Úgy tartották, hogy amit aznap a gyerekeknek adnak, azzal a családban elhunyt gyermekekről gondoskodnak
– mondta Kulik Melinda. Késsel tilos volt aznap gyümölcsöt vágni, ellenkező esetben sok vihar és jégeső volt várható. Aki pedig szerencsés akart lenni, Iván napján búzába kellett feküdnie. Ha meghallotta a búza tövének reccsenését, egész hátralévő éltében a szerencse kísérte a néphiedelem szerint.
János és Pál napján gyertyát és gyufát szenteltettek, amelyeket viharban gyújtottak meg az otthonokban, hogy megvédjék a házat a villámcsapástól. Ez a nap mindenekelőtt Földeákon volt különleges, ahol az egykori plébános minden esztendőben 3 szerelmespárt megáldott a vecsernye alatt, imakönyvvel és olvasóval ajándékozta meg őket, majd a szentmise után lakodalmat tartottak a piactéren.
