Zajlik a párbeszéd a szerbiai internetes dolgozók képviselői és a kormány által kijelölt munkacsoport tagjai között annak érdekében, hogy az év végére megszülessen a mindkét fél által elfogadható törvény. Az állam már rég megadóztatná a különböző digitális platformokon online munkát szolgáltató polgárait, ők pedig pedig kikerülnének a szürke zónából és bizonyos jogokat, egészségügyi ellátást, bejelentett státust kapnának. E közösség rendkívül heterogén összetételű, alacsony és magas jövedelmű digitális dolgozókból áll, van, aki csak ebből él, mások részmunkaidőben szolgáltatnak.
Figyelik a bankszámlákat
Tavaly meglehetősen zajos tiltakozásokat követően ültek tárgyalóasztalhoz a felek: a kormány előbb azt akarta, hogy minden szabadúszó adózzon, ráadásul öt évre visszamenőleg is fizesse ki az elmaradt terheket. Amint megérkeztek az adóhivatal számításai szerint elkészült értesítések, az internetes dolgozók azonnal tüntetni kezdtek, s végül megállapodásra jutottak a kormánnyal, hogy 2022 végéig nem kell semmilyen adót fizetniük a havi 544 eurónál (vagy az évi 6533 eurónál) alacsonyabb jövedelmű szabadúszóknak. Havi ezer euróig 12 százalékos adókulcsot alkalmaznak, míg az ezer-kétezer eurós sávban 16,9 százalék, kétezer euró fölött pedig 20 százalék a teher. Az egyezség lényeges része volt, hogy visszamenőleg se kell befizetni semmit az alsó sávban lévő keresetek után, a többi lépcsőfok esetében pedig 120 havi részletre osztották fel az elmaradást, és kamatmentesen lehet törleszteni. A külföldről érkező fizetéseket egyébként a dolgozók nem kötelesek bejelenteni, de az adóhatóság hivatalból mindennek utánanéz, a banki átutalásokat ellenőrizve állapítja meg a befizetendő terhet, küldi ki a hivatalos végzést.
Kötélhúzás
Most az internetes munkavégzők egyesületénél a tárgyalások elakadásáról számoltak be, nem tudnak megállapodni a kormánnyal abban, milyen védelmet garantál majd számukra az állam, amennyiben a külföldi munkaadó hirtelen megszakítja a szerződésüket, vagy nem utalja át a fizetséget az elvégzett munkáért. Mások az elképzelések arról is, hogy mi illetné meg a szabadúszót betegség, vagy pihenőszabadság esetén.
Az államnak az felelne meg a legjobban, ha az internetes dolgozók céget alapítanának, amire a többségük egyszerűen nem hajlandó. Mint mondják, nem fizetődne ki, hiszen olyan munkát végeznek, amelyért gyakran nem havi szinten jár a fizetés, hanem a megvalósított eredmények, projektek alapján számol a munkáltató cég. Ismét azok lennének veszélyben, akik a legkevesebb pénzt kapják, érvelnek, hiszen a havi 500 euró alatti összeggel rendelkezőknek nem éri meg havonta a különféle cégüzemeltetési költségekre elkölteni 150 eurót.
A megoldás még meglehetősen távoli célnak tűnik, hangsúlyozták a szabadúszók képviselői, de a különféle modellek megvitatása szerintük mégis eredményre vezet majd, ha nem is az év végéig, de a jövő év folyamán mindenképp.
Ki a szabadúszó?
Több mint százezer szabadúszó dolgozik külföldi cégnek Szerbiában, fontos tehát, hogy senkinek a jogai ne sérüljenek, s olyan átfogó, jó törvény szülessen, amely kitér a meglehetősen tarka ágazat minden lehetséges jogi buktatójára. Az internetes dolgozók egyesületénél azt az elvet követik, hogy amennyit az állam nyújt számukra, olyan mértékben kívánnak maguk részt venni az állam jövedelmének növelésében.
Tamara Petrović, az említett egyesület vezetője, a vegyes munkacsoport tagja közölte, az előrelépésnek számít, hogy a kormány rugalmas annak meghatározása kapcsán, ki számít valóban szabadúszónak, s ki nem. Nem ragaszkodik majd az állam hivatalos szerződésekhez e státus elismerése érdekében, alapul veszik a „szabadabb formájú” megállapodásokat, e-mailes felkéréseket, megbízásokat is. A freelancerek, másfelől, ragaszkodnak hozzá, közölte, hogy a foglalkoztatás védelmi rendszerébe teljes mértékben kapcsolják be őket, vagyis legyen joguk a munkaügyi felügyelőségekhez fordulni, támogatást szerezni, amennyiben jogsérelmet szenvednek a megbízó részéről. A cél továbbra is az: 2023 elején életbe lépjen az új törvény.
Borítókép: Pablo Camacho / AltoPress / PhotoAlto via AFP
