Miközben a város lakossága nem csökkent, szűk tíz évvel ezelőtt az emberek egyszer csak elkezdtek eltűnni a történelmi belvárosból. Mi történet?
Mikor a gazdaságfejlesztési politika nyomán létrejött ipari parkok örvendetes módon egyre inkább megteltek komoly – nem kis részt fehérgalléros – munkaerőigényű cégekkel, a belváros feltűnően elkezdett kiürülni. Ebben semmi meglepő nincsen, hiszen azok az emberek, akik a városmagtól távol eső gazdasági zónák irodáiban dolgoznak, érthető módon nem a Piac utcára járnak ebédelni, kávézni, nem ott ülnek le beszélgetni munka után. Mi viszont nem találtuk egészségesnek a city napközbeni kiürülését, meg akartuk fordítani ezt a folyamatot. Úgy gondoltuk, ha sok ember foglalkoztatására alkalmas irodaházak létrehozását indukáljuk a belváros vonzáskörzetében, ezzel komoly lépést teszünk célunk megvalósítás felé. Törekvéseink eredményeként megépült, sőt, most már egy második ütemmel is bővült a nagy kapacitású Agora irodaház a nyugati kiskörúton, tele van az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ által működtetett office center a Széchenyi utcán, a kormányhivatal odaköltözésével már jó pár éve újra élettel telítődött a volt APEH-székház a Szent Anna és Piac utcák sarkán, és még sorolhatnám…
A városmag körüli irodaházak megjelenésének – várakozásainknak megfelelően – valóban az lett a következménye, hogy az ott dolgozó emberek délidőben újra megtöltötték élettel a cityt, használják a szolgáltatásokat, infrastruktúrát. Sőt, az egyre izmosodó gazdaság, az ide települt cégek sokaságának köszönhetően olyan fizetőképes kereslet jelent meg a belvárosban, amire addig ilyen mértékben nem volt példa. Tehát ezt – hála istennek – sikerült jól megfogni, azonban meg kell jegyeznem, hogy a gazdaságfejlesztésnek, a rendelkezésre álló ipari területeknek vannak korlátai, és úgy látjuk, hogy 2025-26 körül elérjük ezeket a felső határokat, az ipari parkok telítettek lesznek, és ezt követően ipari területek további növekedését már nem tervezzük. Éppen ezért is fontos, hogy a Debrecen 2030 Programban – aminek szerves részét képezi a Piac utca és a tágabb belváros revitalizációja is – inkább már arra koncentrálunk, hogy a várost még színesebbé, még érdekesebbé tegyük. Egyebek mellett ezért fejlesztjük színházainkat, és tervezünk egy olyan hangversenytermet, ami nemzeti komolyzenei együttesünknek, a Kodály Filharmóniának is méltó otthont tud adni. Hasonlóan az életminőség javítását szolgálja a Civaqua-program, aminek keretében rövidesen megérkezik a Tócó-érbe a Tisza vize. A későbbiekben a folyóvíz a Nagyerdő, illetve a várostól délkeletre lévő jóléti tavak vízpótlását fogja szolgálni.
A Piac utcai ingatlanokat több évtizede nyilvánította stratégiai vagyonának Debrecen. Változott-e ez a koncepció?
Nem sok olyan város van az országban – de szerintem Európában sem –, ahol a városmag meghatározó üzlethelyiségei ilyen mértékben lennének városi tulajdonban, mint nálunk. Ezen a koncepción a város vezetése továbbra sem változtat, a Piac utcán az utcafronton továbbra sem tervezünk önkormányzati tulajdonú ingatlant értékesíteni. Természetesen a kapcsolódó utcákon, tereken történtek értékesítések. Ezek közül az egyik legjobb példa a XVIII. században épült műemlék, a Lábasház, amit egy olasz-magyar házaspár vásárolt meg, és amit gyönyörűen – a történelmi értékeket, műemléki értékeket figyelembe véve – felújítva nívós éttermet, szállodát alakítottak ki. A helyiségek döntő többségét tehát bérbeadással hasznosítjuk, és természetesen nincs olyan bérlő, aki ne szeretne mérsékeltebb bérleti díjakat. A magas jövedelmezőségű éttermi szegmensben természetesen ezt a szempontot nem igazán tudjuk figyelembe venni, ott a piacé a főszerep. Vannak azonban olyan funkciók, amiket értelemszerűen meg akarunk őrizni. Tipikusan ilyen például a könyvesbolt. Ebből több is van a legszigorúbban vett cityben, és természetesen az ő esetükben egészen más bérleti díjakat alkalmazunk.
Mi a helye a belváros revitalizációját célzó stratégiában a turizmusnak, a szálláskapacitások bővítésének?
A city-jelleg kialakításának nagyon fontos eleme a szállodafejlesztés. Épül, és augusztusban át is adják a Bajcsy-Zsilinszky utcán Debrecen első, nagy szállodalánchoz tartozó szállodáját, a Mercure-t. A Darabos utcán – szintén a történelmi belvárosban – is jelentős új szállodafejlesztés zajlik. A Bethlen utca és a Hatvan utca sarkán hamarosan lesz egy kisebb hotel, és folyamatban van a Dósa nádor térre tervezett nagy szállodafejlesztés előkészítése is. Víziónk szerint ez az új hotel is egy nemzetközi szállodalánchoz kapcsolódik majd, és a régen üresen álló volt ÁNTSZ-székház, illetve a színészház és a mellette lévő térfal helyén foglal majd helyet, közvetlen kapcsolatot teremtve a Dósa nádor tér és a Csokonai Színház mögötti Ady park között. Az akcióterületet még nem hirdettük meg, de az értékesítést előkészítendő már folynak a régészeti feltárások. Az akcióterülethez kapcsolódva épül egy mélygarázs is, mellette pedig – a Városháza hátsó szárnyának lezárásaként – mi is tervezünk egy irodaházat építeni. Ezzel újabb irodai funkciók jelennek meg a belvárosban, ami tovább erősíti az előbbi kérdés kapcsán bemutatott víziót. Az irodafejlesztésektől, szállodaépítésektől együttesen várjuk azt, hogy újabb vásárlóerővel, fogyasztói képességekkel dinamizálják Debrecen belvárosát.
Az új szállodák, irodák megjelenése örvendetes, ám felveti annak a kérdését, hogyan és mennyi idő alatt tudják majd megközelíteni az emberek ezt a nagyon élettel teli belvárost?
A város ütőerét jelentő Piac utca tehermentesítése és megközelítésének megkönnyítése egymásnak ellentmondó feladatnak tűnik, ám nem az. Erre a problémára Borsos József, a város akkori főépítésze száz évvel ezelőtti, a nyugati kiskörút kiépítését célzó tervei is választ adnak. Nem véletlen, hogy mi most gyakorlatilag ezt valósítjuk meg. Rövidesen átadjuk ennek a körútnak a Piac utcával párhuzamos szakaszát, így teljes egészében bezárul a kör a történelmi belváros körül. Ezzel egyidejűleg meg is kezdhetjük majd az autóforgalom fokozatos „kiszorítását” a történelmi belvárosból, hiszen a körgyűrű-rendszer készen van, vagyis a belváros megközelíthető lesz, a stratégiai pontokra pedig parkolóházakat építünk. A város észak-déli tengelyének déli végén például a Főpályaudvar felépítésével több mint 400 parkolóhely is létesül majd.
Mikorra készül el a Főpályaudvar?
Most zárul a tervezési közbeszerzés. Nem a város a beruházó, hiszen ez egy nagy állami beruházás. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írt ki pályázatot a tervezésre. Az előtanulmányok, tanulmánytervek elkészültek, ám az engedélyes és kiviteli tervek elkészítéséhez egy-másfél évre biztosan szükség lesz, ezt követően kerülhet sor a kivitelezésre a kormány döntésétől függően.
A Nagytemplom és Nagyállomás közötti tengely pályaudvarhoz közeli részén található a Petőfi tér, aminek fejlesztése szintén szerves része a belváros és környéke revitalizációjának. Hogyan áll a tér rekonstrukciója?
Ez a terület Debrecen nagyon szép része volt a II. világháború előtt, ám a pályaudvar bombázásakor súlyos sérüléseket szenvedett. Miután a sérült épületeket lebontották, akkor alakultak ki ezek a térfalak – társasházakkal – a Petőfi tér felé. Ebből a területből most egy nagyon különleges, városkapu-funkciót is betöltő közösségi parkot, közösségi teret alkotunk, meghatározó víz- és zöldfelületekkel, várostörténeti sétánnyal. A beruházás – a vízfelület mellé tervezett grillpavilon kivételével – augusztusra elkészül. Utóbbi közbeszerzését a költségek miatt újra kiírtuk.
Az Aranybika a Nagytemplom szomszédságában áll. Önmagában is városképi jelentőségű, ám fejlesztése, rekonstrukciója évek óta várat magára. Mi a felelőssége a városnak a jelenlegi fejlesztési elképzelések megvalósításában?
Mi nem finanszírozóként, hanem a Mathias Corvinus Collegium (MCC) partnereként veszünk részt ebben a projektben, hiszen ez nem városi beruházás. Ám amikor a belvárosi szállodák fejlesztéséről beszélünk, természetesen nekünk is kiemelten kell kezelni ezt a projektet. A tervpályázati eljárás már napirenden van, s ennek fontos része, hogy a szocializmusban épült új szárny lebontását követően 21. századi modern, vagy a Hajós Alfréd által tervezett régi szárnyhoz korhűen illeszkedő megoldás valósuljon-e meg. Ez is nyitott kérdés, mint ahogy az is, hogyan fog az MCC tevékenységéhez kapcsolódni az épületben lévő két, városi tulajdonú egység, a Víg mozi, illetve a Bartók terem. Mivel nagyon jó az együttműködés a MCC-vel, abban már most sikerült megállapodni, hogy ezek funkciójának tervezése részét képezze a terítéken lévő tervpályázati eljárásnak. Meglátjuk, hogy a tervpályázat keretében milyen pályaművek érkeznek.
Új gyár érkezik
A napokban aláírták azt az előszerződést, ami a dél-koreai EcoPro BM akkumulátorgyár debreceni egységének megvalósítását célozza. Ezzel 725 millió euró értékű beruházás jön létre, ami 631 embernek fog munkát adni. Ugyancsak sajtóhírek szerint Debrecen más cégekkel is tárgyal: így a kínai EVE Energy társasággal – amely a világ legnagyobb akkumulátor-gyártójának számít – egy 45 hektáros terület megvásárlásáról. Ennek kapcsán Papp László közölte: folyamatban lévő tárgyalásokról nem áll módjában nyilatkozni.
Borítókép: Kőhalmi Péter
