Megtört a trend a lengyel ingatlanpiacon

Hírek Ilona Gizińska
A lengyelek az elmúlt években megszokták, hogy folyamatosan bővül az ingatlanpiac és drágulnak mind az új, mind pedig a használt lakások. A kereslet egy ideje megfigyelhető lassulása azonban azt valószínűsíti, hogy a következő hónapokban nem lesz áremelkedés, sőt a nagyobb lakások és házak valamivel olcsóbbá válnak. Az albérletpiac viszont továbbra is pörög, mert a kiadó lakások iránt még mindig nagy a kereslet az ukrán menekültek körében, és sok lengyel a dráguló lakáshitelek miatt kivár, és a mégis könnyebben finanszírozható albérletet választja.

 

 

 

 

 

Ez iménti prognózis egy 650 fős, ingatlanközvetítők körben elvégzett felmérés kapcsán fogalmazódik meg. A lekérdezést negyedévenként végzi el az egyik szakportál a Wrocławi Közgazdaságtudományi Egyetemmel közösen, s ebből állapítják meg az ingatlanközvetítői hangulatindexet, az INPON-t. A 100 fokos skálán a tavalyi második negyedévben még 62,75 pontos optimizmus uralkodott, az idei első negyedévben is 57,71 volt az index, ami most az 50 pont alatti pesszimista tartományban 48,49 pontnál helyezkedik el.

Más előrejelzések szerint amellett, hogy dráguló lakáshitelek miatt fékeződik a piac, az árak még növekedni fognak, különösen a közepes méretű ingatlanok iránt nő majd a kereslet mind a készpénzzel fizetők, mind pedig a hitelt felvevők körében. Egy kisebb lakás esetében ugyanis a jelzálogkölcsön könnyebben törleszthető a rekordmagas (jelenleg 15,5 százalékos) infláció, az építőanyagok drágulása és korlátozott elérhetősége közepette.

 

Hitelmoratórium

De jelenleg nincsenek olyan tényezők, amelyek pozitívan befolyásolhatnák a piacot. Az emelkedő kamatok, a pénzromlás üteme és a megélhetési költségek növekedése fékezi az otthonteremtési lehetőségeket, pedig május óta önrész nélkül is hitelhez juthatnak a családok, azaz a 20 százalék önrészt az állam átvállalja, a gyermekvállalást pedig ösztönzi: annál nagyobb a jóváírás, minél több gyermek születik a futamidő alatt.

A bankközi kamatláb (WIBOR) egy éve még 0,25 százalék volt, jelenleg 7,3 százalékon áll, így a pénzintézeteknél már csak 9,3 százalékos kamattal lehet jelzáloghitelhez jutni. Például, aki tavaly ilyenkor 300 ezer złoty (mintegy 25 millió forint) összegű, közel 30 éves futamidejű lakáshitelt vett fel, annak 1163 złoty (akkor árfolyamon mintegy 90 ezer forint) volt a havi törlesztőrészlete, aki most igényelné, immár 2492 złotyt (210 ezer forintot) törleszthetne, ami 110 százalékos drágulásnak számít.

A romló gazdasági helyzetben sok embernek nehézséget okoz a jelzáloghitelek törlesztése, ezért július 29. óta nyolc hónapos hitelmoratóriumot lehet kérni. E hét közepéig immár 850 ezren jelentkeztek, de a lengyel bankszövetség előrejelzése szerint akár kétmillióan is kérhetik a törlesztőrészletek elhalasztását.

A megdrágult lakáshitelt természetesen jóval kevesebben igénylik.

Júliusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest csaknem 68 százalékkal csökkent a jelzálogkölcsönt igénylők száma is: összesen mintegy 14 ezren jelentkeztek hitelfelvételi szándékkal valamelyik pénzintézetnél, míg tavaly júliusban csaknem 44 ezren hozzá is jutottak a kölcsönhöz. Március óta folyamatosan fogyatkozik az igénylők száma, a legtöbben az olcsóbb (kisebb, vagy kevésbé felkapott helyen épülő) ingatlanokhoz próbálnak finanszírozást keresni.

 

Hét nagyvárosban olcsóbb a lakás

 

A lengyelországi lakásárak mintegy 17 százalékkal drágábbak, mint tavaly, Varsóban egy új lakás átlag négyzetméterára meghaladja a 13,3 ezer złotyt (1,12 millió forintot), a tizennyolc fővárosi kerületből háromban 10 ezer alatti az ár, a három legelegánsabb városrészben pedig 21-28 ezer złoty. Krakkóban 12,5 ezer az átlagár, Białystokban 10 ezer. A második negyedév végén országszerte alig változtak az árak, minimális volt a növekedés, sőt a tíz legnagyobb város közül hétben olcsóbban lehetett lakóingatlanhoz jutni, az átlagárak alacsonyabbak voltak, mint áprilisban, a tranzakciók száma pedig csökkent.

 

Az idén a második negyedévében a fejlesztők összesen 9,2 ezer négyzetméternyi lakást adtak el a hat legnagyobb lengyel városban. Ez 11,5 százalékkal kevesebb, mint március végén, amikor a piac már lassuló szakaszban volt.

Január és július elseje között összesen mintegy 19,5 ezer tranzakciót bonyolítottak le, 50 százalékkal kevesebbet, mint 2021 első félévében.

 

A Nieruchomości-online.pl portál által megkérdezett 650 ingatlanügynök mintegy négyötöde arról számolt be, hogy országszerte a nagyobb lakások és a házak esetében a kínálati időtartam, azaz a meghirdetéstől a tranzakcióig tartó időszak jelentősen meghosszabbodott.

 

Egy rendkívüli dinamika tört meg

 

Érdemes hangsúlyozni, hogy a mostani változások egy nagyon tartós és erős trendet törnek meg. 2021-ben Lengyelország a harmadik helyen állt Európában a lakások és házak adásvételének növekedését tekintve. A tranzakciók száma 2015 óta 63 százalékkal nőtt. A lengyelországinál nagyobb növekedést csak Spanyolországban (76%) és Portugáliában (85%) regisztráltak. Tavaly a lengyel piacon több szempontból is rekordok dőltek meg. A központi statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint bő 197 milliárd złotyt költöttek ingatlanra, 38 százalékkal többet, mint 2020-ban. Az összeg csaknem felét (93 milliárd złotyt) lakás- és házvásárlásra fordították, ami 40 százalékos bővülést jelentett.

A jelzáloghitel-piacok jelenlegi helyzetét figyelembe véve feltételezhető, hogy az idén csökken a tranzakciók száma, de jövőre élénkülhet a kereslet, mint ahogy a járvány idején is egy ideig megtorpant, majd gyorsan visszapattant a piac.

Ha a mai előrejelzések szerint a jegybank jövőre elkezdi a kamatcsökkentést, és ezzel egyidejűleg visszavonják a lengyel pénzügyi felügyeleti hatóság (KNF) hitelképességi vizsgálatra vonatkozó szigorúbb ajánlásait, akkor egy év múlva meg lehet majd állapítani, hogy 2022 csak egy szusszanásnyi pihenőidőt jelentett a lengyel lakáspiac számára.

 

Ilona Gizińska

 

 

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink