Arról nincs vita a hazai közvéleményben, hogy a tanárok fizetése elfogadhatatlanul alacsony szinten van. Ezzel maga a kormány is tisztában van, hiszen a 2021–2027-es uniós ciklusra idén nyáron benyújtott Emberierőforrás-fejlesztési operatív program Pluszban (EFOP Plusz) a köznevelés számos problémáját a versenyképes jövedelem hiányára vezette vissza.

Mint írták, a pedagógusellátottság tekintetében az egyenetlen területi megoszlás – amely a hátrányosabb régiókat, ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulókat súlyosabban érinti –, a korfa, valamint a hiányterületek elemzése alapján látható, hogy strukturális kihívásokkal áll szemben a köznevelés.
A pedagógusállomány idősödik: 2019-ben a tanárok 45 százaléka 50 éves vagy idősebb volt.

Az utánpótlás elmaradásának egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagfizetés. Bár hazánk a pedagógusbérek életkor szerinti növekedését tekintve azon országok közé tartozik, ahol a teljes százalékos növekedés viszonylag magas, az emelkedés kevésbé releváns a tanári pálya elején, és általában jelentős szolgálati időre van szükség a legmagasabb fizetési tartomány eléréséhez. Negyvenkét év szolgálati idővel például átlagosan 84 százalékos béremelkedés érhető el.

Ez azt eredményezi, hogy a tanárok gyakran csak rövid ideig kapják meg a lehetséges legmagasabb fizetést, és nem is minden tanárnak sikerül ezt elérnie

– olvasható a még elfogadás előtt álló EFOP Pluszban.

Mind az ez évi országjelentés, mind az országspecifikus ajánlások hosszabb ideje visszatérő eleme a pedagógusbér-emelés szükségessége. A tanárok átlagfizetése a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka – 2022-ben már csak 59 százaléka – volt, miközben az Európai Unió és az OECD-országok esetében a 80-90 százaléka.

• Csehországban ez az adat 66,
• Lengyelországban 73,
• Szlovéniában pedig 78 százalék.
  Az idős tanárok aránya 2003 óta folyamatosan nő a magyar oktatási rendszerben, ezen túlmenően a fiatal pályamódosítók és -elhagyók aránya ugyancsak egyre emelkedik – írták az elemzésben.

Az EFOP Pluszra azért érdemes figyelni, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón azt mondta, az Európai Bizottságtól függ, hogy januártól több mint 20 százalékkal növekedhet-e a pedagógusok bére. Közölte, ha a partnerségi megállapodást sikerül aláírni decemberben – amire szerinte a jelenlegi tervek szerint jó esély van –, és az EFOP Pluszból származó pénzekhez is hozzájuthat Magyarország januártól, akkor január elsejével a béremelés megtörténik. Ez várhatóan egy hét múlva, december 12-én derül ki Brüsszelben.
A tanárok fizetésemelésének azonban nem ez az egyetlen uniós lába: az operatív program mellett

a helyreállítási terv szintén tartalmazza azt a célkitűzést, hogy a köznevelésben dolgozók bére – három ütemben – 2025 augusztusára elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Brüsszel ugyan elfogadta az ezt is rögzítő magyar helyreállítási programot, ám pénzt leghamarabb jövőre utal hazánknak, a forrásvesztés elkerüléséhez pedig még további feltételeket kell teljesítenie Budapestnek. Ha végül minden nehézség ellenére sikerül eljutni az uniós pénzek maradéktalan folyósításáig, a pedagógusbérek emelkedésének üteme a következő lehet:

• 2023-ban 21,
• 2024-ben 25,
• 2025-ben pedig 29 százalék.
  Ha azonban az ország nem kapja meg az EU-s pénzeket, a kormány minden évben csak 10 százalékot tud növelni a tanárok fizetésén – mondta korábban Orbán Viktor, s ezt erősítette meg Gulyás Gergely is, aki november végén úgy fogalmazott: amit az állami költségvetésből egy ilyen nehéz évben garantálni tudnak, az a 10 százalékos emelés, de azt szeretnék, hogy a korábban bejelentetteknek megfelelően már januártól több mint 20 százalékkal tudják emelni a pedagógusok bérét.

A bizottságon múlik – hangsúlyozta végezetül.