Kutatás

2022.12.05. 11:30

Mi lesz azokkal, akik szénnel fűtenek az erőmű környékén? - Halmajugra és Erk egy program részese

A kockázatnak az egyedül élők és a nagycsaládosok vannak kitéve. A program célja az, hogyan lehet segíteni a szénnel fűtött háztartások átállását más energiahordozóra a visontai erőműben tervezett szénkivezetés után.

Sz. Sz. I.

A Mátrai Erőmű bányáinak környékén még sok szénnel fűtött háztartás van

Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap

A szénkivezetés az energiatermelésből egyértelmű irányvonala az Európai Uniónak. Ezt hazánk is vállalta, közeliek a végrehajtás céldátumai. Ugyanakkor kérdés, mi lesz azokkal a háztartásokkal, amelyek nem tudnak átállni a szénnel való fűtésről más energiahordozók használatára? 

Egy ezzel kapcsolatos, jelenleg is folyó kutatásról beszélt a közelmúltban markazi előadásán Taksz Lilla, a kormány által 2019-ben létrehozott Nyugat-Balkáni Zöld Központ szakértője. A szóban forgó kutatás a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv végrehajtását elősegítő Igazságos Átmenetért LIFE-IP North-HU-Trans projekt része. Taksz Lilla emlékeztetett arra, hogy a szénkivezetésnek elsősorban klímavédelmi okai vannak, mert a hagyományos tüzelőanyagok használata hatalmas mértékű üvegházhatású gázkibocsátással jár. Mint az előadó mondta, a Nemzeti Energia- és Klímaterben azt vállalta hazánk, hogy 2030-ig, de lehetőség szerint akár 2025-re kivezeti a széntüzelést az energiatermeléséből. Ez Magyarországon leginkább a visontai Mátrai Erőművet érinti.

– Az elmúlt egy évben sok minden történt, az energiaválság nagyon rossz hatással van a folyamatra, más európai országok is kényszerhelyzetbe kerültek. A Mátrai Erőmű átalakításával kapcsolatban sincs még kormányzati döntés. A jövő év közepéig tart az azt segítő kutatásunk, hogy a további működésére van-e szükség, illetve lehetőség. Kutatásunknál abból az előfeltevésből indultunk ki, hogy a szénkivezetés a bányák bezárását is jelentené. Azokból viszont a lakossághoz is jut szén. Felmértük, hogy a Mátrai Erőmű bányáinak környékén mely településeken jellemző még a lignitfűtés. Ez azért érdekes, mert ha nem lesz elérhető a lignit, mint tüzelőanyag, akkor valami más fűtőanyagra kell váltaniuk, s akkor az energiafogyasztásukat is csökkenteniük kell, hogy ki tudják fizetni a lakásuk fűtését. A feltételezésünk az, hogy a lignittel fűtők között valószínűleg sokan lesznek olyanok, akik önerőből nem képesek tüzelőanyagot váltani. Mielőtt megszűnne a lignit elérhetősége, erre a problémára kell megoldási javaslatot tennünk a kormánynak – magyarázta Taksz Lilla.

A szakértő elmondta, hogy azt kutatták, a térség mely településein válhat jelentőssé ez a probléma. A projekten belül ugyanis lehetőség lesz arra, hogy egyelőre egy kis számú háztartást érintő mintaprojektet dolgozzanak ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az MVM Zrt. közreműködésével. A mintaprojekt eredményeit lehetne alkalmazni később a hasonló esetekben.  

– A kutatáshoz felhasználtuk egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait. Ezek megerősítették azt a feltevésünket, hogy a Mátrai Erőmű visontai és a bükkábrányi bányái környékén a legjelentősebb a lakossági széntüzelés. A 2016-os mikrocenzus azt mutatta, hogy akkor öt százalék volt Észak-Magyarországon azoknak a háztartásoknak a száma, akik szénnel vagy azzal is fűtöttek. Ez az öt százalék 22 ezer háztartást jelentett Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben - magyarázta. A csak szénnek fűtő háztartások száma 917 volt 2016-ban. 

- A változást azóta nem ismerjük. Erre választ az idei népszámlálás adatai adhatnak majd. Felhasználtuk a szociális tüzelőanyag-támogatásra vonatkozó települési szintű adatokat is. A legfontosabb adatokat azonban a bányáktól kaptuk. A Bükkábrányból és Visontáról kapott adatok azt mutatják, hogy 2016-hoz képest tovább csökkent a szénnel tüzelők aránya, de ezzel együtt még 2020-ban is egészen jelentős mennyiséget értékesítettek lakossági célra. A probléma tehát nem érint óriási társadalmi csoportokat, de várhatóan lesznek, akiket igen, és ezért foglalkoznunk kell a kérdéssel - mondta. 

- A következő lépés a kockázat alanyainak felkutatása volt. A KSH évente, területileg reprezentatívan vizsgálja, hogy a lakosság mekkora részének okoz problémát a lakása megfelelően melegen tartása, illetve a lakosság mekkora részének van közüzemi díjtartozása. Ez alapján kimutatható, hogy az energiaszegénységi kockázatnak az egyedül élő idősek, de általában is az egyedül élők, illetve a három, vagy több gyermeket nevelők háztartásai vannak kitéve. Mostantól négy kiválasztott településen, a visontai bánya térségéből Halmajugrán és Erken, valamint a bükkábrányi bánya körzetében található Vattán és Csincsán fogunk alapos felmérést végezni annak érdekében, hogy a majdani pénzügyi források révén, a mintaprojekt tapasztalatainak felhasználásával hatékonyabban lehessen támogatni a jelenleg szénnel fűtött háztartások energetikai felújításait – összegezte Taksz Lilla.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában