A hét embere

2022.07.03. 05:55

A királykategóriában ért a csúcsra - A győri motokrosszos törött ujjal szerzett magyar bajnoki címet - videók, fotók

Négy éve adtunk hírt róla, hogy hazánk egyik tehetséges motokrosszversenyzője, a győri Varga Imre „Mimo” súlyos sérülést szenvedett edzés közben. Tavaly ősszel mindkét alkarját műteni kellett Spanyolországban, a szélvészgyors motoros azonban erősebben tért vissza, mint valaha. A felnőttek között a legerősebb géposztályban végül törött ujjal szerezte meg a magyar bajnoki címet.

Szeghalmi Balázs

Fotók: HTS Team

Borzalmas baleset négy éve

A 2018 tavaszán történt borzalmas balesetről felvétel is készült. A gyenge idegzetűeknek nem ajánlott képsoron az látszik, ahogy a győri moto­krosszversenyző 25–30 méteres ugratón robogott át Zalaegerszegen. Öt-hat méter magasban volt, amikor fejjel elkezdett előrefordulni. Szerencsére nem a fejére esett, a csípője ért először földet. A sportoló csípőcsontja kiugrott a helyéről, a combcsontjából darabok törtek le.

A kórházi rehabilitáció 16 héten át tartott; ennyi időt töltött a Petzben a fiatalember. Bár a fájdalom, az ágyhoz kötöttség megviselte, már akkori találkozásunkkor leszögezte Mimo: esze ágában sincs felhagyni a motorozással, folytatni akarja a versenyzést. Egyrészt felnőtt magyar bajnoki címet szerezne a legmagasabb szinten, másrészt letenné a névjegyét a nemzetközi mezőnyben is. Az egyik álom megvalósult pár napja.

Speciális műtét Barcelonában

„A szezon előtt semmi jel nem mutatott arra, hogy a 450 köbcentis királykategóriában ott lehetek a végelszámolásnál. A 2021-es esztendőt végigszenvedtem mindkét kezemmel. Dióhéjban: a karjaim nem bírták a motokrosszozással járó extrém terhelést, az alkaromon az izmok folyamatosan bedurrantak, így a kezem zsibbadt. Volt, aki szerint genetikai eredetű a probléma, olyan orvosi véleményt is hallottam, hogy a négy évvel ezelőtti bukásomnak a következménye ez. Ismét keresztúthoz ért a pályafutásom. A szűnni nem akaró fájdalommal képtelenség volt a dobogóért harcolni. Itthon nem találtam olyan orvost, aki vállalta volna a műtétet.

Talmácsi Gábor, hazánk egyedüli gyorsasági motoros világbajnoka segített, Barcelonában praktizáló katalán sebészt ajánlott a figyelmembe. Hosszas konzultációk után ő operált meg tavaly októberben, egyedül utaztam ki a spanyol nagyvárosba. Addig, ameddig a műtőasztalon nem találtam magamat, nyílegyenesen haladtam előre. Mielőtt elaltattak volna, akkor fordult meg a fejemben, amit az orvos előtte korrekten elmondott: ha váratlan komplikációk lépnek fel, akkor akár le is bénulhat a karom. Szerencsére azzal ébresztettek, hogy minden oké, a kezem várhatóan jobb és erősebb lesz, mint valaha” – hallottuk a 24 éves versenyzőtől, miközben a két alkarján ejtett pár centis vágást mutatta.

Hosszas rehabilitáció műtét után

„A barcelonai műtét után közel két hónapos rehabilitáció várt rám. Ebben a műfajban akadnak tapasztalataim, tisztában vagyok vele, hogy az embernek nem szabad türelmetlennek lennie. Ezzel csak magának árt. Ettől függetlenül alig vártam az új évet. Terv szerint január 2-án tarthattam az első motoros edzésemet; akkor két kört bírtam. Ez a motokrosszban édeskevés. Mégis éreztem, hittem bennem, hogy idén remek futamaim lesznek” – hallottuk Mimótól.

Visszatérés a dobogóra

„A Komárom-Esztergom megyében lévő piliscsévi pályán indult a szezon, ahol erős mezőny jött össze. A magyar országos bajnokságon külföldi versenyzők is indulhatnak, így többek közt a cseh, az osztrák és a szlovák nemzeti bajnok is tiszteletét tette a tavasz eleji viadalon. Az első futamon rögtön legjobb magyarként végeztem és harmadikként álltam dobogóra. Ez a siker komoly löketet adott.

Tudtam, hogy újra számolni kell velem, végre a legjobb formámat nyújtom. Emellett képes leszek kiegyensúlyozott maradni. Aki magyar bajnok akar lenni, nem elégedhet meg egy-egy kiugró eredménnyel, végig stabilan a legjobbak között kell lennie” – mondta Varga Imre.

A közel félszáz méteres „szörnyeteg”

„Ha fordulópontot kell keresnem a bajnoki címig vezető úton, akkor mindenképp a tápióbicskei esetet emelném ki. Történt, hogy a szervezők olyan ugratót építettek a pályára, amelyre ha felrobogtunk, akkor utána 45–48 métert töltöttünk a levegőben, a csúcsponton elértük a 8–9 méteres magasságot is. A versenyzőtársak közül ezt az akadályt többen nehezményezték, veszélyesnek ítélték. Azon kevesek közé tartoztam, akiknek nem volt vele különösebb gondjuk.

A legrangosabb európai versenyeken ilyen ugratókból akár hármat-négyet is emelnek egyetlen pályán belül a szervezők. Amondó voltam, hogyha a nemzetközi mezőnyben vinni akarjuk valamire, akkor pont ilyen akadályokra van szükségünk. Ezzel a véleményemmel nem szereztem túl nagy népszerűséget a versenyzőtársak körében, de úgy gondolom, hogy csak akkor léphetünk egyről a kettőre, ha állandóan feszegetjük a teljesítőképességünk határait” – hallottuk.

Mimo a levegőben a tápióbicskei hatalmas ugratón. A motokrosszosok több méter magas kihívásokkal gyakran néznek farkasszemet. Fotó: HTS Team (Szirtesi László)

Finálé törött ujjal

„Május végén Hódmezővásárhelyen versenyeztünk. Itt az előttem haladó motorja ökölnyi nagyságú követ vert fel, ami pont telibe találta a kézfejemet. Óriási fájdalmak közepette fejeztem be a futamot, a helyezéssel nem volt gond, az utolsó versenyhétvége előtt vezettem a pontversenyt. Ez volt a jó hír, a rossz, hogy a kórházi röntgen kimutatta: eltört a gyűrűsujjam. Egy hét maradt a bajnoki cím sorsáról döntő fináléig, kevés ponttal vezettem, miközben gipszet kaptam. Egyértelmű volt, hogy a bajnoki címért motorra kell ülnöm az utolsó két futamon. Már a kórházban döntöttem arról, ha törik, ha szakad, ott leszek a szezonzárón. Azt nem mondom, hogy örömmotorozással ért véget az idény, de törött ujjal is gyűjtöttem annyi pontot, hogy a királykategóriá­ban magyar bajnok lettem” – elevenítette fel a június közepi, minden gyötrelem ellenére édes emléket Mimo.

A következő cél

„Hogyan tovább?” – kérdeztük. „Az ujjam szépen gyógyul, július közepén szállok újra motorra, addig fizikális és mentális erősítést, edzéseket végzek. Úgy hiszem, pályafutásom egyik legjobb éve lehet 2023. A nemzetközi mezőnyben is helyezésekért akarok küzdeni. A háború következtében kialakult gazdasági helyzet nem kedvez ennek a célnak. Annyiszor voltam azonban már padlón, hogy jól megtanultam: minden nehézség ellenére is képes a legjobbat kihozni magából az ember. Most is így állok az új helyzet elé” – búcsúzott a peresztegi HTS csapat versenyzője.

Varga Imre Mimo a magyar bajnoki cím begyűjtése után pezsgővel és egy vödör jeges vízzel ünnepelt és hűtötte eltört ujját. Fotó: HTS Team (Szirtesi László)

Adatok a motokrossz világából

A hazai királykategóriában 110 kilós vasparipákkal dagasztják a sarat a versenyzők. Az országos bajnokság tíz futamból áll, öt helyszínen. A sorozatterhelés, a fizikai igénybevétel óriási: egy futamon 15–16 kört tesznek meg a versenyzők 190-es pulzussal, a táv 30–32 km. A fő kihívást mégis az adja, hogy egy nap két futamot rendeznek. Vagyis az első száguldás után nincs pihenő, újra motorra pattannak a pilóták. A motokrosszosok versenynapon átlagosan két kilót fogynak úgy, hogy egyikükön sincs szinte súlyfelesleg.

Névjegy

Varga Imre 1998 szeptemberében született Győrben. Már 8 évesen, 2006-ban riport jelent meg róla a Kisalföldben mint az egyik legtehetségesebb hazai motokrosszversenyzőről. Egyéniben és csapatban eddig tizenkét különböző magyar bajnoki címet szerzett, ám a felnőtt királykategória trónjára idén ülhetett fel először. 2019. év végén 900 km-t gyalogolt a világhíres zarándokúton, az El Caminón Spanyolországban. Itt is célba ért, közel egy hónap után jutott el az Atlanti-óceánig.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában