Kemény bírálattal illette, a német érdekek előtérbe helyezésével vádolta meg Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét Gwendoline Delbos-Corfield. A francia zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő az Élet és Irodalomnak adott, pénteken megjelent interjúban a Magyarországgal szembeni uniós jogállamisági eljárással kapcsolatban azt mondta:
A probléma maga Ursula von der Leyen. Beszédeiben nem egyértelmű Magyarországgal kapcsolatban, csupán általánosságban említi a jogállamiságot, olyasmiket mond, amiket feltehetőleg Magyarországnak címez, de soha nem ejti ki a száján az ország nevét. Néha az a benyomásunk, hogy maga blokkolja a testület döntéseit.
Gwendoline Delbos-Corfield annak a Magyarországot elítélő EP-jelentésnek a szerzője, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament balliberális többsége. A jelentés szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, az ország többé nem tekinthető teljes mértékben demokráciának, a helyzetet csak súlyosbítja az unió tétlensége. A jelentést támogató képviselők arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország nem tesz eleget a jogállamisági feltételeknek.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány azonban közel került ahhoz, hogy megállapodjon a koronavírus-járvány utáni magyar helyreállítási tervről és a hazánknak járó kohéziós források kifizetéséről.
– A magyar intézkedések alkalmasak arra, hogy az Európai Bizottságnak a feltételességi eljárás keretében hangoztatott aggályait orvosolják – húzta alá a napokban Varga Judit igazságügyi miniszter, aki szerint nem áll fent annak a veszélye, hogy uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.
Gwendoline Delbos-Corfield azonban az interjúban azt sugallta, a bizottság azért állapodna meg Magyarországgal, mert a bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen a német érdekeket előbbre valónak tartja az uniós érdekeknél.
„Tudom, hogy a probléma hátterében Németország áll – Magyarország a német autóipar szerelőcsarnoka. A Magyarországon aktív cégek nagyon cinikusak, azt mondják, nekik nincs semmi bajuk ezzel, számukra az a jó, ha olajozottan mennek a dolgok. Tudjuk, hogy a magyar–német diplomáciai kapcsolatok sem segítenek ezen, Ursula von der Leyen átvette Angela Merkel reálpolitikáját, és ezt a Merkel-éra után is folytatja” – közölte.
– A bizottság elnöke nem csak a német autógyárakra van tekintettel, hiszen tisztában van azzal, hogy a helyreállítási alap a tagállamok által közösen elfogadott csomag, s Magyarországon is meg kell valósítani a klímasemlegességi és digitalizációs célokat – reagált a francia EP-képviselő szavaira Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója.
Ursula von der Leyen politikusként viselkedik, mérlegelnie kell, közvetítenie, kompromisszumokat keresnie. Ügyelnie kell arra, hogy ne mérgesedjen el a vita Brüsszel és a tagállamok között. Gwendoline Delbos-Corfield és társai nem politikusok, hanem aktivisták. Egy céljuk van: megbüntetni Magyarországot
– hangsúlyozta lapunknak a szakértő, aki szerint nem csak az EP-ben, de az Európai Bizottságban is vannak aktivisták, mint a Soros-hálózathoz tartozó, hazánkat rendszeresen bíráló Vera Jourová és Frans Timmermans, ők is a konfliktus irányába tolják a vitákat.
Hogy valójában ideológiai, nem pedig tényeken alapuló vitáról van szó, az Gwendoline Delbos-Corfield interjújából is kitűnik. Mint fogalmazott, „a legutolsó választás után végképp szertefoszlott ez a remény”, hogy „a Fidesz-probléma eltűnik a horizontról”. „Mára ott tartunk, hogy a tagállami vezetők kénytelenek szembesülni a következményekkel. Magyarország fontos határozatokat blokkol, ellehetetleníti a döntéseket” – közölte a képviselő, alátámasztva a Fidesz múlt heti nyilatkozatát, miszerint a brüsszeli baloldal nem a jogállamisági aggályok miatt, hanem azért akarja megbüntetni Magyarországot, mert nem engedi be a migránsokat az országba, az LMBTQ-propagandát az iskolákba, és ellenzi az energiaválságot okozó brüsszeli szankciókat.
Borítókép: Gwendoline Delbos-Corfield sajtótájékoztatót tart az EP budapesti irodájában 2021. október 1-jén
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
